DR. HÁZAS JÓZSEF
DR. HÁZAS JÓZSEF
DR. HÁZAS JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Törvényalkotásunk során ismét olyan tervezet került elénk, amely hatásában lényegesen több, mint ami a törvényhez készült elemzésből kiolvasható. Ez az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat. A több éves előkészítés ellentmondásokkal teli folyamata is arra utal, hogy amiről az előterjesztés szól, az a téma a társadalom széles rétegeit érinti, és a gazdasági érdekeken túl fajok közti viselkedésformákat is befolyásolhat.
A törvény előkészítését és tárgyalását erőteljes társadalmi igény kényszerítette ki. Az állatvédelmi szervezetek mellett az állatokkal hivatalból foglalkozó szakemberek és az állattartó gazdálkodók is kinyilvánították a véleményüket, hogy szükség van arra: törvény írja elő az állatokkal való kapcsolatok normáit.
A társadalmi igény találkozott a parlament akaratával is, mert emlékeztetni szeretném önöket, hogy már 1995-ben meghoztuk a 108. számú országgyűlési határozatot a környezet védelmének általános szabályairól szóló egyes rendelkezések érvényesítése érdekében szükséges jogalkotási feladatokról. Ennek a határozatnak is köszönhető, hogy a környezetünket és az élővilágot védő törvények sorozata került a Ház elé, és az Európai Unió országtanulmányában hazánk a környezeti törvényhozás eredményei alapján nagyon pozitív minősítést kapott. Az állatvédelmi törvény tárgyalásával a határozatban szereplő előíráshoz viszonyítva már egyéves késésben vagyunk, a szocialista frakció ezért is szükségesnek tartja a törvény megalkotását.
Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelmi bizottság november 6-án nagy sikerű nyílt napot szervezett annak érdekében, hogy a mielőbbi napirendre tűzés elérése mellett segítséget nyújtson a témát teljes mélységében nem ismerő képviselőknek is az állatok életkörülményeinek megismeréséhez. Németországban a parlament rendszeresen vizsgálja az állatok életkörülményeinek alakulását. A bizottság által összeállított jelentés olyan céllal is készült, hogy nálunk legalább szakbizottsági szinten rendszeressé váljon az emberrel kapcsolatban álló fajok helyzetének vizsgálta. A helyzetjelentést a témát jól ismerő, felkészült szakemberek állították össze, akik között állatvédők, egyetemi oktatók és kormányzati szakértők is vannak. Véleményünk szerint a kiadvány alkalmas lesz a későbbi vizsgálatok összehasonlító alapjának.
Az expozéban is elhangzott, hogy a törvény nem általában az állatokkal, nem a fajokkal, hanem az állatvilág egyedeivel foglalkozik. A preambulumban szerepel, hogy az állatok jó közérzetének biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. Úgy gondolom, a törvény szellemének legfontosabb kifejezője az emberi felelősségtudat fokozásának az igénye a nekünk kiszolgáltatott állatokkal szemben. Neves magyar állatvédők mondják, hogy az állatvédelmi törvényalkotás alkalmas az emberi társadalom jobbítására is. Ebben megmutatható, hogy az evolúció az embernek erkölcsöt és erkölcsi felelősségtudatot is adott.
Az MSZP-frakció szerint a törvény az érdekeltek által megkötött kompromisszumokkal alkalmas keretet nyújt, hogy az állatok védelme és kímélete egységes rendszerbe kerüljön. A parlamenti nyílt napon elhangzott vélemények alapján azonban sok megfontolandó és felhasználandó javaslat vár arra, hogy bekerüljön a tervezetbe. El kell dönteni, hogy a javaslatok közül melyek azok, amelyeknek a törvényben, és melyek azok, amelyeknek a tervezett végrehajtási rendeletekben van a helye.
Véleményünk szerint - ismerve az előterjesztő hajlandóságát - a nyílt napon megfogalmazott legfontosabb kérdések belekerülhetnek a törvénybe. Ilyen témák: az ellenőrzés és szankcionálás erősítése, az állatvédelem anyagi alapjainak megteremtése, az állatvédelmi oktatás megjelenítése. Az állatkereskedelem, a törzskönyvezés, az állattartók szakmai minimumának előírása is megérdemelné, hogy szerepeljen a törvényben, hogy a végrehajtási rendeletekben kötelezettségként jelenjen meg a szabályozásuk.
Tisztelt Képviselőtársaim! A környezetvédelemmel kapcsolatos törvények és országgyűlési határozatok megalkotása során döntő többségben sikerült a pártok együttműködését elérni. Bízom benne, hogy az állatvédelmi törvény is ilyen lesz. Az ember által leigázott, kihasznált fajokhoz való viszony általános emberi oldala nem fogalmazható meg politikai érdekek formájában. Az előttünk levő tervezet az érdekeltek kompromisszumai alapján jött létre. Ennek ellenére viták várhatók a vélemények még markánsabb megfogalmazásának szándéka miatt.
Az állatkísérletek témakörében a megállapodások ellenére még több nyitott kérdés van. Frakciónk az európai gyakorlathoz legjobban közelítő megoldásokat támogatja, de feltételként az érintettek közös javaslata alapján készülő módosító indítványok megfogalmazását tartja szükségesnek.
