KISS PÉTER munkaügyi miniszter (Hangosítás nélkül): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt hét szerdáján, október 15-én, az Érdekegyeztető Tanácsban megállapodás történt a vállalkozási szféra 1998-as bérügyeiről, valamint a jövő évi költségvetésről, adózásról, járulékokkal és foglalkoztatással kapcsolatos néhány fontos kérdésről.
Az ÉT a vállalkozási szféra számára azt ajánlja, hogy a bérnövekedés a jövő évben 13,5-16 százalékos sávon alakuljon, és abban állapodott meg, hogy az országosan garantált minimálbér 19 500 Ft legyen. Az ÉT megállapodását megelőzően, szeptemberben, a kormány és a közalkalmazotti szféra meghatározó szakszervezetei előzetes bérmegállapodást kötöttek, amelyek 1998. február 1-jétől azt jelenthetik, hogy a közalkalmazotti bértábla bértételeinek 16 százalékos emelésére van lehetőség.
Hogyan is értékelhető ez a megállapodás, ez a két megállapodás? Az Érdekegyeztető Tanács és a KIÉT történetében példa nélküli, hogy ilyen korán, ennyire jó időben szülessenek megállapodások a következő évi bérnövekedésről. A megelőző években legkorábban az előző év decemberében, de általában a folyó év január-februárjában születtek máskor az ilyen megállapodások. A korábbi időpont most lehetővé teszi, hogy a költségvetési törvényjavaslat vitájakor már ismert legyen a közalkalmazotti bérmegállapodás, ennek figyelembevételével nyújthattuk be ezt a javaslatot. (Hangosítással:) A vállalkozási szférában pedig a korán megszületett bérajánlások lehetővé teszik, hogy a kollektív tárgyalások már most megindulhassanak, illetve a vállalkozások üzleti terveik elkészítésében a béralakulást illetően is előzetes, konkrét terveket tudjanak kialakítani, megfelelő támpontokat kapjanak.
A két megállapodás, amely a szakszervezetek és a munkaadók érdekképviseleteinek józanságáról, önmérsékletéről és kompromisszumkészségéről tanúskodik, azt mutatja, hogy a szociális partnerek elfogadják és támogatják a kormányfő gazdaságpolitikai célkitűzéseit, a gazdasági növekedést, a gazdaság egyensúlyának fenntartását, az infláció leszorítását illetően.
Itt jegyzem meg, hogy a tegnapi napon a Bankszövetséggel tárgyalva a Bankszövetség képviselői szintén csatlakoztak az Érdekegyeztető Tanácsban kialakult megállapodáshoz, így támogatják azokat a gazdasági törekvéseket, amelyeket a kormány tervez a következő időszakra vonatkozóan, és elfogadják azt a bérajánlást, amelyik 13,5-16 százalékos sávban ajánlja a keresetemelkedést '98-ra.
A munkavállalók oldaláról nézve mindkét megállapodás biztosíték arra, hogy a reálkeresetek ez évben megindult szerény növekedése a következő időszakban is fennmarad, s ezeket a növekedéseket a gazdaság teljesítménye képes lesz megalapozni. Így mérsékelt, de érzékelhető, 2-3 százalék körüli reálkereset-növekedést valószínűsítünk közösen.
A megállapodások reálkereset-növekedést garantálnak a legrosszabb helyzetű munkavállalói körben is, hiszen az új minimálbér - köszönhetően annak, hogy az idén jobban emelkedik, mint az átlagkereset-emelkedési várakozás - kicsit közelíti a korábbi évek elmaradásait a szükséges reálpozíciókhoz. Ennek köszönhetően azok a veszteségek, amelyek a korábbi években kialakultak a minimálbér kapcsán, lassan, folyamatosan, első lépésként pótolhatók lesznek.
A vállalkozási és a közalkalmazotti szféra bérmegállapodásai kiegyensúlyozott keresetnövekedést valószínűsítenek a vállalkozások munkavállalói és a közalkalmazottak körében is. Így tudjuk állni a kormány által a hároméves megállapodásban ígérteket, miszerint is törekvésünk az, hogy '98-ban lehetőség szerint a verseny- és a közszféra között ne nyíljon, lehetőség szerint záruljon a bérolló.
Az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás messze túlmutat azonban a '98-as béreken. Hasonlóan jelentős, a bérekre, a költségvetésre, az adókra, a járulékokra kiterjedő egyezség a testületben eddig igen kevés született, és azt kell hangsúlyozzam, hogy ilyen típusú megállapodás a nyugdíjrendszerről szóló ez évi megállapodással vethető össze, vagy azokkal a megállapodásokkal, melyeket az előző évben értünk el.
Végül szeretnék annak a meggyőződésemnek hangot adni, hogy a megszületett megállapodásoknak a fő nyertese maga a társadalom. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő leteltét.) Az utolsó mondat, elnök úr. Garanciát adnak ugyanis ezek a megállapodások arra, hogy az előttünk álló hónapokban, években a munka világában béke és nyugalom lesz, hiszen ez az itt élőknek (Az elnök a poharát ismételten megkocogtatva jelzi az idő leteltét.), munkavállalóknak, munkaadóknak közös érdeke.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)