DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA
DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényjavaslat óriási késéssel került a parlament elé, annak ellenére, hogy a szomorú, sőt riasztó jelenségek folyamatosan indokolnák a megfelelő szintű szabályozás kidolgozását. Hogy csak néhány példát említsek: időről időre hallunk nyomorult körülmények között való állattartásról, állatkínzásokról, utcára tett és magukra hagyott állatokról, naponta találkozhatunk reménytelen sorsú kóbor állatokkal; szinte mindennaposak az embereket, köztük védtelen gyermekeket ért támadások, amelyeket rosszul nevelt és tartott állatok hajtanak végre. Lényegében szabályozatlan a veszélyes állatok: oroszlánok, tigrisek, medvék, kígyók tartása, ami az állatok számára szenvedést jelent, és ami gyakran vezet súlyos balesetekhez. De rendszeresen hallhatunk állatviadalokról, megnyomorított és elpusztított állatokról, hatalmas jövedelmekről és tehetetlen hatóságokról. A haszonállatok tartása, szállítása, levágása is gyakran elfogadhatatlan körülmények között történik, ami az állatok számára gyötrelemmel és kínlódással járhat. Ezen a méltatlan helyzeten tehát mindenképpen változtatni, javítani kell.
A környezetvédelmi tárca már tíz évvel ezelőtt megbízást kapott az állatvédelmi szabályozás kidolgozására. A munka - a halaszthatatlanul sürgető igények ellenére - rendkívül lassan folyt. Sajnos a mostani előterjesztés kidolgozottsága és minősége nem olyan, hogy feledtetni tudná a késlekedést. Ezt a törvényjavaslatot legfeljebb a helyes irányba tett lépésnek minősíthetjük, de a megnyugtató törvényi szabályozástól még igen távol vagyunk.
Ilyen csigatempó után egyenesen tragikomikus az előterjesztés indoklásának az a figyelmeztetése, miszerint a jövőben viszonylag gyakran válhat szükségessé a törvény módosítása. Ez azt jelenti, hogy a tervezet kidolgozója maga sem tartja befejezettnek a szabályozást, pedig itt egy tipikus keretszabályról, sőt pontosabban egy jókívánságlistáról van szó. Azok az óhajok tehát, hogy például a kedvtelésből tartott állatokat senki ne tegye utcára vagy hogy az állattartó köteles az állat szükségleteinek megfelelő létfeltételeiről gondoskodni, aligha változhatnak a jövőben. Más kérdés, hogy ha működőképes törvényre gondolnak, azt még ki kell dolgozni. A mostani változat módosítgatásaival azonban ez nem lehetséges.
A Független Kisgazdapárt állandóan felhívja a kormány figyelmét arra, hogy folyamatosan törvénysértést követ el, mivel nem tartja be az 1987. évi XI., a jogalkotásról szóló törvény előírásait. Az ugyanis minden törvényjavaslathoz hatásvizsgálat elvégzését és benyújtását írja elő. Ugyan az anyag utolsó tizenegy oldalát hatásvizsgálatnak szánják, de most sem következett be a várt fordulat. Az úgynevezett vizsgálati elemzésben - amelyet az állatvédelmi törvény bevezetésének várható hatásáról állítottak össze - részben a hatásvizsgálat elvégzésének nehézségeiről olvashatunk, részben az állatvédelmi törvény indokairól adnak egyfajta összefoglalást.
Az állattartás számtalan visszatetsző jelenségének megszüntetése e szerint nem elég indok, ezért érzelmi, etikai, gazdasági és politikai indokokról írnak teljesen magától értetődő megállapításokat. Így például azt, hogy: "Az állampolgárok döntő többsége valamilyen formában kapcsolatban áll az állatokkal, és ez a kapcsolat nem kevésszer pozitív érzelmi töltésű, állatszeretetben megnyilvánuló, ezért az egyes állampolgárok számára az állatok sorsa nem közömbös. Ők a törvény alkotását örömmel és megelégedéssel fogadják." Vagy nézzük, milyen etikai indokok jelentik a kormány anyagában a hatásvizsgálatot: "Az állatvilág egyedei, különösen a fejlettebb idegrendszerrel rendelkező gerinces állatok örömet, félelmet, fájdalmat és szenvedést érezni képes élőlények. Az emberek erkölcsi kötelessége a gondozásukra bízott állatok védelme." A gazdasági indokok, amelyek miatt a kormány szerint állatvédelmi törvényt kell alkotni, a következők: "A gazdasági állatok tartása általában valamilyen haszon reményében történik. Az állatok teljesítménye, növekedése, testtömeg-gyarapodása, szaporodása nagy mértékben azok jó közérzetétől függ." A politikai indokok pedig az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatos jogharmonizációból adódnak.
