DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája kapcsán engedjék meg, hogy mindenekelőtt az ajánlás és a részvételi küszöb összefüggéseiről, és szerintem kifogásolható rendelkezéseiről szóljak.
Az ajánlást illetően mindenekelőtt kifogásolom, hogy az állampolgár az ajánlóíven aláírásával két vagy több jelöltet, illetve listát is támogathat. Megítélésem szerint ha az állampolgár nemcsak egyet jelölhet, hanem több jelöltet, illetve listát is támogathat, a jelölésnek éppen a lényege vész el. Hiszen ha ugyanaz a személy adott esetben az összes indulót ajánlja, akkor a lényegét tekintve nem ajánl senkit. Tehát a törvényalkotónak el kellene döntenie, hogy szükségesnek tartja-e az ajánlást, és ha igen, akkor meg kellene tiltania a többi jelölt vagy lista támogatását. Ha pedig valóban nem akar jelentőséget tulajdonítani annak a ténynek, hogy egy személy egy jelöltet ajánl-e vagy valamennyi jelöltet, akkor megfontolás tárgyává kellene tennie, hogy egyáltalán szüksége van-e az ajánlás intézményére, vagy nincsen.
Tudom, hogy az ajánlási küszöbbel kapcsolatban most tárgyalások folynak, de azért engedjék meg, hogy elmondjam a saját véleményemet is. Ugyanis a képviselőjelölti ajánláshoz szükséges ajánlási küszöböt túl magasnak tartom. Hiszen a kislistás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt esetében a választópolgárok 3 százaléka, illetve megyei választókerületben lista állítása esetén a kifüggesztés időpontjában a települések nyilvántartásaiban szereplő választópolgárok legalább fél százalékának ajánlása, illetve polgármesterjelölt esetében a 10 ezer lakos alatti települések esetében a választópolgárok legalább 5 százalékának, a 100 ezer vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 3 százaléka, és a 100 ezernél több lakosú település esetén a választópolgárok 2 százaléka, illetve a főváros esetében a főváros választópolgárainak 1 százaléka az én megítélésem szerint egy előrehozott választással felérő jelöltállítási arányszám. Ez különösen szembeötlően sok azért, mert hiszen a választási küszöb eltörlésének megmaradása esetén a jelöltállításhoz az előbb felsorolt százalékarányú jelöltállítás szükséges, míg a megválasztáshoz kevesebb is elegendő lenne, ami teljes aránytévesztés az én szememben, hiszen a jogosítványok az én fogalomrendszeremben nem a jelöltállításhoz, hanem a választáshoz kapcsolódnak.
Emellett a jelöltállításnál az ajánlóív azon tulajdonsága, hogy az tartalmazza az ajánlott személy és a jelölő szervezet nevét, illetve a független jelölés tényét, továbbá az ajánló személy nevét, lakcímét, személyazonossági jelét és saját kezű aláírását, az én szememben a jelöltállítást mintegy nyílt, előrehozott választássá teszi, ugyanakkor pedig a hivatalban történő titkos jelöltállítás az egyszerű állampolgár számára olyan komplikált és nem kívánatos, ami önmagában bonyolulttá teszi az egész ajánlási rendszert, holott a módosítási elképzelései a törvényjavaslatnak éppen az egyszerűsítést tartották szem előtt, legalábbis a törvényalkotónak ez volt a szándéka. Az eredmény azonban, amint azt a fent elmondottakból is le lehetett tanulságként szűrni, pont ellenkező hatású volt, mint a törvényalkotói szándék.
Az ilyen ajánlási rendszer a lényegét tekintve épp azt a célt fogja szolgálni, hogy minél több embert visszariasszon a jelöltajánlásnál, illetve hogy csak a hatalomhoz kötődő jelölések bonyolódhassanak le gondmentesen, tehát az ilyen jelölési szisztéma az ellenzéki pártok jelölését fogja megnehezíteni, mely szándék annál inkább szembeötlően így igaz, mert a választás alkalmával a részvételi küszöb eltörlése szerintem már abból a szándékból indul ki, hogy a jelöltállításnál a választópolgárok jelentős százalékát elriasszák a választásoktól.
