SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Urak! Másfél évvel ezelőtt tartottunk egy családpolitikai vitanapot, és szerintem is érdemes megvonni a mérlegét annak, hogy azóta vajon mi történt. Érdemes megnézni, hogy az akkor elmondott kritikáinknak lett-e valami foganatja, illetve érdemes megnézni azt, hogy amit ígért az MSZP-SZDSZ-kormány, az vajon hogyan teljesült, hogyan vált be.
Annak idején Szabó György akkori népjóléti miniszter azt mondta, hogy a családi ellátásokat azért kell szűkíteni, mert egyszerre túl sok adót kellene elvonni a családfőktől a családi támogatásokra, másrészt pedig azért, mert ha ennyit költünk a családok támogatására, akkor kevesebb jut az egyéb szociális kiadásokra - olvasható a jegyzőkönyvben. Eltekintve attól, hogy az érvelés szerintem alapvetően hamis, hiszen ha ezt a logikát követjük, akkor ebben az esetben a családi támogatásokat ért intézkedések után adócsökkentésnek kellett volna következnie, vagy pedig az egyéb szociális kiadásoknak kellett volna bekövetkeznie, mi már akkor Szabó György népjóléti miniszter úr megjegyzésére leszögeztük, hogy a családpolitika véleményünk és álláspontunk szerint nem egyenlő a szociálpolitikával. Nem része a szociálpolitikának, hanem annál tulajdonképpen egyszerre tágabb és szűkebb értelemben is megfogalmazható a családpolitika és a családtámogatás. Ezért szerintünk az a logika helytelen, hogy a családi támogatásokat szembeállítják az egyéb szociálpolitikai ellátásokkal. Szerintünk ez a logika értelmetlen.
A családi támogatások elvonásáért cserébe viszont az akkori népjóléti miniszter beígérte például a családsegítő hálózatok gyorsütemű fejlesztését. Megállapíthatjuk, hogy ebből nem lett semmi. Akkor kifejtettük az álláspontunkat, hogy a kormány és koalíciója megszegi az alkotmányban foglalt jogi és morális parancsot a családok védelmére, és a következményeket - mint az átalakulás elkerülhetetlen veszteségeit - egyszerűen cinikusan mellőzi, nem beszél róluk.
Mi akkor hét pontban javaslatot tettünk arra, hogy mit is kellene a családpolitika területén tenni. Emlékeztetőül röviden hadd soroljam fel ezeket. Először: is nem halogatható a családi típusú jövedelemadó kialakítása, amely elismeri a gyermeknevelési költségek egy részét. Másodszor: a gyed és gyes egységesítése után állampolgári jogon kell garantálni ezt az ellátást. Harmadszor: a családi pótlék alapösszegét már az első gyermek után is biztosítani kell mindenkinek megfontolandó, hogy az alapösszeg felett a rászorultság elve szerint erősen differenciált összeget kell megállapítani. Negyedszer: a bölcsődei ellátás biztosítása érdekében az önkormányzatok költségvetésében önálló bölcsődei normatívát kell elkülöníteni. Ötödször: javasoljuk a lakásépítési támogatás rendszerének átalakítását az igénybevehetőség és az áfa-visszaigénylés rendszerének drasztikus felülvizsgálatát. Hatodszor: a családgondozó és gyermekvédelmi intézményrendszer megerősítését, integrációját, valamint az önkormányzati és szociális normatíva értéken tartását javasoljuk. Hetedszer pedig javasoltuk a pályakezdők munkanélküli ellátásának visszaállítását mindaddig, amíg a képzési támogatás és a munkahelyteremtő adókedvezmények bevezetésre nem kerülnek. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a fenti célokból egy sem valósult meg.
A ciklus végén érdemes megvonnunk a mérlegét annak, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány mit tett a családok érdekében. Nézzük a rideg tényeket, a rideg számokat!
