SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA
SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Urak! Másfél évvel ezelőtt tartottunk egy családpolitikai vitanapot, és szerintem is érdemes megvonni a mérlegét annak, hogy azóta vajon mi történt. Érdemes megnézni, hogy az akkor elmondott kritikáinknak lett-e valami foganatja, illetve érdemes megnézni azt, hogy amit ígért az MSZP-SZDSZ-kormány, az vajon hogyan teljesült, hogyan vált be.
Annak idején Szabó György akkori népjóléti miniszter azt mondta, hogy a családi ellátásokat azért kell szűkíteni, mert egyszerre túl sok adót kellene elvonni a családfőktől a családi támogatásokra, másrészt pedig azért, mert ha ennyit költünk a családok támogatására, akkor kevesebb jut az egyéb szociális kiadásokra - olvasható a jegyzőkönyvben. Eltekintve attól, hogy az érvelés szerintem alapvetően hamis, hiszen ha ezt a logikát követjük, akkor ebben az esetben a családi támogatásokat ért intézkedések után adócsökkentésnek kellett volna következnie, vagy pedig az egyéb szociális kiadásoknak kellett volna bekövetkeznie, mi már akkor Szabó György népjóléti miniszter úr megjegyzésére leszögeztük, hogy a családpolitika véleményünk és álláspontunk szerint nem egyenlő a szociálpolitikával. Nem része a szociálpolitikának, hanem annál tulajdonképpen egyszerre tágabb és szűkebb értelemben is megfogalmazható a családpolitika és a családtámogatás. Ezért szerintünk az a logika helytelen, hogy a családi támogatásokat szembeállítják az egyéb szociálpolitikai ellátásokkal. Szerintünk ez a logika értelmetlen.
A családi támogatások elvonásáért cserébe viszont az akkori népjóléti miniszter beígérte például a családsegítő hálózatok gyorsütemű fejlesztését. Megállapíthatjuk, hogy ebből nem lett semmi. Akkor kifejtettük az álláspontunkat, hogy a kormány és koalíciója megszegi az alkotmányban foglalt jogi és morális parancsot a családok védelmére, és a következményeket - mint az átalakulás elkerülhetetlen veszteségeit - egyszerűen cinikusan mellőzi, nem beszél róluk.
Mi akkor hét pontban javaslatot tettünk arra, hogy mit is kellene a családpolitika területén tenni. Emlékeztetőül röviden hadd soroljam fel ezeket. Először: is nem halogatható a családi típusú jövedelemadó kialakítása, amely elismeri a gyermeknevelési költségek egy részét. Másodszor: a gyed és gyes egységesítése után állampolgári jogon kell garantálni ezt az ellátást. Harmadszor: a családi pótlék alapösszegét már az első gyermek után is biztosítani kell mindenkinek megfontolandó, hogy az alapösszeg felett a rászorultság elve szerint erősen differenciált összeget kell megállapítani. Negyedszer: a bölcsődei ellátás biztosítása érdekében az önkormányzatok költségvetésében önálló bölcsődei normatívát kell elkülöníteni. Ötödször: javasoljuk a lakásépítési támogatás rendszerének átalakítását az igénybevehetőség és az áfa-visszaigénylés rendszerének drasztikus felülvizsgálatát. Hatodszor: a családgondozó és gyermekvédelmi intézményrendszer megerősítését, integrációját, valamint az önkormányzati és szociális normatíva értéken tartását javasoljuk. Hetedszer pedig javasoltuk a pályakezdők munkanélküli ellátásának visszaállítását mindaddig, amíg a képzési támogatás és a munkahelyteremtő adókedvezmények bevezetésre nem kerülnek. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a fenti célokból egy sem valósult meg.
A ciklus végén érdemes megvonnunk a mérlegét annak, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány mit tett a családok érdekében. Nézzük a rideg tényeket, a rideg számokat!