Összességében tehát a választók részvétele ellen ható tényezőként fogható fel a jelöltállítás bonyolultsága és a jelölő személy kilétének felfedése, ugyanakkor a titkos részét illető része a választási konstrukciónak az, hogy ott már nem érdekli a törvényalkotót, hogy milyen arányban vesznek részt a szavazáson az állampolgárok, mert hiszen a lényegi kérdéseket már az ajánlásnál eldöntötte.
Ha ehhez figyelembe vesszük azt a tényt, hogy alig valamivel több mint két hónappal a törvény elfogadása után kerül sor magára a választásra, egyértelmű, hogy a hatalomban lévők megsegítését fogja az ilyen választási rendszer elősegíteni, hiszen akár az állami, akár az önkormányzati hatalom oldaláról nézem a kérdéseket, egyértelmű, hogy a hatalomban lévő sokkal könnyebben tudja teljesíteni a kiírás feltételeit. Ugyanis könnyebb számára jelölést ajánlóíven elérni, mert hiszen az ajánló személy, aki a hatalomhoz kötődik, kevésbé fog félni a nevét, lakcímét és személyazonosító jelét, valamint saját kezű aláírását az ajánlóívre feltüntetni, aki pedig titokban akarja tartani az ajánlás tényét, az akkor lesz előnyben, ha az önkormányzati hatalomban lévőkön keresztül a hivatalban titkosan fogja a jelölést megejteni.
Szeretném képviselőtársaim figyelmét felhívni, hogy az önkormányzati rendszer elvileg a legdemokratikusabb intézményrendszer, hiszen egy-egy kistelepülésnek szinte egy-egy kis köztársaságként kellene működnie. Ha azonban mi az ajánlási rendszer bonyolultságával, nyílt szavazással felérő módszereivel és a választást illetően pedig a választási küszöb eltörlésével már eleve irányt szabunk az önkormányzati választásoknak, akkor eleve feladjuk a lehetőségét a demokrácia irányában való továbbhaladásnak, és ha akarjuk, ha nem, azzal ellentétes haladási irányt fogunk kijelölni.
Tudom, hogy az általam most felhozott szempont mérhetetlenül sok, a választás fő kérdéseit illető okfejtéshez képest, melyet igen tisztelt képviselőtársaimtól hallottam, csak egy rendkívül szűk területre korlátozódik, de úgy gondolom, hogy az állampolgárok számára ez a megközelítés egyáltalán nem lehet érdektelen, hiszen a választópolgár valóságos jogai épp az ilyen, látszólag másodrendű kérdések szabályozottsága kapcsán mérhetők le akként, hogy azok mennyiben szolgálják a demokrácia szempontjait, és mennyiben hatnak ellentétes irányban.
Nekem meggyőződésem, hogy éppen ezért a törvényjavaslat módosítása kapcsán az általam elmondott szempontokat figyelembe kell venni, és ezzel a törvényjavaslatot jobbítani.
(12.00)
Természetesen ez az észrevétel nem érinti a választójogi törvény módosításával kapcsolatos fő kifogásokat, nevezetesen a kétfordulós szisztémának egyfordulóssá tételét, továbbá azt az elvi kérdést és kifogást, hogy lehet-e egyáltalán két hónappal a választások előtt ilyen változtatást eszközölni a törvényen vagy sem. De úgy gondolom, hogy az önkormányzati választások kétfordulós voltáról az egyfordulós megoldásra való áttéréssel kapcsolatban épp elég kifogás hangzott már el az ellenzéki oldalról, hogy azokat nekem ne kelljen megismételnem, de szeretném igen határozottan rögzíteni személyes álláspontomat, amely teljesen egyezik pártom, a Független Kisgazdapárt és frakciója álláspontjával is:
A kétfordulós választásról az egyfordulós választásra való áttérés és az önkormányzati törvény választójogi csomagjában eszközölt azon változások, amelyek az én megítélésem szerint alapjaiban rengetik meg a hatpárti konszenzussal elfogadott rendező elveket, számomra elfogadhatatlanok. Éppen ezért a törvényjavaslat ellen határozott "nem"-mel fogok fellépni.
Köszönöm képviselőtársaim türelmét. (Taps a jobb oldalról.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
