DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET
DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a II. fejezet és annak különösen az egyes címe, A térítésmentesen igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások köre az, ahol meglehetősen sok vita volt. Már az általános vitában is nagyon sokan tértek ki azokra a szabályozási pontokra, melyeket ez a rész tartalmaz. Nos, ebben a részben is nagyon sok módosító indítványom van, és számos esetben hívhatnám fel a figyelmet arra, hogy egyszerűen törvényszerkesztési javaslatokat nyújtottam be, normálisabb szerkezetben érthetőbbé váljék a törvény, valamint számos zavaros és rosszul megfogalmazott mondatot igyekeztem korrigálni ebben a törvényjavaslatban.
Van néhány fontos kérdés, amely egyszerűen kimaradt a törvény előkészítése során. Hallhattuk, hogy az eddigi szabályozást igyekeztek átvenni némi módosítással. Nos, elég figyelmetlenül történt ez, mert például kimaradt, mondjuk, az iskola-egészségügyi ellátás ebből a körből, ami pedig létező fogalom és nem lehet az ifjúság-egészségügy fogalomkörébe beleérteni, hiszen sehol máshol nem magyaráztatik meg, hogy a kettő között mi a különbség vagy mi az azonosság.
Tehát ez az egyik dolog, amiben több ilyen módosítást készítettem el, és olyan értelemzavaró hibákat igyekeztem korrigálni, mint hogy például a háziorvos rendelése szerint térítéssel a beteg a háziorvosi szolgálat szakképzett ápolója által nyújtott szakápolásra lenne jogosult, ami alaposan félreérthető, hiszen nemcsak a háziorvosi szolgálat működtethet ápolói, háziápolói szolgálatot. Tehát ha ez a mondat így maradt volna a törvényben, akkor azt jelentette volna, hogy a háziorvos más háziápolási szolgálatnál nem rendelhet otthoni szakápolást. Megegyeztünk tehát abban, hogy ezt korrigáljuk, és végül is az előterjesztő, bár itt még azt találhatjuk, hogy nem ért egyet, de végül is átgondolva a kérdést, ezt a változatot el tudta fogadni.
Ezenkívül jó néhány olyan pont volt, ahol bekezdések elhagyására is tettem javaslatot, hiszen félreérthető és rossz megfogalmazásokat tartalmazott a törvény.
Nagyon fontos az, hogy az előző szabályozásból nem vették át, nem került a törvényjavaslatba az a pont, hogy orvosi rehabilitáció keretében a szenvedélybetegekkel foglalkozó, az illetékes orvosszakmai kollégiumok által elismert rehabilitációs ellátásra is jogosult legyen a biztosított. Azt hiszem, rendkívül fontos kör ez, hiszen a szenvedélybetegségek, az alkohol- és drogfüggőség esetén a rehabilitáció meghatározóan fontos. Nagyon örülök annak, hogy ezt is támogatta az előterjesztő, hogy bekerüljön az új törvényjavaslatba.
Ami nagyon nagy vitát és teljesen jogos kritikát váltott ki, az a törvényjavaslat melléklete volt, a mellékletben foglalt rendkívül, szakmailag rendkívül hibás tartalom. Nos, nagyon örülök annak, hogy végül is olyan megállapodás született - bár még csatlakozó módosító indítvány majd születni fog további pontosítás érdekében -, hogy ez a típusú melléklet maradjon ki a törvényből, ne is legyen ilyen melléklete, hanem a törvényen belül általánosságban fogalmazódjék meg az a követelményrendszer, amit eddig táblázatban nagyon hibásan, nagyon rosszul konkrétan igyekeztek leírni.
Van még két nagyon fontos kérdés. Az egyik az a megfogalmazása a törvénynek, amelyik általános értelemben azt tartalmazta, hogy az egészségügyi ellátás keretében a biztosított azokra az ellátásokra jogosult, amelyeknek terápiás eljárási rendjét a miniszteri rendeletben szabályozni szándékoznak. Természetesen benne volt a törvényben az is, hogyha ilyen szabályozás nincs, akkor mindenre jogosult a biztosított. De már az általános vitában kifejtettem, hogy nem érthetek egyet azzal - és nemcsak én, nemcsak a Magyar Demokrata Néppárt, de a Magyar Orvosi Kamara sem értett egyet azzal -, hogy általános szabályként az jelenjék meg a törvényben, hogy a miniszter által meghatározott terápiás és vizsgálati rendeket fizet a biztosító. A szándékot azonban értem. Értem azt, hogy vannak olyan ellátások, vannak olyan típusú, esetleg különösen nagy értékű anyagokat felhasználó ellátási formák, vagy olyan ellátások, ahol egy esetleg túlhaladott, már hibás gyakorlat megszüntetése érdekében van szükség terápiás eljárási rendekre. Tehát azt a szándékot értem és elfogadom, hogy ilyenre legyen lehetőség. Azt azonban nem, hogy ez legyen az általános szabály.
