POZSGAI BALÁZS
POZSGAI BALÁZS
POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Örülök annak, hogy az eddigi vita során több az egyezőségünk, mint a különbözőségünk, mégis engedjenek meg néhány általános megjegyzést a menedékjogról szóló törvényjavaslathoz.
Magyarország az évszázadok során megszámlálhatatlanul sok menekülőt, új hazát kereső elűzöttet fogadott be, és sajnos a történelem viharai ugyancsak sok embert kényszerítettek az ország elhagyására.
(10.10)
A második világháború után a '80-as évek második feléig tartó időszak alapvető jellemzője volt, hogy a menekültek befogadására ideológiai alapon került sor. Menedékjogra vonatkozó szabályozás az akkor hatályos alkotmány ideológiai töltetű deklarációján kívül nem volt. Ilyen körülmények között szembesült 1987-88-tól a politikai vezetés, a rendészeti és tanácsi igazgatás, de a társadalom egésze is a szomszédos Romániából illegálisan érkező, mind nagyobb számú menekülővel. A menekülőkről való gondoskodást először az itt élő rokonok, barátok, az egyházak és a Magyar Vöröskereszt vállalták fel. Az akkori vezetés - a jelentős társadalmi nyomást is érzékelve - igyekezett a menekülők fogadását a meglévő jogi keretek közé szorítani, valamint a tárcaközi bizottság felállításával, a tanácsok bevonásával és az ellátás költségeit biztosító pénzalap megteremtésével a tevékenységet összehangolni.
Tisztelt Ház! A mai menekültügyi igazgatás jogszabályi és intézményi alapjai 1989-ben teremtődtek meg, a menekültek helyzetéről szóló, 1951. évi genfi egyezményhez és az azt kiegészítő, 1967. évi New York-i jegyzőkönyvhöz való csatlakozással, továbbá a menedékjogi eljárás szabályozásával, az elismert menekültek jogállásának szabályozásával, a BM Menekültügyi Hivatal és helyi szervei, valamint a befogadó állomások létrehozásával. Az Országgyűlés az alkotmányból eredő kötelezettségének tesz eleget, és közel nyolcéves hiányt pótol, amikor vitára bocsátja és a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával remélhetőleg minél hamarabb elfogadja a törvényjavaslatot.
A törvény megalkotásának szükségességét igazolják azok az elmúlt években bekövetkezett események is, amelyek következtében a volt Jugoszlávia utódállamaiból a háborús események elől menekülve, 1991 nyara óta több mint 70 ezer fő érkezett Magyarországra és kért ideiglenes menedéket. A háborús menekültek többsége nem tartozik a genfi egyezmény hatálya alá, nem vitatható azonban, hogy a róluk való gondoskodás minden államnak alapvető humanitárius kötelessége.
Természetesen nem szabad elfelejteni azt sem, hogy e kötelesség teljesítése nem lehetséges a befogadó tagállamok együttműködése, a méltányos tehermegosztás elvének alkalmazása nélkül. Magyarország e kötelezettségnek nemzetközi elismerést kiváltva tett eleget. A jogi szabályozás hiányából fakadó bizonytalanság azonban számos probléma forrása volt, és a továbbiakban nem tartható fenn. A kormány által 1996-ban kiadott rendelet a menedékesnek csupán az ellátását szabályozza, a jogintézmény más aspektusait, az eljárási szabályokat, a jogállás kérdését nem rendezi.
Tisztelt Ház! Az alapvető emberi jogok nem függenek az állampolgárság meglététől, ebből adódóan azok a Magyarországon tartózkodó külföldieket is megilletik. A külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvény garanciális szabályként mondta ki, hogy a külföldit nem lehet olyan országba vagy olyan területek határára kiutasítani vagy visszairányítani, ahol üldöztetésnek vagy kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak lenne kitéve. Egy ilyen garanciális szabály gyakorlati alkalmazása során szükségszerűen léteznie kell egy olyan kategóriának, amelybe azon külföldiek kerülhetnek, akik menekültként, menedékesként védelemre nem tarthatnak igényt, mégis meghatározott ideig lehetővé kell tenni az országban tartózkodásukat. A törvényjavaslatban befogadottként nevesített kategória védelme csak addig tarthat, amíg a kiutasítási, visszairányítási tilalom oka fennáll.
A menedékjog törvényi szintű szabályozásának igénye szorosan összefügg Magyarország európai integrációs törekvéseivel is. A menedékjog, a menekültügyi politika az Európai Unió tagállamai között, a bel- és igazságügyi együttműködés keretében kiemelkedő fontosságú terület. Gyakran elhangzik, hogy a fejlett európai államok egyre szigorúbb bevándorlási, menekültügyi politikát folytatnak az országunkba érkező külföldiekkel szemben. Ez részben igaz, de egyben indokolt is, hiszen a századvég egyik legnagyobb kihívásává vált a mind nagyobb mérvű migrációs mozgás, amely a fejletlenebb régiókból túlnépesedéssel, az etnikai, vallási, politikai konfliktusokkal terhelt térségekből Európa felé irányul.
Befejezésül: a törvényjavaslat, figyelembe véve az Európai Unióban elfogadott elveket és a kialakult gyakorlatot, kettős célkitűzésnek kíván megfelelni. Egyrészt védelmet kíván biztosítani mindazon külföldieknek, akik az őket fenyegető üldöztetés, háborús fenyegetettség, avagy kínzás, embertelen, megalázó bánásmód veszélye miatt erre rászorulnak; másrészről hatékony eljárásjogi eszközökkel teszi lehetővé a menedékjogi kérelmet alaptalanul benyújtó külföldiek ügyében a gyors ügyintézést. Csak e célkitűzésnek eleget tevő jogi szabályozás mellett érhető el az, hogy Magyarországon a pozitív történelmi és humanitárius hagyományainkat folytató, a társadalom széles rétegei által támogatott, idegengyűlölettől mentes, nemzeti érdekeinket is megfelelően érvényesítő és végrehajtható menekültügyi politika valósuljon meg.
Kérem képviselőtársaimat a törvény támogatására. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
