DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt években végbement társadalmi átalakulás, a gazdasági szféra direkt állami irányítási rendszerének leépítése, a privatizációs folyamat kiteljesedése, az állami tulajdon egyre alacsonyabb részaránya következtében csökkent az állam közvetlen felügyeleti, irányítási, ellenőrzési jogosultsága az ipari és mezőgazdasági termelés, a közlekedés és szállítás, a távközlés, az energetika és informatika, illetve a kereskedelem területén egyaránt.
Ugyanakkor továbbra is vannak az országban olyan létesítmények, folytatnak olyan tevékenységet, amelyek fokozott felügyelete, ellenőrzése, őrzése vonatkozásában, az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelt fontosságuk, katasztrófaveszélyességük vagy pótolhatatlan történelmi, nemzeti értékük miatt - függetlenül ezek tulajdoni hovatartozásától - az államnak megkülönböztetett felelőssége érvényesül. Ezen létesítmények, tevékenységek sérelme olyan, az egész társadalmat vagy nagy részét sújtó negatív hatásokat okozhat, hogy az állam érdeke, létérdeke a jogi szabályozáson túl ezek materiális őrzésének és védelmének biztosítása is.
Az elmúlt időszakban elfogadásra került egyes ágazati törvények, mint például a természetvédelemről szóló törvény, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény, illetve az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény tartalmaznak rendelkezéseket közfeladatot ellátó őrszolgálatok felállítására, illetve tevékenységük szabályozására. Célszerűnek látszott, hogy valamennyi közfeladatot ellátó őr, aki a közérdek érvényesítése érdekében kényszerítő eszközöket alkalmazva felléphet, így a fegyveres biztonsági őr, a természetvédelmi őr, a mezőőr - ideértve a hegyőrt, a halászati őrt, a hivatásos vadászt, a vadászati és az erdészeti szakszemélyzetet - intézkedési jogosítványaira, működési felügyeletére egységes jogszabálytervezet készüljön.
A fegyveres biztonsági őrségről a 39/1976.(X.30) MT-rendelet és a közületi szervek rendészeti tevékenységéről szóló, teljesen meghaladott 6/1988.(II.12.) MT-rendelet tartalmaz szabályokat. Ezenkívül csak belügyminiszteri rendeletek vannak jelenleg hatályban.
Az említett rendelkezések kiadásától eltelt idő alatt bekövetkezett társadalmi és jogszabályi változások miatt tehát e tárgykörben a szabályozás elavult. A fegyveres biztonsági őr, a természetvédelmi őr és a mezőőr egyes jogosítványai - mint a kényszerítő eszközök használata, a feltartóztatás joga, járműátvizsgálás - olyan állampolgári alapjogokat érintenek, amelyeket a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény szerint csak törvényben lehet korlátozni.
Az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelt fontosságú, katasztrófaveszélyességű vagy pótolhatatlan történelmi, nemzeti értéket képviselő objektumok, létesítmények, tevékenységek és szállítmányok sérelme a társadalom egészét vagy nagy részét sújtó negatív hatásokat okozhat, ezért az állam feladata ezek őrzésének, védelmének biztosítása. A biztonságért fennálló állami felelősség terén még vállalható ésszerű kockázat, és a gazdaságossági szempontok alapján a tervezet értelmében a fokozott biztonság fenntartására és finanszírozására az objektum, vagyontárgy birtokosát, a tevékenység folytatóját államigazgatási határozatban kell kötelezni úgy, hogy a fegyveres biztonsági őrséget vagy saját szervezetében köteles létrehozni és működtetni, vagy a biztonságról már működő fegyveres biztonsági őrséggel kötött szerződés útján kell gondoskodnia.