1995-ben 104 milliárd forint volt a családi pótlék előirányzata, ami mai áron 167 milliárd forintot tenne ki. A családi támogatások GDP-hez viszonyított aránya a kormány bevallása szerint a következőképpen alakult - nézzük egyenként: 1994-ben 3,3 százalék; 1995-ben 2,5 százalék; 1996-ban 2 százalék; 1997-ben 1,7 százalék; az 1998-ra javasolt mérték a tervezett GDP-nek csupán 1,6 százalékát teszi ki. Lehet arról beszélni, hogy a családi pótlék értéke vajon hogyan változott. Azt hiszem, egységesen kell nézni a családtámogatási rendszerek értékét. Mi van például az adókedvezménnyel? Az adókedvezmény eltörlését belevettük-e abba, hogy hogyan változott a családi támogatások mértéke?
Nézzük tovább! A magánerős lakásépítések támogatása 1994-ben még 40 milliárd forint volt, ami 1996-ra már csak 32 milliárd forint lett, azaz a támogatások reálértéke két év alatt 35 százalékkal csökkent. Ezzel a fiatal házasok lakáshoz való jutásának esélyei tulajdonképpen a minimálisra csökkentek. A kétkeresős családmodell bevételei az 1995-1997 közötti időszakban reálértékben 11 százalékkal emelkedtek, ugyanakkor a kiadásaik 29 százalékkal emelkedtek. Ezt minden fiatal házas a saját zsebén, havi költségvetésén igen jól érzi, sajnos. A kormány politikájának legnagyobb vesztesei azok a fiatal családok, akik legalább két gyerekkel rendelkeznek, és nem rendelkeztek jelentősebb megtakarításokkal.
Nézzük tovább, hogy mi történt az elmúlt három és fél év alatt! 1994 decemberében megszűnt a gyermekek után járó adókedvezmény. Emlékezzünk vissza: az akkori pénzügyminiszter úr azzal indokolta ezen támogatás, illetve kedvezmény eltörlését, hogy az itt megtakarított pénzösszeget majd a következő évben arra használják, hogy a gyest alanyi jogon folyósítsák. Emlékeim szerint a gyermekek után járó adókedvezmény megvonása 8 milliárd forintot jelentett az állami költségvetésnek.
Nézzük, mi történt 1995 tavaszán! A családi pótlék, a gyes és a gyet jövedelemhatárhoz kötött ellátássá vált, a gyed - a gyermekgondozási díj - pedig megszűnt. Ezen intézkedések egyik fontos indoka az MSZP-SZDSZ-kormány részéről az volt, hogy igazságosabbá és célzottabbá kell tenni a rendszert, ezért hozzák be a jövedelemhatárt. Már akkor is elmondtuk, hogy véleményünk szerint veszélyes ilyen helyzetben jövedelemhatárról beszélni, hiszen a feketegazdaság mértéke 40 százalék körül mozog. Vajon mennyit ér egy jövedelembevallás egy olyan gazdaságban, ahol a feketegazdaság mértéke ilyen magas?
A fent leírt aggasztó helyzet megoldására a Fidesz-Magyar Polgári Párt az alábbiakat javasolja.
Először: a családi pótlék alapösszegét már az első gyermek után is mindenkinek alanyi jogon kell biztosítani. A Fidesz álláspontja szerint a családi pótlék változatlanul nem szociális segély, hanem az állam hozzájárulása a gyermeknevelés költségeihez. Az államnak azon hozzájárulása, amellyel elismeri, hogy a gyermeket vállaló házaspár társadalmilag hasznos tevékenységet végez, amely költségekkel jár, és ebbe az állam besegít.
Az MSZP-SZDSZ-kormány intézkedése a családi pótlék rendszerének felszámolására amellett, hogy egyrészt létrehozta a szegénységi csapdahelyzet tankönyvi esetét, azt az üzenetet hordozta a társadalom felé, hogy a gyermekek nem fontosak, az ő fejlődésük és jólétük bármely vélt vagy valós gazdasági cél érdekében feláldozható. Ez az üzenet tehát nagyon rossz volt. A másik üzenet az volt, hogy azért ügyeskedéssel, kijátszással még hozzá lehet jutni némi állami bevételhez, hiszen aki papíron produkálni tudja ezt a bizonyos jövedelemhatárt - függetlenül attól, hogy valójában mekkora a bevétele -, az hozzájuthat ezekhez a támogatásokhoz, a gyeshez vagy éppen a családi pótlékhoz.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata másodszor: egységes anyasági ellátást kell létrehozni a gyed visszaállításával. Az általunk javasolt konstrukcióban tehát a gyest és a gyedet összeolvasztanánk, tulajdonképpen a gyes venné át a gyed minimumösszegének szerepét. A Fidesz álláspontja szerint nem megengedhető, hogy az állam kizárólag csak a legszegényebb rétegek és családok gyermekvállalását támogassa.