Az általános hatások után, amelyekről az előbb beszéltem, részletes hatáselemzést is előterjesztettek. Ez a leírás azonban csak névleg tekinthető hatásvizsgálatnak, és semmiképpen nem felel meg a jogalkotási törvény előírásainak. Az ilyen-olyan vélt hatások felsorolásának ugyanis nincs különösebb köze a törvényjavaslat működőképességéhez. Először is teljesen hiányzik a megfelelő színvonalú helyzetértékelés. Az állatok védelmének egyik lényeges eleme a szállításuk megfelelő körülményeinek előírása és biztosítása, de a törvényjavaslat úgynevezett hatásvizsgálati része nem mutatja be, hogy ma milyen a helyzet az állatok szállításánál, melyek annak a javításra szoruló jellegzetességei. Van-e ma erről a nagyon fontos kérdésről részletes szabályozás? Ha van, hogyan írják elő az állatok szállítását? Ha nincs, miért nincs és mikor lesz? És milyennek kellene lennie, hogy a mai helyzet számtalan problémája, egyebek között az állatok szenvedése mérséklődjön?
A mai helyzet és a jövőbeli szándék világos bemutatása helyett a törvényjavaslatban felhatalmazzák a közlekedési és a mezőgazdasági minisztert, hogy az állatszállítás részletes szabályait rendeletben állapítsa meg - ráadásul határidő nélkül. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ennek már régen meg kellett volna történnie. A kormány azonban az eddigi tetemes késlekedés után még további haladékokat is biztosítani akar magának arra az esetre, hogy ha majd megszületnek a szállítás részletes szabályai, azokat néhány éves felkészülési időszak után óhajtja kötelezővé tenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az állattartás körülményeinek javításától az előterjesztő óriási megtakarítást vár. Utal egy tizennégy évvel ezelőtti, 1983-ban készült felmérésre, amely szerint a haszonállatok helytelen tartása és helytelen takarmányozása, illetve gondozása évente 22-24 milliárd forint kárt okoz. Mai áron a kormány becslése szerint a kár eléri az évi 100 milliárd forintot is. Ha ez így van, csak az a kérdés: miért nem javulnak az állattartás feltételei? Nyilván azért nem, mert hiányoznak az ehhez szükséges beruházások és finanszírozási források. Ezekről azonban az úgynevezett hatásvizsgálat nem beszél.
A törvényjavaslat egy másik hibája a szankciók elégtelensége és eszköztelensége. Jelenleg is komoly problémát okoznak a településeken az elhagyott, kitett állatok. Az állatok védelme érdekében is talán az egyik legfontosabb feladat ennek az elfogadhatatlan állapotnak, gyakorlatnak a megszüntetése.
(16.50)
A törvényjavaslat 7. §-a leszögezi: az ember környezetében tartott állat tulajdonjogával, tartásával felhagyni nem szabad. Az állat elűzése, elhagyása vagy kitétele tilos. Bár ez helyes megfogalmazás, megfelelő intézményi háttér, nyilvántartás és szankciók nélkül semmilyen változást nem képes a jelenlegi állapotokon előmozdítani. Egyébként alig van nagyobb kínzás állat számára, mint kitétele, elüldözése megszokott környezetéből, aminek aztán törvényszerű következménye a teljes kiszolgáltatottság és nélkülözés.
Mint már hangsúlyoztam, a törvényjavaslat általában jókívánságokat és jó tanácsokat sorol fel. Hiányzik ugyanakkor az állam ismeretterjesztési kötelezettségének tételes előírása, ami különösen a kedvtelésből tartott állatoknál valóban elősegíthetné, hogy a jókívánságokat megfogadják. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) A kedvtelésből tartott állatok - befejezem, elnök úr - hiányos gondozásának, nem megfelelő tartásának, gyötrésének, sőt kínzásának ugyanis gyakran a tudatlanság az okozója.
A Független Kisgazdapárt csak a módosító javaslatoktól függően teszi azt lehetővé, hogy elfogadjuk ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm a türelmüket. (Szórványos taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