1995-ben 104 milliárd forint volt a családi pótlék előirányzata, ami mai áron 167 milliárd forintot tenne ki. A családi támogatások GDP-hez viszonyított aránya a kormány bevallása szerint a következőképpen alakult - nézzük egyenként: 1994-ben 3,3 százalék; 1995-ben 2,5 százalék; 1996-ban 2 százalék; 1997-ben 1,7 százalék; az 1998-ra javasolt mérték a tervezett GDP-nek csupán 1,6 százalékát teszi ki. Lehet arról beszélni, hogy a családi pótlék értéke vajon hogyan változott. Azt hiszem, egységesen kell nézni a családtámogatási rendszerek értékét. Mi van például az adókedvezménnyel? Az adókedvezmény eltörlését belevettük-e abba, hogy hogyan változott a családi támogatások mértéke?
Nézzük tovább! A magánerős lakásépítések támogatása 1994-ben még 40 milliárd forint volt, ami 1996-ra már csak 32 milliárd forint lett, azaz a támogatások reálértéke két év alatt 35 százalékkal csökkent. Ezzel a fiatal házasok lakáshoz való jutásának esélyei tulajdonképpen a minimálisra csökkentek. A kétkeresős családmodell bevételei az 1995-1997 közötti időszakban reálértékben 11 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a kiadásaik 29 százalékkal emelkedtek. Ezt minden fiatal házas a saját zsebén, havi költségvetésén igen jól érzi, sajnos. A kormány politikájának legnagyobb vesztesei azok a fiatal családok, akik legalább két gyerekkel rendelkeznek, és nem rendelkeztek jelentősebb megtakarításokkal.
Nézzük tovább, hogy mi történt az elmúlt három és fél év alatt! 1994 decemberében megszűnt a gyermekek után járó adókedvezmény. Emlékezzünk vissza: az akkori pénzügyminiszter úr azzal indokolta ezen támogatás, illetve kedvezmény eltörlését, hogy az itt megtakarított pénzösszeget majd a következő évben arra használják, hogy a gyest alanyi jogon folyósítsák. Emlékeim szerint a gyermekek után járó adókedvezmény megvonása 8 milliárd forintot jelentett az állami költségvetésnek.
Nézzük, mi történt 1995 tavaszán! A családi pótlék, a gyes és a gyet jövedelemhatárhoz kötött ellátássá vált, a gyed - a gyermekgondozási díj - pedig megszűnt. Ezen intézkedések egyik fontos indoka az MSZP-SZDSZ-kormány részéről az volt, hogy igazságosabbá és célzottabbá kell tenni a rendszert, ezért hozzák be a jövedelemhatárt. Már akkor is elmondtuk, hogy véleményünk szerint veszélyes ilyen helyzetben jövedelemhatárról beszélni, hiszen a feketegazdaság mértéke 40 százalék körül mozog. Vajon mennyit ér egy jövedelembevallás egy olyan gazdaságban, ahol a feketegazdaság mértéke ilyen magas?
(9.10)
A fent leírt aggasztó helyzet megoldására a Fidesz-Magyar Polgári Párt az alábbiakat javasolja.
Először: a családi pótlék alapösszegét már az első gyermek után is mindenkinek alanyi jogon kell biztosítani. A Fidesz álláspontja szerint a családi pótlék változatlanul nem szociális segély, hanem az állam hozzájárulása a gyermeknevelés költségeihez. Az államnak azon hozzájárulása, amellyel elismeri, hogy a gyermeket vállaló házaspár társadalmilag hasznos tevékenységet végez, amely költségekkel jár, és ebbe az állam besegít.