Mert nézzük meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy mivel kell szembenéznie annak az anyának, aki ma Magyarországon gyermekszülésre vállalkozik! Először is, minél magasabb volt a jövedelme - egészen pontosan, minél kevésbé volt szegény -, annál inkább csökkenni fog az életszínvonala azáltal, hogy gyermeket vagy gyermekeket vállal. Tehát nem véletlenül tiltakoztunk a gyed eltörlése ellen. Az eddigi kutatási eredmények, szakmai kutatási eredmények pontosan kimutatják a gyedről, hogy pozitívan befolyásolta a termékenységet, a családok - és főleg a nők - pozitív és rendkívül hasznos intézményként élték meg. Kevés olyan példát találunk a különböző nyugat-európai vagy fejlett kultúrákban, fejlett európai országok családpolitikájának történetében, ahol egy ilyen intézkedés hatása ennyire tisztán és egyértelműen kimutatható, mint a gyedé.
Igen tartós volt egyébként a gyed bevezetése után a pozitív hatás. Ezen állításomnak a bizonyítása egyébként megtalálható a Demográfia című folyóirat '94. évi 3-4. számában. Ezen látható, hogy 1985-ben, amikor bevezetésre került a gyed, meredeken emelkedett a 2-3 gyermeket vállalók száma. És az is látható, hogy '85 előtt a hosszú ideje erősen lefelé tartó tendencia megtört, ráadásul egy év alatt tört meg, és mondom, ez az emelkedés tartósnak bizonyult. Szemmel láthatóan ez a megoldás a gyermeket vállaló szülőknek, anyáknak megoldást nyújtott arra, hogy egy vagy két kisgyermek vállalása ne okozzon számukra drasztikus életszínvonal-csökkenést. Tehát véleményünk szerint a gyed megszüntetését nem lehet másképp értelmezni, mint a polgári generáció jövője ellen intézett támadást.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata harmadszor: olyan családi típusú jövedelemadó kialakítására van szükség, amely elismeri a gyermeknevelés költségeinek egy részét. Természetesen az eszközökről, a technikákról lehet vitatkozni, hiszen többféle megoldás létezik. A lényeg, hogy az adórendszeren keresztül ismerjük el a gyermekvállalás költségeit. A Fidesz-Magyar Polgári Párt szerint a jó családpolitika ott kezdődik, ahol az állam nem teszi először szegénnyé az adórendszeren keresztül az állampolgárát, majd utána nagyon drágán és sok esetben igazságtalanul segélyezi őket. Tehát nem az a megoldás, hogy a magasan tartott adókkal elvonjuk a hatalmas pénzösszegeket a családoktól, ezáltal leszegényítjük őket, majd egy nagyon költséges, nagyon drága ellátórendszeren keresztül ezekből a pénzekből valamennyit visszaosztunk.