Ezért én egy olyan javaslatot nyújtottam be, amiben úgy változik meg a szabályozás, hogy a népjóléti miniszter rendeletében egyes ellátások tekintetében meghatározhat olyan vizsgálati és terápiás eljárási rendet, melyre a biztosított jogosult. Ezzel van felhatalmazás, és egyébként is csak ez történhetne, hiszen senki nem gondolhatja és gondolhatta komolyan azt, hogy az ellátási formák többségére ilyen rendet lehetne vagy volna szabad, vagy kellene meghatározni, hiszen akkor kiiktathatnánk az egyetemi végzettséget is szinte ebből a körből. Úgy néz ki, hogy már a jelentésben benne lévő módosító indítványhoz képest további finomítással van esély arra, hogy az előterjesztő elfogadja ezt a változtatást, és ennek nagyon örülnék, hiszen rendkívüli módon megnyugtathatná az orvostársadalom kedélyeit is.
Nagyon örülnék itt ismét annak, hogyha a költségvetési bizottság nem foglalna állást olyan kérdésekben, amikhez nem ért. Mert ebben az esetben is állást foglalt, pedig pontosan tudom, hogy a költségvetési bizottságban ott ülő képviselők a belső szakmai tartalmakra nincsenek eléggé felkészülve. Ahogy a szociális bizottság számtalanszor megteszi, hogy bár ő a témagazda, de az előterjesztésben olyan témák szerepelnek, amik elsősorban alkotmányossági vagy büntető törvénykönyvbe, polgári törvénykönyvbe tartozó kérdések, kijelenti az indítványról, hogy nem foglal állást, mert nem érzi kompetensnek magát a kérdésben. Nagyon örülnék neki, hogyha a költségvetési bizottság is megtenné ezt, hogy olyan kérdésekben, amikhez nem ért, nem foglalna állást pusztán automatikusan az előterjesztő nyilatkozata alapján.
Van még egy fontos kérdés, és ez a várólista kérdésköre. Nem az a gond, hogy a várólistát létrehozza a törvény. Ez jó és fontos lépés. Jó és fontos lépés akkor, ha megfelelő szakmai előírásokkal történik a várólisták felállítása, és ha nagyon komoly és nagyon szigorú ellenőrzéssel történik a várólista alapján a különféle műtétek besorolása és végrehajtása.
(10.20)
Ez fontos, megkerülhetetlen, világszerte mindenhol létező eljárás a nagy értékű, különleges műtéti eljárások során. Ezért nagyon nagy hiba, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány által benyújtott háttéranyagban olyan mondat jelenik meg, amelyben úgy fogalmaznak, hogy a szükséges és a továbbiakban is várhatóan folytatandó ágyszámleépítésekkel kapcsolatban a törvény megteremti a várólista intézményét. Ha ezt a célt szolgálná a várólista, szigorúan tiltakoznék ellene. Nem erről szól a várólista, nem szabad, hogy erről szóljon, mert valóban csak a kivételes, nagy értékű, különleges felkészültséget igénylő műtétek esetén szabad a várólista intézményét alkalmazni.
Ugyanakkor azonban a törvényjavaslatban megjelenik egy feloldás - az általános vitában erre felhívtam a figyelmet -, az a feloldás, hogy amennyiben a biztosítottnál olyan beavatkozás elvégzése szükséges, amelyhez nagy értékű gyógyászati anyag nem áll a szolgáltatónál - azaz a kórházban - rendelkezésre, és a biztosított ezt beszerzi, akkor a várólista mellőzésével elvégezhető a műtét, természetesen akkor, ha erre van kapacitás. Már az általános vitában is elmondtam, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez az univerzális megállapítás rendkívül veszélyes; rendkívül veszélyes, ismerve az egészségügy belső működési rendjét. Azt kértem, hogy vagy alkalmazzunk valamilyen megszorítást, vagy hagyjuk ki a törvényből ezt a feloldási lehetőséget. Úgy látom, van esély arra, hogy az előterjesztő az elhagyás mellett foglaljon állást. Én valóban úgy gondolom, ha van valami más megszorítással jobb megoldás, akkor alkalmazzuk azt. De ha nincs, akkor ne tegyük bele a törvénybe ezt a feloldó intézkedést, hiszen komoly vitákat, veszélyeket és feszültséget keltene.
Itt ismét kitérek arra, hogy a költségvetési bizottság ilyen kérdésben talán ne foglaljon állást, hiszen a szociális bizottság támogatta, a költségvetési bizottságban pedig egyharmados támogatást sem kapott ez a javaslat. Ha végignéznénk ennek a bizottságnak a döntéseit, elég furcsa következtetéseket vonhatnánk le ebből.
Van még jó néhány pont. Sajnos kénytelen vagyok erről a szakaszról hosszasan beszélni, hiszen rengeteg módosító indítványom van.