Az MSZP-SZDSZ-kormány intézkedése a családi pótlék rendszerének felszámolására amellett, hogy egyrészt létrehozta a szegénységi csapdahelyzet tankönyvi esetét, azt az üzenetet hordozta a társadalom felé, hogy a gyermekek nem fontosak, az ő fejlődésük és jólétük bármely vélt vagy valós gazdasági cél érdekében feláldozható. Ez az üzenet tehát nagyon rossz volt. A másik üzenet az volt, hogy azért ügyeskedéssel, kijátszással még hozzá lehet jutni némi állami bevételhez, hiszen aki papíron produkálni tudja ezt a bizonyos jövedelemhatárt - függetlenül attól, hogy valójában mekkora a bevétele -, az hozzájuthat ezekhez a támogatásokhoz, a gyeshez vagy éppen a családi pótlékhoz.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata másodszor: egységes anyasági ellátást kell létrehozni a gyed visszaállításával. Az általunk javasolt konstrukcióban tehát a gyest és a gyedet összeolvasztanánk, tulajdonképpen a gyes venné át a gyed minimumösszegének szerepét. A Fidesz álláspontja szerint nem megengedhető, hogy az állam kizárólag csak a legszegényebb rétegek és családok gyermekvállalását támogassa.
Mert nézzük meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy mivel kell szembenéznie annak az anyának, aki ma Magyarországon gyermekszülésre vállalkozik! Először is, minél magasabb volt a jövedelme - egészen pontosan, minél kevésbé volt szegény -, annál inkább csökkenni fog az életszínvonala azáltal, hogy gyermeket vagy gyermekeket vállal. Tehát nem véletlenül tiltakoztunk a gyed eltörlése ellen. Az eddigi kutatási eredmények, szakmai kutatási eredmények pontosan kimutatják a gyedről, hogy pozitívan befolyásolta a termékenységet, a családok - és főleg a nők - pozitív és rendkívül hasznos intézményként élték meg. Kevés olyan példát találunk a különböző nyugat-európai vagy fejlett kultúrákban, fejlett európai országok családpolitikájának történetében, ahol egy ilyen intézkedés hatása ennyire tisztán és egyértelműen kimutatható, mint a gyedé.
Igen tartós volt egyébként a gyed bevezetése után a pozitív hatás. Ezen állításomnak a bizonyítása egyébként megtalálható a Demográfia című folyóirat '94. évi 3-4. számában. Ezen látható, hogy 1985-ben, amikor bevezetésre került a gyed, meredeken emelkedett a 2-3 gyermeket vállalók száma. És az is látható, hogy '85 előtt a hosszú ideje erősen lefelé tartó tendencia megtört, ráadásul egy év alatt tört meg, és mondom, ez az emelkedés tartósnak bizonyult. Szemmel láthatóan ez a megoldás a gyermeket vállaló szülőknek, anyáknak megoldást nyújtott arra, hogy egy vagy két kisgyermek vállalása ne okozzon számukra drasztikus életszínvonal-csökkenést. Tehát véleményünk szerint a gyed megszüntetését nem lehet másképp értelmezni, mint a polgári generáció jövője ellen intézett támadást.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata harmadszor: olyan családi típusú jövedelemadó kialakítására van szükség, amely elismeri a gyermeknevelés költségeinek egy részét. Természetesen az eszközökről, a technikákról lehet vitatkozni, hiszen többféle megoldás létezik. A lényeg, hogy az adórendszeren keresztül ismerjük el a gyermekvállalás költségeit. A Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint a jó családpolitika ott kezdődik, ahol az állam nem teszi először szegénnyé az adórendszeren keresztül az állampolgárát, majd utána nagyon drágán és sok esetben igazságtalanul segélyezi őket. Tehát nem az a megoldás, hogy a magasan tartott adókkal elvonjuk a hatalmas pénzösszegeket a családoktól, ezáltal leszegényítjük őket, majd egy nagyon költséges, nagyon drága ellátórendszeren keresztül ezekből a pénzekből valamennyit visszaosztunk.
