DR. KÁDÁR BÉLA
DR. KÁDÁR BÉLA
DR. KÁDÁR BÉLA, a költségvetési és pénzügyi bizottság elnöke, a bizottság kisebbségi véleményének előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedje meg, hogy mint a költségvetési bizottság elnöke, megköszönjem Soós alelnök úrnak lovagiasságát az idő iránti tisztelet kapcsán, és egyszersmind az ő példáját követve én is utaljak arra, hogy nem lehet meglepetés senki számára, hogy a költségvetési bizottság kisebbséget élvező tagjai egyhangúlag nem tartják általános vitára alkalmasnak a költségvetés tervezetét.
Ennek fő okait részben a költségvetésben tükröződő bizonytalansági elemek nagy aránya, részben pedig a költségvetés struktúrájában tapasztalható mozgások jellege adja. Bizonytalansági tényező ugyanis az, hogy az államháztartási törvény rendelkezéseitől eltérően nincs módunk arra, hogy megismerjük a deficitfinanszírozás módját, a költségvetési szervek létszámkeretét, nincs lehetőségünk arra, hogy hitelesen bemérjük, hogy egyes fejezeti céltámogatásoknál az a bizonyos 40 százalékos túllépési lehetőség, kötelezettségátvihetőség az elkövetkező évre milyen hatásokkal jár, milyen mértékű lesz, egyáltalán a jelenlegi kötelezettségekkel összehangolt-e. A jövő bizonytalansága ez, a jövőbeni hatások ismeretlensége.
Hasonlóképpen aggályosnak tartjuk azt is, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatoknak rendszeresen megjelenő többletdeficitje vajon nem lesz-e megint csak ismerősünk a jövő évben, nem jelentkezik-e egy olyan folyamat, hogy a feladatokkal összehasonlítva alacsonyak a kiadási előirányzatok a társadalombiztosítási önkormányzatoknál, a helyi önkormányzatoknál, ami a feladatfinanszírozási rendszer kiépítetlensége következtében egy örökösen visszatérő nyugtalansági elem és forrás, amely a jövő tervezését természetesen elbizonytalanítja.
Nos, még hozzátehetnénk azt a gondot is, hogy a költségvetés tartalékai az elkövetkező évben valószínűleg megint csak a múlt örökségének a kezelését fogják igen magas arányban szolgálni, és nem pedig a jövő bizonytalanságaival szemben adnak valamiféle védőbástyát. Gondolok például a Budapest Bank-ügy örökségére, amellyel a pénzügyminiszter úr természetesen kénytelen szembenézni. Ezek a tételek gyakorlatilag a jövőt terhelik, a bizonytalanságnak ez a szükségesnél vagy a kívánatosnál jóval nagyobb mértéke, és más oldalról nehezítik, hogy a parlament valóban ellenőrizni tudja a közpénzek felhasználásának a módját.
A költségvetés struktúrája sem mozdul jó irányba, hiszen nem a modernizációt szolgáló pénzügyi transzferek aránya nő ebben a költségvetésben, amely megint csak a jövőt terhelheti.
Végül pedig, tisztelt Ház - mivel időm lassan lejár -, szeretnék utalni arra, hogy a 4,9 százalékos deficit-előirányzat a GDP százalékában lényegében a változatlanságot jelenti a folyó évi költségvetéssel szemben, és elgondolkodtató, hogy egy jó gazdasági konjunkturális évben, mint amilyennek 1998 nemzetközileg és belföldileg ígérkezik, vajon jó költségvetési teljesítmény-e az, ha ugyanannyi a deficit-előirányzat, mint az előző, konjunkturálisan kétségkívül rosszabb évben. Ez azért a választási év költségvetésével kapcsolatos feltételezéseket sajnos nem cáfolja.
Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