A Fidesz javaslata negyedszer: a terhes nő a terhesség hatodik hónapjától saját döntése alapján fizetett szabadságban részesülhessen. Álláspontunk szerint mind a születendő utódok védelmében, mind pedig a terhes nő megkímélésének érdekében szükség van erre a módosításra. A terhesség ezen időszakától ugyanis bizonyos munkakörökben már megterhelő dolgozni, megterhelő a mindennapos utazás a terhes nőnek, valamint sok esetben arról van szó, hogy a terhes nő szeretne otthon maradni és felkészülni a gyermek fogadására. Tulajdonképpen tehát van olyan eset, amikor szerencsére nem beteg a kismama, mégis csak úgy tud otthon maradni, ha elmegy a családorvoshoz, és táppénzre megy. Ezért szemmel tartva a terhes nő méltóságát, javasoljuk ezt a módosítást.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata ötödször: olyan adminisztrációs technikát kell kialakítani, amely egy helyen, kulturált körülmények között teszi lehetővé a különféle, szüléssel kapcsolatos bejelentési kötelezettségek teljesítését. Nagyon sok panasz érkezett hozzánk, hogy bonyolultak az adminisztrációs megoldások, és az első 30 napban - illetve a továbbiakban is, de főként az első 30 napban -, amikor nagyon sok adminisztrációs bejelentési kötelezettsége van az anyukának, nem tud ezeknek zökkenőmentesen eleget tenni, hiszen a gyermekkel kell foglalkozni. Mit értünk ez alatt? Például a gyermek anyakönyvezését, valamint az anyasági segély igénylését célszerű egy helyen, a szülés intézményében, azaz a kórházban megtenni. Egyébként ezen javaslatunk olyan javaslat, amely esetében nem csupán, illetve nem is a pénzről beszélünk, hanem mindössze egy kis figyelmet és törődést igényelne ezeknek a javaslatoknak a megvalósítása.
A gyermeket vállaló nőknek a gyed megszüntetéséből fakadó átmeneti életszínvonal-csökkenés csak az első nehézség, amivel szembe kell nézniük. A gyermeknevelés idejére ugyanis a nő kiesik munkájából, lemarad karrierjének építésében. Azok a technikák, amelyek Nyugat-Európában bevett eljárásnak számítanak, ma Magyarországon ismeretlenek vagy legalábbis részben ismeretlenek. A részmunkaidős foglalkoztatási törvény feltételeinek meglétéből sajnos nem következik, hogy ez a foglalkoztatási forma egyáltalán létezne. Tehát a jogszabályi feltételek adottak, de a gyakorlatban mégsem veszik igénybe a részmunkaidős foglalkoztatást. Annyira nem egyébként, hogy az állam sem alkalmazza a maga intézményeiben.
Ezért a Fidesz javaslata hatodszor: támogatni kell a gyermekes anyák részmunkaidős foglalkoztatását. Ennek keretében az állam saját intézményeiben jó példával kellene hogy elöl járjon. A magáncégek ösztönzésére pedig ki kell dolgozni azokat az adó- és járuléktechnikákat, amelyek keretében a munkáltatókat érdekeltté tesszük a ma még - sajnos - sok helyen problémás munkaerőnek tekintett kisgyermekes anyák foglalkoztatásában. Tehát az eszközökben lehet vita, de véleményünk szerint a gyakorlati megvalósulás szempontjából valamilyen támogatási formát ki kell dolgozni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata hetedszer: támogatni kell azokat a posztgraduális képzési formákat, amelyek elősegíti a diplomás nők pályájukra való visszatérését, különös tekintettel a távoktatási formákra. Javaslatunk ráadásul egy igen gyorsan megtérülő beruházás lenne, hiszen amennyiben az anya a gyermek nevelése mellett további szakmai ismereteket szerez, ez a későbbi jövedelem-, és így természetesen az adó- és járuléktermelő képességét növeli, tehát igen gyorsan megtérülne ez a beruházás.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata nyolcadszor: javasoljuk a védőnői hálózat szervezeti és anyagi megerősítését. Védőnői hálózatunk európai mércével mérve is kimagasló mind a mai napig.
Ennek a hálózatnak az alapjait egyébként még az 1930-as években Johan Béla fektette le. Szerencsére ma még működik ez a bizonyos védőnői hálózat. Felháborítónak tartom, hogy a kormányzat a "futottak még" kategóriájában kezeli a védőnőket és a védőnői hálózatot, noha szerepük a prevencióban kimagasló és egyedülálló, a veszélyeztetett gyermekek gondozásában pedig pótolhatatlan a tevékenységük. Az, hogy a kormányzat a prevenciót mennyire csak a szavak szintjén tartja fontosnak, jól mutatja a védőnők siralmas helyzete. A magunk részéről a védőnői hálózat megerősítését és új prevenciós feladatokra való alkalmassá tételét tartjuk kívánatosnak. Ennek a forrásszükséglete egyébként töredéke annak, amit például annak idején a vizsgálóbizottság felderített, és a kockázatkezelés kasszájából, illetve az egészségbiztosító pénztár kasszájából ötmilliárd forint eltűnt. Ezek a kockázatkezelő pénzek - amely, mint mondom, ötmilliárd forintot tett ki - egyéb prevenciós címeken folytak el a közelmúltban.