Tekintettel a gazdasági viszonyok és tevékenységek sokrétűségére, valamint az e területen bekövetkező gyakori változásokra, a tervezett taxáció helyett csupán keretjelleggel, példálózó felsorolással szabályozza az elrendelés lehetséges területeit. A javaslat ide sorolja az állam biztonsága, illetve a honvédelem szempontjából fontos létesítményeket, a nemzetközi forgalomban működő repülőtereket, az alkalmazott anyagok vagy a gyártási technológia miatt katasztrófaveszélyességű tevékenységeket, a lakosság alapvető szükségleteit biztosító infrastruktúra- és közműrendszert, a távközlési rendszerek, illetve a közszolgálati média egyes elemeit és a történelmi jelentőségű, pótolhatatlan nemzeti kulturális értékek bizonyos körét.
A fegyveres biztonsági őrség létrehozására vagy megszüntetésére irányuló eljárást a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, az illetékes helyi önkormányzat jegyzője, a rendőrhatóság, a létesítmény üzemeltetője, birtokosa, illetőleg a tevékenység folytatója kezdeményezheti.
Az őrzés elrendeléséről, a fegyveres biztonsági őrség létrehozásáról, működtetéséről és megszüntetéséről a belügyminisztérium illetékes szerve határozattal dönt. A határozathozatal előtt ki kell kérni a létesítmény vagy tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező miniszter, illetve az illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének véleményét.
A fegyveres biztonsági őrséggel történő őrzés elrendelhető állandó, visszavonásig tartó, időszakos, meghatározott tevékenységhez kapcsolódó vagy veszélyeztetettségi szinthez kötődő ciklikus, valamint ideiglenes jelleggel.
A fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos hatósági és szakmai felügyelet az illetékes megyei, illetve a Budapesti Rendőr-főkapitányság hatáskörébe tartozik.
(17.00)
Ennek keretében a rendőrhatóság ellenőrzi a kötelező határozatban előírt őrzés biztonsági rendszerének kialakítását, jóváhagyja az őrségutasítást és őrutasítást, ellenőrzi a szolgálat ellátását, indokolt esetben kezdeményezheti az őrszolgálat korlátozását vagy megerősítését, a kötelezett költségére megszervezi és végrehajtja az őrök vizsgáztatását és képzését.
Ha a rendőrhatóság azt állapítja meg, hogy a kötelezett a határozatban foglaltakat nem hajtotta végre, és az őrzés nem felel meg az alapvető védelmi követelményeknek, akkor a hiányosságok megszüntetéséig az őrzésről a Belügyminisztérium a rendőrség útján gondoskodhat, a kötelezett költségére.
Fegyveres biztonsági őr egyébként az a belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet, aki 18. életévét betöltötte, fegyver viselésére alkalmas, rendelkezik a szolgálati beosztáshoz előírt képesítési feltételekkel. A fegyveres biztonsági szolgálatra való alkalmasságot a jogviszony létesítésekor és annak fennállása alatt ellenőrizni kell. Fegyveres biztonsági őrnek csak az alkalmazható, aki írásban hozzájárul a fenti követelményeknek a felvételkor és az alkalmazás tartama alatti ellenőrzéséhez.
A fegyveres biztonsági őr akkor látható el szolgálati igazolvánnyal és felszereléssel, akkor vezényelhető szolgálatba, ha a rendőrhatóság és a kötelezett képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtásra kiadott rendelkezések és a szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből eredményes vizsgát tesz, és igazolja, hogy rendelkezik a lőfegyver használatához szükséges szakismerettel, gyakorlati jártassággal. A fegyveres biztonsági őrt formaruhával, szolgálati jelvénnyel kell ellátni, ami kívülállók számára is egyértelműen felismerhetővé teszi a biztonsági őrt.
A fegyveres biztonsági őrség rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközzel, lőfegyverrel és lőszerrel való ellátását a Belügyminisztérium engedélyezi. Ilyen kényszerítő eszközök: a bilincs, a vegyi vagy elektromos sokkoló eszköz, a rendőrbot és a szolgálati kutya.