Megszületett egy olyan megállapodás a méltányosságból igénybe vehető egészségügyi szolgáltatások ügyében, amelyik az univerzális felhatalmazással szemben már egy korrektebb megszorítást tartalmaz. Részben tartalmazza azt a megszorítást, hogy a főigazgató az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között gyakorolhat méltányosságot, és az Egészségbiztosítási Önkormányzat által megállapított elveket figyelembe véve. Tehát a törvény nem egy megszorítás nélküli univerzális méltányosságra ad felhatalmazást az Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójának, és ez rendkívül fontos.
Nagyon izgalmas kérdés a társadalombiztosítási azonosító jel problémaköre, amiről természetesen mindenki tudja, hogy nem a biztosítottságot igazolja ez a jel, hanem minden magyar állampolgárnak van taj-száma. Elfogadom ugyan, hogy pillanatnyilag jobb megoldás nincs, csak nehogy valaki azt higgye, hogy azért, mert a törvényben az van, hogy ezzel lehet igazolni a biztosítotti státust, ez valóban így is van. Tehát ma a taj-számmal lehet igazolni a biztosítotti ellátásra való jogosultságot. Csatlakozó indítvány formájában - annak jelzésére, hogy ez nem egy végleges megoldás, és nehogy valaki eltévedjen - azt a rövid kis kitételt javaslom ebbe a paragrafusba, hogy az egyéni járulék-nyilvántartás kialakításáig a társadalombiztosítási azonosító jel jelentheti a biztosítotti státus igazolását. Tudniillik mindaddig, amíg az egyéni járulék-nyilvántartás meg nem jelenik, amíg nem lehet nyomon követni azt, hogy valaki után személy szerint fizették-e az egészségbiztosítási járulékot, addig valóban nincs más mód a biztosítottság igazolására. Viszont rendkívül fontos lenne, hogy igazolni tudjuk, hogy valaki után fizetnek-e járulékot, hiszen a járulékfizetési érdekeltség megteremtése szempontjából ez rendkívül fontos lépés lenne.
Jó néhány olyan pont van a későbbiekben, a IV. fejezetben a szerződéses kapcsolatok összefüggésében, ahol több bekezdés elhagyására teszek javaslatot, hiszen rendkívül furcsa volna - mert ilyet is tartalmaz a törvény - a szerződésben szabályozni a szerződési feltételeket. Véleményem szerint ez nagyon érdekes megközelítés. Jó néhány olyan pont van itt, amelyik sokkal inkább egy finanszírozási szerződésbe vagy végrehajtási kormány-, illetve miniszteri rendeletbe való, mint ebbe a törvénybe.
Nagyon komoly veszélyeket látok a finanszírozási szerződések felmondásának szabályozásában, és az a véleményem, hogy ezeket a pontokat nem volna szabad így törvénybe írni, hiszen a minisztérium még ma sem tudja egész pontosan megmondani, hogy mi lesz azokban az esetekben, ahol részleges térítés mellett igénybe vehető egészségügyi szolgáltatás van. A törvény leírja, hogy a részleges térítési díj az egészségügyi intézmény bevétele, ugyanakkor azonban senki nem tudja, hogy emellett a biztosító által az esetért fizethető összeg - ami, mondjuk, az esetfinanszírozás keretében járna a kórháznak - vajon mekkora lesz. Teljesen érthetetlen számunkra, hogy a törvénybe már bele akarják írni, hogy a részleges térítési díj az egészségügyi intézmény bevétele, ugyanakkor senki nem tudja - pedig ez az egészségbiztosítás által fizetett ellátásokról szól -, hogy az egészségbiztosítás által fizetendő díj ilyenkor teljes egészében eljut az intézményhez, vagy csak részlegesen. Nem világos a kérdés, és veszélyesnek tartanám ezt a megfogalmazást a törvényben elhelyezni. Ezt sokkal jobban át kellene gondolni, és jobban elő kellene készíteni. Azt javaslom, hogy csak a legfőbb meghatározóit írjuk a törvénybe, a részleteket pedig külön kormányrendeletben szabályozzuk, mert egyébként megoldhatatlan feladat elé állíthatjuk a végrehajtót.
Az ellenőrzési körülményekkel kapcsolatban is vannak komoly problémák. Nem is elsősorban lényegi, hanem megfogalmazásbeli, értelmezésbeli súlyos problémák vannak. Az a véleményem, hogy ezeket korrigálni kell, mert ezt a törvényt egészségügyi dolgozóknak kell alkalmazniuk. Időnként még a jogászok számára is teljesen megoldhatatlan feladatot jelentene értelmezni azt, ami rendkívül zavarosan van leírva a törvényben. A lehető legvilágosabb, legtisztább és legérthetőbb megfogalmazásokat kellene alkalmaznunk. Erre vonatkozólag számos - van olyan paragrafus, amelynek gyakorlatilag minden pontjára - módosító indítványt nyújtottam be, és nagyon remélem, hogy ezeket az egyszerűsítő és értelmesebbé tevő módosító indítványokat támogatni fogja a kormány.
Ezen kívül még jó néhány olyan módosító indítvány van, amiről érdemes volna szót váltani, de mivel már a legfontosabb, legmeghatározóbb módosító indítványokról elmondtam a véleményemet, köszönöm figyelmüket.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