A Fidesz-Magyar Polgár Párt javaslata kilencedszer: önálló bölcsődei normatívát kell elkülöníteni az önkormányzatok finanszírozási rendszerében. Én remélem, hogy hosszú évek után (Béki Gabriella: Megcsináltuk tavaly!) - akkor ezen a ponton egyetértünk - a Fidesz javaslatait (Kósáné dr. Kovács Magda: Ismerhetnék a törvényt! - Bauer Tamás: Bevezettük!) elfogadja a kormány, ez beterjesztésre került. Remélem, hogy azok az összegek egyébként, amit az önkormányzatok költségvetésében önök megnéznek, jelen pillanatban édeskevesek arra, hogy megszüntetett bölcsődéket újra föl lehessen állítani és ebből a pénzből működtetni lehessen a bölcsődéket. Önök bizonyára nem tudják, de nagyon sok bölcsőde ma csak úgy tud működni és vegetálni, hogy az édesanyáktól hozzájárulást kérnek.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizedszer: az oktatási rendszerben kiemelt szerepet kell szánni az alkohol-, a drog- és a dohányzásellenes oktatásnak. Jellemző módon a NAT-ból, a nemzeti alaptantervből az egészségtan tantárgy egyszerűen kimaradt. Az oktatási rendszer hiányosságait sem Mentálhigiéniés Programirodával, sem pedig kormánybiztossal nem lehet pótolni. Most már mindenkinek szembe kell néznie azzal a ténnyel, hogy véget ért az a rózsaszín állapot, amikor a drog problémáját azzal lehetett kezelni, hogy Magyarország pusztán tranzitország, s a mi országunkban nem jelent problémát a drog. A legutóbbi kutatások szerint, sajnos, Magyarországon a drogprobléma, a drogfogyasztás mint jelentős társadalmi probléma és kérdés jelentkezik.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenegyedszer: a jelenleg nyomokban létező DADA-programot meg kell erősíteni. Ez az a program, ami drog-, alkohol-, dohány- és AIDS-problémák kezelésére hivatott. A program egyébként, ahol működik, igen jól működik, hála a szakembereknek, a rendőröknek és a pedagógusoknak. A program kiterjesztése anyagi és emberi beruházásokat igényel, amelyeknek a feltételét meg kell teremteni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenkettedszer: a kollégiumi ellátást a jelenleginél szélesebb körben kell finanszírozni. A Fidesz véleménye szerint a szegényebb diákok számára a kollégiumi elhelyezés az egyetlen lehetőség, hogy közép- és különösen felsőoktatási tanulmányokat folytathassanak. Megengedhetetlennek tartjuk, hogy tehetséges fiatalok pusztán azért legyenek elzárva a képzéstől, továbbtanulástól, mert nincs pénzük arra, hogy lakóhelyüktől távol az intézményeket látogathassák, albérletet tudjanak fizetni, illetve igénybe tudják venni a kollégiumi ellátást.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenharmadszor: olyan lakástámogatási rendszerre van szükség, amely az új lakás építését széles körben támogatja. A jelenlegi lakásrendszer a 22-es csapdája. Az, aki jövedelmi viszonyai alapján jogosult lenne a támogatásra, sajnos, nem rendelkezhet elég saját tőkével, ezért nem kaphat támogatást. Aki viszont saját tőkével rendelkezik, azért nem kaphat támogatást, mert a rendszer túl gazdagnak találja. Tehát a Fidesz álláspontja szerint az olyan támogatási rendszer, amelynek a feltételei csak a szabályok kijátszásával teljesíthetők, alapjaiban veszélyeztetik a polgárok önkéntes jogkövető magatartását, amely viszont minden demokratikus állam működésének az alapja.