A Fidesz javaslata negyedszer: a terhes nő a terhesség hatodik hónapjától saját döntése alapján fizetett szabadságban részesülhessen. Álláspontunk szerint mind a születendő utódok védelmében, mind pedig a terhes nő megkímélésének érdekében szükség van erre a módosításra. A terhesség ezen időszakától ugyanis bizonyos munkakörökben már megterhelő dolgozni, megterhelő a mindennapos utazás a terhes nőnek, valamint sok esetben arról van szó, hogy a terhes nő szeretne otthon maradni és felkészülni a gyermek fogadására. Tulajdonképpen tehát van olyan eset, amikor szerencsére nem beteg a kismama, mégis csak úgy tud otthon maradni, ha elmegy a családorvoshoz, és táppénzre megy. Ezért szemmel tartva a terhes nő méltóságát, javasoljuk ezt a módosítást.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata ötödször: olyan adminisztrációs technikát kell kialakítani, amely egy helyen, kulturált körülmények között teszi lehetővé a különféle, szüléssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek teljesítését. Nagyon sok panasz érkezett hozzánk, hogy bonyolultak az adminisztrációs megoldások, és az első 30 napban - illetve a továbbiakban is, de főként az első 30 napban -, amikor nagyon sok adminisztrációs bejelentési kötelezettsége van az anyukának, nem tud ezeknek zökkenőmentesen eleget tenni, hiszen a gyermekkel kell foglalkozni. Mit értünk ez alatt? Például a gyermek anyakönyvezését, valamint az anyasági segély igénylését célszerű egy helyen, a szülés intézményében, azaz a kórházban megtenni. Egyébként ezen javaslatunk olyan javaslat, amely esetében nem csupán, illetve nem is a pénzről beszélünk, hanem mindössze egy kis figyelmet és törődést igényelne ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása.
A gyermeket vállaló nőknek a gyed megszüntetéséből fakadó átmeneti életszínvonal-csökkenés csak az első nehézség, amivel szembe kell nézniük. A gyermeknevelés idejére ugyanis a nő kiesik munkájából, lemarad karrierjének építésében. Azok a technikák, amelyek Nyugat-Európában bevett eljárásnak számítanak, ma Magyarországon ismeretlenek vagy legalábbis részben ismeretlenek. A részmunkaidős foglalkoztatási törvény feltételeinek meglétéből sajnos nem következik, hogy ez a foglalkoztatási forma egyáltalán létezne. Tehát a jogszabályi feltételek adottak, de a gyakorlatban mégsem veszik igénybe a részmunkaidős foglalkoztatást. Annyira nem egyébként, hogy az állam sem alkalmazza a maga intézményeiben.
Ezért a Fidesz javaslata hatodszor: támogatni kell a gyermekes anyák részmunkaidős foglalkoztatását. Ennek keretében az állam saját intézményeiben jó példával kellene hogy elöl járjon. A magáncégek ösztönzésére pedig ki kell dolgozni azokat az adó- és járuléktechnikákat, amelyek keretében a munkáltatókat érdekeltté tesszük a ma még - sajnos - sok helyen problémás munkaerőnek tekintett kisgyermekes anyák foglalkoztatásában. Tehát az eszközökben lehet vita, de véleményünk szerint a gyakorlati megvalósulás szempontjából valamilyen támogatási formát ki kell dolgozni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata hetedszer: támogatni kell azokat a posztgraduális képzési formákat, amelyek elősegíti a diplomás nők pályájukra való visszatérését, különös tekintettel a távoktatási formákra. Javaslatunk ráadásul egy igen gyorsan megtérülő beruházás lenne, hiszen amennyiben az anya a gyermek nevelése mellett további szakmai ismereteket szerez, ez a későbbi jövedelem-, és így természetesen az adó- és járuléktermelő képességét növeli, tehát igen gyorsan megtérülne ez a beruházás.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata nyolcadszor: javasoljuk a védőnői hálózat szervezeti és anyagi megerősítését. Védőnői hálózatunk európai mércével mérve is kimagasló mind a mai napig.