A rendőrségnél való rendszeresítés során érvényesítik az egészségvédelem szempontjait, gondosan vizsgálják ezen eszközök élettani hatásait, és az eszközt úgy alakítják ki, hogy alkalmazása - a lőfegyver kivételével természetszerűleg - az egészség és a testi épség súlyos sérelmével, az élet kioltásával ne fenyegessen, ugyanakkor mégis kellő visszatartó erőt jelentsen az őr intézkedésével szembeszegülőkkel szemben.
A törvényjavaslat a létesítmény, a tevékenység védelme érdekében a fegyveres biztonsági őrt feljogosítja, sőt, kötelezi a biztonságot veszélyeztető személlyel szembeni intézkedésre. A biztonságot veszélyeztető személyt tevékenysége abbahagyására felszólíthatja, ennek eredménytelensége esetén kényszerítő eszközt alkalmazhat, igazoltathatja, a tettlegesen ellenszegülő személyt a rendőrség kiérkezéséig visszatarthatja.
A javaslatban a kényszerítő eszközök felsorolásának sorrendje egyben a hatásfokuk súlyossági sorrendjét is jelenti. Az őr - az arányosság követelményeinek betartásával - először az enyhébb kényszerítő eszközöket köteles alkalmazni.
A kényszerítő eszközök alkalmazását, ha a körülmények lehetővé teszik, figyelmeztetésnek kell megelőznie. A fegyverhasználat előtt a javaslat további megelőző intézkedések foganatosítását is kötelezővé teszi. Ha az engedélyezett kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre, akkor az őr más eszközt is igénybe vehet, ha a helyettesített eszköz alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak, és ezen eszköz az elérni kívánt törvényes cél megvalósítására alkalmas.
A kényszerítő eszköz alkalmazása esetén kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. A sérült személy részére segítséget kell nyújtani, gondoskodni kell arról, hogy a sérülését orvos elláthassa.
A fegyveres biztonsági őr szolgálati intézkedésének, a kényszerítő eszköz használatának jogszerűségét az illetékes rendőrkapitányság vizsgálja ki, az eset körülményeitől függően államigazgatási, szabálysértési vagy büntetőeljárás keretében. A fegyveres biztonsági őrt az intézkedési és kényszerítőeszköz-alkalmazási jogosultság, a fokozott büntetőjogi védelem kizárólag szolgálati feladatának ellátása során illeti meg.
Sarkalatos kérdés a fegyveres biztonsági őrszolgálat, illetve a személy- és vagyonvédelmi tevékenység elhatárolása. A két terület közötti alapvető különbség a tevékenység irányultságában, az őrzés, illetve a védelem céljában, a megelőzni, elhárítani kívánt jogellenes cselekmény várható hatásának veszélyességi fokában keresendő. A fegyveres biztonsági őrzés kizárólag azokon a területeken rendelhető el, ahol azt az állam működésének és a lakosság ellátásának biztonságához fűződő társadalmi érdek szükségessé teszi.
A mérlegelési körön kívül esik tehát az őrzés tárgyának vagyoni értéke. Ez a magasabb szintű érdekkör, az ennek érvényesítéséért fennálló közvetlen állami felelősség az alapja annak, hogy az ilyen objektum birtoklásának, a tevékenység folytatásának feltétele a törvénytervezetben előírt fokozott biztonsági követelmények megteremtése, továbbá annak is, hogy az őrzést végzők a tervezet alapján a rendvédelmi szervek tagjainál szűkebb, de a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végzőknél lényegesebb, szélesebb körű intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosítványokkal rendelkeznek.
A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény a korábbi szabályozáshoz képest a természetvédelmi őrök feladatait, intézkedési jogait, a természeti területek és természeti értékek vonatkozásában is kibővítette. Valamennyi állami természetvédelmi hatóság szervezetén belül természetvédelmi őrszolgálat működik. A természetvédelmi őrök köztisztviselők, akik hivatalos személyként fokozott büntetőjogi védelemben részesülnek.