A Fidesz javaslata tizennegyedszer: vissza kell állítani a lakások áfa-visszaigénylési rendszerét. Ezzel a technikával el lehet érni azt, hogy a viszonylag kevésbé tehetős polgárok is, házaspárok is lakáshoz, méghozzá önálló lakáshoz jussanak.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenötödször: olyan adójogszabályokra van szükség, amelyek elősegítik a lakások mobilizációját. A jelenlegi adójogszabályok kifejezetten büntetik például azt, ha valaki megözvegyül, eladja a számára már nagy lakást, és egy kisebbe költözik. Hiszen a különbözet után fizetendő adó és illeték elviszi a pénzének java részét. Egyébként bizonyos mértékben ezek a szabályok az okai annak is, hogy nincs igazából kulturált ingatlanpiac.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenhatodszor: külön programban kell foglalkozni a panellakások sorsával. A jelenlegi panellakás-állomány ketyegő bombaként viselkedik. Ezeknek a lakásoknak a 70-90 százalékát tíz éven belül muszáj lesz felújítani vagy akár lebontani. Erre véleményünk szerint sem az önkormányzatoknak, sem pedig a panellakásokban lakóknak nincs elég pénzük, nem fogják tudni megoldani ezeket a problémákat, ezért a panellakások problémáit kormányzati feladatként kell kezelni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenhetedszer: ésszerűsíteni kell a lakások építését és felújítását drágító műszaki előírás- és szabványrendszert. A jelenlegi szabványrendszerek olyan előírásokat tartalmaznak, amelyeket a lakásállomány túlnyomó többsége nem teljesít. Sajnos, ez a szomorú tény. A merev szabályozás viszont nem teszi lehetővé, hogy a rossz állapotú lakást lényegesen jobb, bár a merev szabályrendszertől elmaradó állapotba hozzák.
A Fidesz javaslata tizennyolcadszor: olyan gyógyszertámogatási rendszerre van szükség, amely a krónikus betegek gyógyszerei mellett a gyermekgyógyászati szereket is kifejezetten támogatja. A folyamatos gyógyszeráremelések szomorú mellékhatása, hogy a gyermekgyógyászatban használatos szerek támogatása minden más betegségcsoporthoz képest is aránytalanul növekedett. A tendencia, sajnos - bár többször is szóvá tettük -, semmit nem változott, és sajnálatos módon jól beleillik abba a trendbe ahogy a kormány a kisgyerekes családokat kezeli.
Végül a Fidesz-Magyar Polgári Párt javaslata tizenkilencedszer: olyan nyugdíjrendszerre van szükség, amely nem von el forrásokat a jelenlegi nyugdíjasoktól, hanem az öngondoskodás önkéntes formáit támogatja. A nyugdíjak értékvesztése, ellentétben minden kormányzati sikerpropagandával, a Horn-kormány alatt is töretlenül folytatódott. Azok a kijelentések, amelyek a nyugdíjak emelésének mértékét a várható inflációval hasonlítják össze, abba a hibába esnek, hogy nem veszik figyelembe, hogy a nyugdíjasok kiadásai mások, mint a népesség átlagáé, így például a gyógyszer- vagy az energiaár-emelések sokkal jobban érintik őket, mint a társadalom egyéb rétegeit. Éppen ezért olyan megoldás, ami pénzt von el a jelenlegi nyugdíjasoktól, a Fidesz által nem támogatható.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! A második ciklus vége felé közeledve megállapíthatjuk, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány oda csapott le és onnan vont el pénzeket, ahonnan a legkönnyebben meg tudta ezt tenni, méghozzá a gyermekes családoktól. Az elmúlt húsz évben soha nem kellett a családoknak szembenézniük a csökkenő szintű támogatások ilyen mértékű elvonásával. Tehát nemcsak a támogatások szintje csökkent, hanem ezeknek az elvonása is drasztikus volt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt programja ezen a szomorú helyzeten segítene, ezt változtatná meg.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki padsorokból.)