DR. PUHA SÁNDOR
DR. PUHA SÁNDOR
DR. PUHA SÁNDOR (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő 4278. számú törvényjavaslat a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi őrségről és a mezei őrszolgálatról szól, létesítésének és működésének feltételeit szabályozza, törvényi kereteit adja meg. Nézzük először a tervezet jogi előzményeit!
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (2) bekezdése szerint a törvényi szabályozást már 1995. október 1-jéig meg kellett volna alkotni, a törvény elkészültéig pedig kormányrendeletben kell a kérdést szabályozni. A törvényi szabályozás ezért is halaszthatatlan, és azért elkerülhetetlen, mert olyan állampolgári alapjogokat érint, amelyeket csak törvényben lehet korlátozni: kényszerítő eszközök alkalmazása, fegyverhasználat, feltartóztatás joga, jármű átvizsgálása s a többi. Az átalakult és döntően a magángazdálkodás szférájába tartozó gazdaságban az állam szerepe az őrzés-védés területén is megváltozik. Vannak természetesen olyan területek, amelyek őrzése-védése a tulajdonviszonyoktól függetlenül is valamilyen mértékig állami feladat marad, érvényesülnie kell az állam megkülönböztetett felelősségének. Ilyenek például a katasztrófaveszélyes területek, a pótolhatatlan nemzeti vagy természeti értékek védelme, vagy azok a területek, amelyek az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelt fontosságúak.
Nézzük, milyen szervezeti formában lehet az őrző-védő feladatokat megoldani! Ellátható ez fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos állományával, kizárólag állami feladatként, esetleg ugyanezen szervek elláthatják a feladatot megbízatás alapján bérmunkában. Az új társadalmi és gazdasági viszonyok kialakulásával azonban az ilyen közvetlen feladatellátás számtalan területen indokolatlan. Másik lehetőség, hogy szigorúan meghatározott feltételek mellett létre lehessen vagy kötelezően létre kelljen hozni biztonsági őrszolgálatot, amely a rendvédelmi szervek tagjainál ugyan szűkebb, de a pusztán vagyonvédelmi feladatot ellátóknál lényegesen szélesebb körű jogosítványokat kapjon. Ez a fegyveres biztonsági őrzés kizárólag azokon a területeken rendelhető el, ahol ehhez alapvető társadalmi érdek fűződik, vagyis az állam működése és a lakosság ellátásának biztonsága ezt megköveteli. Az itt foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyban vannak vagy az alkalmazó állami, önkormányzati intézménynél, gazdálkodó szervezettel vannak munkaviszonyban.
A fegyveres biztonsági őrség létrehozásának feltételrendszerét, valamint azt, hogy hol és hogyan kell ezeket létrehozni, a törvénytervezet részletesen rendezi. Egyúttal a rendőrhatóság szakmai és hatósági felügyeletét pontosan megfogalmazza, szabályozza. Rendelkezik a fegyverviselés, a fegyverhasználat szabályairól, valamint előírja az őrre vonatkozó szakmai és erkölcsi követelményeket, valamint a különböző formai követelményeket is: formaruha, szolgálati jelvény s a többi. Pontosan meghatározza a fegyveres biztonsági őr jogait és kötelességeit éppen annak érdekében, hogy feladatának maradéktalanul megfelelhessen, de mások alapvető jogait csak az ehhez feltétlenül szükséges mértékig korlátozhassa. És mindig itt feszül a szinte kibékíthetetlen ellentmondás: a feladat maradéktalan ellátása, ennek való megfelelés, illetve az alapvető jogok bizonyos mértékű korlátozása. Ez mindig ellentmondással jár, nagyon nehéz ezt pontosan szabályozni. Úgy érzem, hogy a törvény ennek a feladatnak megfelel.
A személy- és vagyonvédelmi őrök a fegyveres biztonsági őröknél lényegesen szűkebb körű intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosítványokkal rendelkeznek. Bár a természetvédelmi őr például maroklőfegyver nyílt viselésére jogosult, annak használata azonban jelentősen korlátozva van. Tulajdonképpen pusztán önvédelmi célokra használhatja az őt ért támadással vagy fenyegetéssel arányos mértékig. A szakmai felügyelet a rendőrkapitányság feladata. A természetvédelmi őr a rendőrkapitányságnak kell bejelentse a személyi szabadságot korlátozó intézkedéseit vagy kényszerítő eszköz használatát. A jelentést haladéktalanul és írásban kell megtennie.
A mezei őrszolgálatra - mezőőr, halőr, hegyőr, vadőr - vonatkozó szabályozás egy 1980-as minisztertanácsi és egy ugyancsak 1980-as MÉM-rendeletet vált fel. Egységes és a megváltozott tulajdonviszonyokhoz igazodó szabályozást valósít meg az új törvény. A mezei őrszolgálat felállítását az önkormányzatok, illetve a tulajdonosok, a birtokosok határozhatják el, bizonyos területnagysághoz van kötve s a többi, de önállóan is elrendelhetik ezt, vagy kérhetik ennek megalakítását. A megalakulás, fenntartás és működés költségeinek felét - s ez nagyon fontos - a központi költségvetés biztosítja. A mezőőrök is széles körű intézkedési jogköröket kapnak. A mezőőr és hegyőr a kényszerítő eszközök közül könnygázszóró palackot használhat. Sörétes vadászlőfegyverét kényszerítő eszközként nem használhatja. Fegyverhasználatát az általános fegyverhasználatra vonatkozó rendelkezések szabályozzák. A kényszerítő eszköz alkalmazását, a személyes szabadságot korlátozó intézkedést a szolgálati naplóba köteles bejegyezni, továbbá az alkalmazónak és az illetékes rendőrkapitányságnak haladéktalanul írásban jelentenie kell, aminek jogszerűségét a rendőrkapitányság az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint vizsgálja ki.
A tervezet végül rendelkezik a gyors hatályba léptetésről. Hat-, illetve négyhónapos ez a határidő - a törvény egyes paragrafusainak eltérő a hatályba léptetése -, és megadja a törvényi felhatalmazást az érintett minisztereknek a törvényhez kapcsolódó szabályozás, a miniszteri rendeletek elkészítéséhez. Ezek közül kiemelném a fegyveres biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatának elkészítését. Mindezeket határidőhöz is köti a törvény.
Nem értem viszont, hogy a mezőőri szolgálattal kapcsolatban miért a megyei földművelésügyi hivatal látja el a szakmai felügyeletet, míg a hegyőri szolgálattal kapcsolatban ezt a jogot a hegyközségi tanács kapja meg. A hegyközségi tanács is kamarai feladatokat lát el, indokolt lenne a mezőőri szolgálattal kapcsolatban is az Agrárkamarát megbízni ezekkel a feladatokkal.
Néhány további pontosítás után, amit módosító javaslatokban fogunk megfogalmazni, az SZDSZ és a magam nevében képviselőtársaimnak a törvény elfogadását ajánlom. Egyúttal felhívnám a figyelmet arra is, hogy a már ugyancsak benyújtott T/4603. számú törvényjavaslat megtárgyalásával és elfogadásával válna teljessé az őrzés-védés kérdésének törvényi szabályozása. Az említett törvényjavaslat a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységeket szabályozza.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