(9.20)
Ennek a hálózatnak az alapjait egyébként még az 1930-as években Johan Béla fektette le. Szerencsére ma még működik ez a bizonyos védőnői hálózat. Felháborítónak tartom, hogy a kormányzat a "futottak még" kategóriájában kezeli a védőnőket és a védőnői hálózatot, noha szerepük a prevencióban kimagasló és egyedülálló, a veszélyeztetett gyermekek gondozásában pedig pótolhatatlan a tevékenységük. Az, hogy a kormányzat a prevenciót mennyire csak a szavak szintjén tartja fontosnak, jól mutatja a védőnők siralmas helyzete. A magunk részéről a védőnői hálózat megerősítését és új prevenciós feladatokra való alkalmassá tételét tartjuk kívánatosnak. Ennek a forrásszükséglete egyébként töredéke annak, amit például annak idején a vizsgálóbizottság felderített, és a kockázatkezelés kasszájából, illetve az egészségbiztosító pénztár kasszájából ötmilliárd forint eltűnt. Ezek a kockázatkezelő pénzek - amely, mint mondom, ötmilliárd forintot tett ki - egyéb prevenciós címeken folytak el a közelmúltban.
A Fidesz-Magyar Polgár Párt javaslata kilencedszer: önálló bölcsődei normatívát kell elkülöníteni az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Én remélem, hogy hosszú évek után (Béki Gabriella: Megcsináltuk tavaly!) - akkor ezen a ponton egyetértünk - a Fidesz javaslatait (Kósáné dr. Kovács Magda: Ismerhetnék a törvényt! - Bauer Tamás: Bevezettük!) elfogadja a kormány, ez beterjesztésre került. Remélem, hogy azok az összegek egyébként, amit az önkormányzatok költségvetésében önök megnéznek, jelen pillanatban édeskevesek arra, hogy megszüntetett bölcsődéket újra föl lehessen állítani és ebből a pénzből működtetni lehessen a bölcsődéket. Önök bizonyára nem tudják, de nagyon sok bölcsőde ma csak úgy tud működni és vegetálni, hogy az édesanyáktól hozzájárulást kérnek.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizedszer: az oktatási rendszerben kiemelt szerepet kell szánni az alkohol-, a drog- és a dohányzásellenes oktatásnak. Jellemző módon a NAT-ból, a nemzeti alaptantervből az egészségtan tantárgy egyszerűen kimaradt. Az oktatási rendszer hiányosságait sem Mentálhigiéniés Programirodával, sem pedig kormánybiztossal nem lehet pótolni. Most már mindenkinek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy véget ért az a rózsaszín állapot, amikor a drog problémáját azzal lehetett kezelni, hogy Magyarország pusztán tranzitország, s a mi országunkban nem jelent problémát a drog. A legutóbbi kutatások szerint, sajnos, Magyarországon a drogprobléma, a drogfogyasztás mint jelentős társadalmi probléma és kérdés jelentkezik.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenegyedszer: a jelenleg nyomokban létező DADA-programot meg kell erősíteni. Ez az a program, ami drog-, alkohol-, dohány- és AIDS-problémák kezelésére hivatott. A program egyébként, ahol működik, igen jól működik, hála a szakembereknek, a rendőröknek és a pedagógusoknak. A program kiterjesztése anyagi és emberi beruházásokat igényel, amelyeknek a feltételét meg kell teremteni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenkettedszer: a kollégiumi ellátást a jelenleginél szélesebb körben kell finanszírozni. A Fidesz véleménye szerint a szegényebb diákok számára a kollégiumi elhelyezés az egyetlen lehetőség, hogy közép- és különösen felsőoktatási tanulmányokat folytathassanak. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy tehetséges fiatalok pusztán azért legyenek elzárva a képzéstől, továbbtanulástól, mert nincs pénzük arra, hogy lakóhelyüktől távol az intézményeket látogathassák, albérletet tudjanak fizetni, illetve igénybe tudják venni a kollégiumi ellátást.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenharmadszor: olyan lakástámogatási rendszerre van szükség, amely az új lakás építését széles körben támogatja. A jelenlegi lakásrendszer a 22-es csapdája. Az, aki jövedelmi viszonyai alapján jogosult lenne a támogatásra, sajnos, nem rendelkezhet elég saját tőkével, ezért nem kaphat támogatást. Aki viszont saját tőkével rendelkezik, azért nem kaphat támogatást, mert a rendszer túl gazdagnak találja. Tehát a Fidesz álláspontja szerint az olyan támogatási rendszer, amelynek a feltételei csak a szabályok kijátszásával teljesíthetők, alapjaiban veszélyeztetik a polgárok önkéntes jogkövető magatartását, amely viszont minden demokratikus állam működésének az alapja.