A javaslat a természetvédelmi őrszolgálat tagját - néhány kivétellel - a fegyveres biztonsági őr részére biztosított valamennyi intézkedési és kényszerítőeszköz-használati jogosultsággal felruházza. A természetvédelmi őr - ezen intézkedéseken túl - jogosult helyszíni bírság kiszabására is.
A természetvédelemről szóló törvény a települési önkormányzatok számára is lehetővé teszi, hogy a helyi jelentőségű védett területek őrzésére önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot hozzanak létre, őröket alkalmazzanak. Az önkormányzati őrszolgálat, az önkormányzati természetvédelmi őr jogai és kötelezettségei természetesen szűkebbek, mint a természetvédelmi őrszolgálat tagjaié.
A mezőgazdasági őrszolgálatról szóló, többször módosított MT-rendelet, valamint a végrehajtására kiadott MÉM-rendelet elavult, és felemás szabályozási rendszert valósít meg, amely miatt nélkülözhetetlen a megváltozott tulajdonviszonyokhoz igazodó új, törvényi szintű normarendszer kiépítése.
Az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény az erdőgazdálkodó erdészeti szakszemélyzetre bízza az erdő őrzését.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény szerint a vadállománynak és élőhelyének őrzéséről, védelméről hivatásos vadász alkalmazásával a vadászatra jogosult gondoskodik.
A halászati őrre vonatkozó szabályokat a halászatról és horgászatról szóló törvényjavaslat foglalja magába.
A mezőgazdasági őrök közül a mezőőrökre vonatkozó szabályok korszerűsítésére, illetőleg a hegyőri szolgálat normáinak elkészítésére még nem került sor, mindez a törvényjavaslat III. fejezetének a feladata.
A javaslat lehetőséget teremt a települési önkormányzatok számára, hogy közigazgatási területükön belül mezei őrszolgálatot hozzanak létre. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy a legalább száz hektár kiterjedésű, egybefüggő termőföld birtokosa magán mezei őrszolgálatot állítson fel. Több birtokos közösen is alakíthat magán mezei őrszolgálatot, ha együttesen legalább száz hektár területű, egybefüggő termőfölddel rendelkeznek.
A mezei őrszolgálat létesítését és működési területét a megyei földművelésügyi hivatalhoz, nyilvántartás céljából, be kell jegyezni. A mezőőrök vizsgáztatását, továbbképzését és szakmai felügyeletét a megyei földművelésügyi hivatal látja el. Ennek az az indoka, hogy a feladatok szakszerű végrehajtására, különösen a kisebb települési önkormányzatoknál, nem áll rendelkezésre megfelelően képzett hivatali apparátus. Az önkormányzati mezőőrség megalakítása költségének felét egyszeri, vissza nem térítendő támogatás formájában az állam biztosítja.
(17.10)
Az őrszolgálat fenntartási és működési költségeinek 50 százalékát szintén a központi költségvetés finanszírozza normatív módon, a területhez igazodóan. A fennmaradó 50 százalék fedezetére azoknak a birtokosoknak kell mezőőri járulékot fizetniük, akik termőföldje az önkormányzati őrszolgálat működési területéhez tartozik.
A mezőőr a feladatát az őrszolgálatot létrehozó települési önkormányzat jegyzője, illetve a birtokos utasításai szerint végzi. Működési területén jogosult a károsító cselekmény elkövetésén tetten ért személyt igazoltatni, a cselekmény abbahagyására, a terület elhagyására felszólítani, indokolt esetben a személyeket a rendőri szervhez bekísérni, a jogellenesen szerzett értéket elvenni, és a legközelebbi rendőri szerveknek átadni.
