DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ha a retorikát félretesszük, és az érdemi mondanivalóra koncentrálunk, talán a kívülállók számára is világos, hogy a szlovákiai kisebbségi politika ügyében, a szlovák nyelvtörvény ügyében nincs alapvető véleménykülönbség a magyar parlamenti pártok között. Mindannyian nagyjából ugyanazt az álláspontot képviseljük, nagyjából ugyanúgy ítéljük el a szlovákiai nyelvtörvényt.
A véleménykülönbség abban van közöttünk, hogy vajon ennek a nyelvtörvénynek, vajon a szlovák kormány kisebbségi politikájának van-e köze az alapszerződéshez vagy nincs.
A mi álláspontunk, mármint az SZDSZ, illetve a kormánypártok álláspontja egyértelműen az, hogy alapszerződéstől függetlenül ezek a pártok, amelyek ma Szlovákiában kormányoznak, ugyanazt a politikát képviselnék.
Mi azért tartjuk előnyösnek az alapszerződést, mert az az álláspontunk - és ezt már elmondtuk a parlamentben korábban is -, hogy az alapszerződéssel a szlovákiai belső jogrend részévé válik egy olyan norma, aminek alapján igenis számon kérhető az ottani kisebbségi politika, aminek alapján igenis számon kérhető a mostani oktatási törvény. (Zaj a Fidesz padsoraiban.) Ott van párhuzamnak, ott van példának Románia. Romániával Magyarországnak nincs alapszerződése, mert Románia formálisan sem vállalta azokat a kötelezettségeket, amelyeket Szlovákia, amelyeket a szlovák kormány vállalt. Romániában sajnos ugyanúgy romlik a magyar kisebbség helyzete.
Sajnos Romániában a készülő oktatási törvény ugyanúgy rendkívül hátrányos a magyar kisebbségnek. Nem bizonyítható, mert nem igaz, hogy az alapszerződés befolyásolná, ráadásul károsan befolyásolná a szlovákiai magyar kisebbség helyzetét. Ez az, amiben vita van az ellenzék és a kormánypártok között, nem az ottani kisebbség helyzetének megítélésében, nem a nyelvtörvény megítélésében.
A mi frakciónk is rendkívül fontosnak tartja, hogy felemeljük szavunkat az ottani nyelvtörvény ügyében, ezért napirend előtti felszólalóként Wekler Ferenc újonnan megválasztott frakcióvezető-helyettes képviselőtársam fog szólni, úgy is mint egy Magyarországon élő kisebbségi, néhány szót, néhány mondatot németül mondva, jelezve azt, hogy Magyarországon sehol, így a parlamentben sincs tiltva a kisebbségek nyelvhasználata.
Ugyanilyen tiltakozásnak, illetve demonstrációnak szánjuk, hogy napirend utáni felszólalásként három további képviselőtársunk kíván kisebbségi nyelvhasználat ügyében megszólalni: Puha Sándor képviselőtársam részben szlovákul, Bretter Zoltán képviselőtársam részben románul, Horváth Vilmos képviselőtársam pedig részben horvátul kíván megszólalni.
Egyébként ő maga az előző parlamenti ciklusban már mondott horvát nyelven beszédet.
Mindez jelzi azt, hogy Magyarországon semmiféle politikai bonyodalmat nem okoz, semmiféle rendellenességet nem okoz az, ha kisebbségek akár a parlamentben használják saját nyelvüket.