FEKETE GYÖRGY
FEKETE GYÖRGY
FEKETE GYÖRGY, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Magyarországon a műemlékek számbavételének és védelmének ügyét törvényi szinten 1881-ben szabályozták először, ami európai normának is igen jelentős volt. Ezt törvénnyel rendezték. Ez egészen 1949-ig volt érvényben. Ezt a múzeumi és műemléki ügyeket együttesen kezelő és igen jól használható 1949-es törvény váltotta fel. Újabb szabályozás 1964-ben volt a III. számú törvénnyel, a részletes megoldást miniszteri rendelet szintjére azonban visszavetve – tehát itt a törvények sorsában volt egy visszaesés. Ennek megfelelően kiadott, azóta többször igazított, módosított, tehát építésügyi rendelet, egy ÉM-rendelet lépett érvénybe, amely ma is hatályos, és amelynek rendkívül sok hiányossága van.
Ennek a rendeletnek a helyébe lép az előttünk fekvő törvényjavaslat, és mint a miniszteri expozéból is kiderült, ebben is nagy jelentősége van. Az Országgyűléshez benyújtották ugyanakkor az épített környezet alakításáról szóló törvényt is, amely a műemlékvédelem külön törvényben való szabályozását jelenti ki. A műemlékvédelemmel rokon harmadik szakterület törvénye pedig, "A kulturális tárgyi örökségről és a múzeumokról" munkacímmel, mint hírlik, a koncepció elkészültének és a normaszöveg összeállításának fázisában van, ami egy igen biztató jelenség. E törvényjavaslatnak és az előbbieknek az összhangját az előkészítő folyamat munkacsoportjaiba mindkét, illetve mindhárom szakmából jövő képviselőknek – a lehetőségek keretein belül – feltétlenül biztosítani kell.
Mint látjuk, a kulturális örökség kezelése a törvényhozásban a jelenlegi kormányzati munkamegosztás szerint több külön törvényben kerül szabályozásra. Az előkészítő munka oda-vissza csatolásos egyeztető tevékenységének felelőssége az, hogy a törvénytervezet-javaslatok, a végső soron ezek után hatályban lévő törvények harmonizálásának, együtt dolgozásának, egymást erősítő hatásának beépítése megtörténjék, és feltétlenül megtörténjék, hiszen az európai országok közül számosban ezt egyetlen nagy kerettörvényben szokásos szabályozni.
A jelenlegi jogalkotói programban egyetlen átfogó jellegű kulturálisörökség-törvény kibocsátása sajnos tehát nem valósul meg, ezért a kormány által benyújtott műemlékvédelmi törvényjavaslat konkrét vizsgálata, észrevételezése, módosítási és kiegészítő indítványokkal való ellátása lehet a célratörő gyakorlat, és ebben mindannyiunknak részt kell venni. Korunk körülményeihez egy jobban igazodó, állampolgári jogokat alapvetően is érintő, kötelességeket jól meghatározó, érthető szövegű és teljesíthető törvény kell. Mert a mindennapi élet, a tulajdonosváltások gyorsasága, a technológiai váltások és nem kis mértékben az egyházi ingatlanok visszakerülése jogos tulajdonosaikhoz, mint szükségszerűség, nem tud további haladékot adni a megoldandó feladatokban.
Képviselőtársaim! Fogjunk össze mi mindazok, akik valamelyest értünk ehhez a dologhoz azokkal, akik valóban értenek, a törvény jobbításához, mert a magyar kultúra egyik legfontosabb alapokmánya bízatott most ránk. A kulturális bizottság egyhangú szavazással fogadta el, természetesen csak tárgyalási alapként, a törvénytervezetet, lényeges kisebbségi vélemény nem fogalmazódott meg, és Baja miniszter úrnak az az ígérete, hogyha ezek mégis megfogalmazódnak, akár többségi vagy kisebbségi részről elhangzott, ezzel a joggal a kisebbség is élni fog. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