A mezőőr, a hegyőr, az erdészeti szakszemélyzet, a hivatásos vadász, a halőr kényszerítő eszközként kizárólag a testi kényszert, illetőleg a könnygázszóró palackot alkalmazhatja. A mezőőrök a közbiztonság-védelmi és a szolgálati feladataik jobb ellátása érdekében együttműködnek a rendőrséggel, határterületen a határőrséggel. Természetesen a mezőőr lőfegyverrel is rendelkezik.
A mezőőr a személyes szabadságot korlátozó intézkedéséről és kényszerítő eszköz használatáról a fenntartóknak és az illetékes rendőrkapitányságnak írásbeli jelentést köteles tenni. A rendőrség államigazgatási eljárás keretében vizsgálja ki az intézkedés, a kényszerítő eszköz használatának jogszerűségét.
A javaslat felhatalmazza a belügyminisztert, hogy kiadja a fegyveres biztonsági őrség működési és szolgálati szabályzatát, amelyben a javaslat előírásainak keretei között szabályoznia kell a fegyveres szolgálatra vonatkozó irányítási, szervezési, tervezési, ellenőrzési, kiképzési és továbbképzési szolgálatellátási rendet, a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos részletes követelményeket. Ugyancsak felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a belügyminiszterrel a működési területen áthaladó vagy amellett fekvő közúton a mezőőr... - jármű megállításával, ellenőrzésével kapcsolatban a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben rendelettel kiadja a mezőőr működésének, szolgálati viszonyának és vizsgáztatása rendjének szabályzatát.
Tekintettel arra, hogy meghatározott objektumok, létesítmények a honvédség, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében lehetnek, és vagy nem indokolt, vagy gazdaságtalan azokat a fegyveres erők tényleges állományával őriztetni, a javaslat ezen objektumok, illetve tevékenységek vonatkozásában a belügyminiszter fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos jogosítványait a honvédelmi miniszterre, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterre ruházza.
A törvényjavaslat előkészítése során a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében szükségessé vált más törvényekből törölni az őrszolgálatot ellátó személyek intézkedésére és a kényszerítő eszközök használatára vonatkozó szabályokat. Erre sor került a természet védelméről, a halászatról és horgászatról, továbbá a vad védelméről, vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényben. Ugyanígy szükséges az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény ilyen rendelkezéseket tartalmazó 91. §-ának hatályon kívül helyezése is.
Tisztelt Ház! A jogszabálytervezet megalkotását többéves előkészítő munka előzte meg, melynek során jelentős változáson ment keresztül a szabályozás koncepciója, és bővült a szabályozás köre is. Ebből eredően az átlagosnál hosszabb időt igényelt a tervezetben megjelenített belügyi, környezet- és természetvédelmi, valamint földművelésügyi tárcaérdekek egyeztetése. Úgy ítéljük meg, hogy a törvénytervezet megtárgyalása és elfogadása a kialakult tulajdonstruktúra és a közfeladatot ellátó őrszolgálatok szabályozási összhangjának megteremtése érdekében feltétlenül szükséges, és tovább nem halasztható.
A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek feladatáról és hatásköréről rendelkező, közelmúltban elfogadott törvények mellett a jelen jogszabály, valamint a későbbiekben tárgysorozatba vett, a magánnyomozásról és a személy- és vagyonvédelmi vállalkozásokról szóló törvény elfogadásával létrejön a nemzeti, a csoport- és az egyéni tulajdonban lévő értékek védelmének egy kellően differenciált, a mai gazdasági és tulajdoni viszonyokhoz megfelelően igazodó szabályozási rendszere. A javaslat biztosítja az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmények és tevékenységek, valamint a pótolhatatlan értékeket képviselő nemzeti javak jogellenes cselekményekkel szembeni racionálisabb védelmét, javítja a védett természeti értékek és területek megóvása, a termőföldek őrzése érdekében tevékenykedő őrszolgálatok működési feltételeit.
Mindezekre tekintettel kérem az előterjesztett törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