A közvéleményt élénken foglalkoztatják a közelmúltban történt balesetek, amelyeket veszélyes állatok okoztak. Sokan ettől a törvénytől várják a biztonság megteremtését; úgy hiszik, hogy az emberek védelme is e törvény feladata. Ebből is látható, milyen bonyolult az a viszony, amely az ember és az őt körülvevő, általa felhasznált állatok között van.
A veszélyes állatok tartásáról rendelkezik a törvény, de legalább olyan fontos a végrehajtási rendelet megalkotása, amelyben a tartáshoz szükséges szakismeret meghatározásra kerül. Az említett balesetek sajtóvisszhangjából értesültünk arról, hogy nálunk tulajdonképpen veszélyes kutyák gyakorlatilag nincsenek is. Felvetődik ilyenkor, hogy milyen állapotok uralkodhatnak a társállatok tenyésztésében és törzskönyvezésében. Ez a törvény sem tudja megoldani az összes problémát, amelyek az állatok tartásával, tenyésztésével kapcsolatosak. Ennek ellenére hasznos, hogy az előkészítés során lefolytatott vita ráirányította a figyelmet egy sor olyan jelenségre, amelyek vagy újraszabályozást igényelnek, vagy néhányat közülük az el nem fogadható állapotok miatt meg kell szüntetni.
A bemutatásra szánt állatok helyzete az úgynevezett menazsériákban vagy az állatkereskedésekben tartott hobbi- vagy társállatok sorsa is komoly kritikát vált ki a szakemberekből. A sokszor csupán látszólagos állatszeretetből tartott állatok millióinak pusztulását okozza a divat elmúlása vagy a meggondolatlan vásárlás. A megunt állatok elhagyása miatt gazdátlanná vált kutyák, macskák sorsát a meglevő állatmenhelyek nem oldják meg. Néhány önkormányzat és pár megszállott állatvédő ugyan működtet állatmenhelyeket, de a körülmények a meglevő telepek többségén olyanok, hogy sokszor inkább állatkínzásnak minősíthető az éhező, kis helyen összezsúfolt befogadott kóbor ebek tartása.
Még súlyosabb a nem domesztikált állatok sorsa. Az eredetileg vadon született egyedek igényeit gyakorlatilag lehetetlen kielégíteni. Ismert, hogy a vadon született állatok milyen nehezen viselik el a befogást és a szállítást, valamint a fogságban tartás körülményeit, emiatt tömegesen pusztulnak el. A vadbefogást követő egy éven belül közel 50 millió madár és hüllő hullik el a Földön. Hogy a természet iránti ösztönös vonzódás ilyen tragédiákat okozó hatását csökkenteni lehessen, az általános környezetvédelmi oktatáson túl már az óvodákban szükséges lenne az állatvédelem megismertetése. A nemzeti alaptantervben pedig szerepeltetni kellene az állatokkal szembeni humánus magatartás normáit, mert csak gyermekkorban alakítható ki új szemlélet, amely megváltoztathatja az embernek az állatvilághoz való viszonyát - a felnőttek szemléletváltozására ugyanis alig számíthatunk. Emiatt is fogalmazódott meg az igény az ellenőrzés rendszerének megteremtésére, valamint a keményebb szankciók törvényben való megjelenítésére.
Az állatvédelem szervezetének kialakítása, valamint helyének meghatározása lényeges kérdés lehet a várható módosítók között. Az állami feladatokat jelentő részen túl vannak olyan elemei is a rendszernek, amelynek anyagi feltételei a jelen tervezetből nem következtethetők ki. Több javaslat létezik, amely alkalmasnak látszik az állatvédelem finanszírozásának megalapozására. Van köztük adó jellegű, van termékdíjra tett javaslat, amelyek bevezetése mindenképpen meggondolásra ajánlott az előterjesztő KTM, valamint a pénzügyminiszter részére.
Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány gondolatot szeretnék még a nemzetközi szerződésekhez való csatlakozásunkról felidézni. Hazánk az általános nemzetközi egyezményeket már elfogadta korábban, de konkrét állatvédelmi ajánlásokhoz még nem csatlakoztunk. A törvény megalkotásával is az utolsók között vagyunk a térségben. Ezért nagyon fontos, hogy olyan szabályozást készítsünk, amely már csak a kora miatt is használja ki az európai szabályozás előnyeit, és a hazai viszonyokat a realitások figyelembevételével változtassa meg.
Véleményünk szerint a törvény ezeknek a feltételeknek megfelel, amikor a haszonállatok tartásával összefüggően szabályozza a kényszer-takarmányozást és az érett libatoll tépését.
(16.40)
A környezet védelmével foglalkozó törvények sorában fontos helyet foglal el a jelen törvény, amely ugyan erkölcsi alapon történő szabályozás, de a természet védelmével, valamint a vad védelmével foglalkozó törvényekkel együtt alkotja azt a kört, amely a bennünket körülvevő állatvilág megőrzését, egyedeinek jólétét is szolgálják.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista frakció nevében a törvényt elfogadásra ajánlom. Kezdeményezzük a nyílt napon elhangzott jobbító módosítások konszenzus alapján történő megfogalmazását és elfogadtatását, így megalkothatunk egy olyan korszerű törvényt, amely a magyar valóság figyelembevételével illeszkedik (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az európai jogrendbe.
Köszönöm. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