A Fidesz javaslata tizennegyedszer: vissza kell állítani a lakások áfa-visszaigénylési rendszerét. Ezzel a technikával el lehet érni azt, hogy a viszonylag kevésbé tehetős polgárok is, házaspárok is lakáshoz, méghozzá önálló lakáshoz jussanak.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenötödször: olyan adójogszabályokra van szükség, amelyek elősegítik a lakások mobilizációját. A jelenlegi adójogszabályok kifejezetten büntetik például azt, ha valaki megözvegyül, eladja a számára már nagy lakást, és egy kisebbe költözik. Hiszen a különbözet után fizetendő adó és illeték elviszi a pénzének java részét. Egyébként bizonyos mértékben ezek a szabályok az okai annak is, hogy nincs igazából kulturált ingatlanpiac.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenhatodszor: külön programban kell foglalkozni a panellakások sorsával. A jelenlegi panellakás-állomány ketyegő bombaként viselkedik. Ezeknek a lakásoknak a 70-90 százalékát tíz éven belül muszáj lesz felújítani vagy akár lebontani. Erre véleményünk szerint sem az önkormányzatoknak, sem pedig a panellakásokban lakóknak nincs elég pénzük, nem fogják tudni megoldani ezeket a problémákat, ezért a panellakások problémáit kormányzati feladatként kell kezelni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenhetedszer: ésszerűsíteni kell a lakások építését és felújítását drágító műszaki előírás- és szabványrendszert. A jelenlegi szabványrendszerek olyan előírásokat tartalmaznak, amelyeket a lakásállomány túlnyomó többsége nem teljesít. Sajnos, ez a szomorú tény. A merev szabályozás viszont nem teszi lehetővé, hogy a rossz állapotú lakást lényegesen jobb, bár a merev szabályrendszertől elmaradó állapotba hozzák.
A Fidesz javaslata tizennyolcadszor: olyan gyógyszertámogatási rendszerre van szükség, amely a krónikus betegek gyógyszerei mellett a gyermekgyógyászati szereket is kifejezetten támogatja. A folyamatos gyógyszeráremelések szomorú mellékhatása, hogy a gyermekgyógyászatban használatos szerek támogatása minden más betegségcsoporthoz képest is aránytalanul növekedett. A tendencia, sajnos - bár többször is szóvá tettük -, semmit nem változott, és sajnálatos módon jól beleillik abba a trendbe ahogy a kormány a kisgyerekes családokat kezeli.
Végül a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenkilencedszer: olyan nyugdíjrendszerre van szükség, amely nem von el forrásokat a jelenlegi nyugdíjasoktól, hanem az öngondoskodás önkéntes formáit támogatja. A nyugdíjak értékvesztése, ellentétben minden kormányzati sikerpropagandával, a Horn-kormány alatt is töretlenül folytatódott. Azok a kijelentések, amelyek a nyugdíjak emelésének mértékét a várható inflációval hasonlítják össze, abba a hibába esnek, hogy nem veszik figyelembe, hogy a nyugdíjasok kiadásai mások, mint a népesség átlagáé, így például a gyógyszer- vagy az energiaár-emelések sokkal jobban érintik őket, mint a társadalom egyéb rétegeit. Éppen ezért olyan megoldás, ami pénzt von el a jelenlegi nyugdíjasoktól, a Fidesz által nem támogatható.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A második ciklus vége felé közeledve megállapíthatjuk, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány oda csapott le és onnan vont el pénzeket, ahonnan a legkönnyebben meg tudta ezt tenni, méghozzá a gyermekes családoktól. Az elmúlt húsz évben soha nem kellett a családoknak szembenézniük a csökkenő szintű támogatások ilyen mértékű elvonásával. Tehát nemcsak a támogatások szintje csökkent, hanem ezeknek az elvonása is drasztikus volt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt programja ezen a szomorú helyzeten segítene, ezt változtatná meg.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
