AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Ház! A vámjogról, a vámeljárásról, valamint a vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán bizonyára felmerült önökben a kérdés: miért vált szükségessé az alig másfél éve elfogadott és egy éve hatályba lépett törvény módosítása?
Mint önök előtt is ismeretes, az Európai Unióval vállalt jogharmonizációs kötelezettségen belül a teljes jogú tagsággal egyidejűleg megvalósuló vámunió előkészítése elsődleges szerepet játszik. Ezért a vámtörvény lépésenkénti korrekciója folyamatos jogalkotási kötelezettséget jelent mindaddig, amíg teljesen át nem vesszük az Európai Unió '94-től hatályos egységes vámkódexének rendelkezéseit.
A kormány az 1995. évi C. törvény - röviden a vámtörvény - megalkotásakor már jelezte, hogy a törvényjavaslat benyújtásával és annak elfogadásával csak az első lépést tettük meg az integrációs megállapodásban vállalt jogharmonizáció folyamatában. A rendelkezésre álló néhány év alatt - a nemzetgazdaság működési feltételeinek alakulásától függően - fokozatosan vesszük át az unió vámkódexének meglehetősen részletesen szabályozott teljes feltételrendszerét.
E harmonizációs folyamaton belül mi adja a most benyújtott vámtörvény-módosító törvényjavaslat aktualitását? Jól tudjuk, hogy Magyarország - az Európai Unió minősítése szerint - jelenleg a csatlakozás előtti előkészítő szakaszban van. Az előkészítő szakaszra a csatlakozásra való felkészülés érdekében mindkét oldalról - az Európai Unió oldaláról és a csatlakozni szándékozó országok oldaláról is - megfogalmazódtak igények a szükséges teendőket illetően. Így született meg 1994-ben az esseni csúcstalálkozón megfogalmazott közös szándék alapján az úgynevezett páneurópai kumuláció megvalósításának gondolata. A páneurópai kumuláció szorosabb gazdasági együttműködést jelent a résztvevő országok számára, mégpedig az egységes származási szabályok alkalmazása révén.
A szabadkereskedelmi megállapodásokban biztosított kedvezményes piacrajutási, vám- és egyéb kedvezmények igénybevételéhez ugyanis - az új származási szabályrendszer alapján - azonos feltételek szerint minősítik származó terméknek a kumulációs térségbe exportált, az esetek többségében importhányadot is tartalmazó árukat. A páneurópai kumulációban részt vevő szabadkereskedelmi partnereinktől származó áruk így saját hányadként beszámíthatóvá válhatnak, növelve ezzel azon áruk mennyiségét, amelyek kedvezményesen bejuttathatók az Európai Unió, az európai szabadkereskedelmi övezet vagy az Európai Unióhoz társult országok piacára.
Az új származási szabályrendszer feltételei azonban - mivel azok az integrációs övezet együttműködését kívánják erősíteni - az érintett térségen kívülről származó importtermékekkel szemben szigorodtak. Alapkövetelmény, hogy a térségen kívülről jövő importhányadra az importterheket valahol meg kell fizetni. Ez a hely praktikusan az az exportáló ország lehet, ahol a kedvezményes piacrajutáshoz szükséges származási igazolást kiállítják.
Az európai együttműködés előzőekben vázolt új származási szabályrendszerét elfogadta minden csatlakozni kívánó ország, így Magyarország is. Az ez év januárjától életbe lépett rendszerhez a kormány döntése alapján július 1-jétől csatlakozunk. A magyar vámtörvény jelenleg az importtermékekre - függetlenül azok származási országától - még általános érvénnyel biztosítja a vámvisszatérítés lehetőségét, ha azokat exporttermékbe beépítve kiviszik külföldre. Ezért a nemzetközi kötelezettségvállalásnak megfelelő eljárás érdekében módosítani szükséges a vámtörvényt.
Az önök kezében lévő törvényjavaslat választási lehetőséget biztosít az európai szabadkereskedelmi térségbe exportáló magyar gazdálkodóknak. Mérlegelhetik, melyik eljárás kedvezőbb gazdaságilag számukra. Az egyik lehetőség: megfizetni az általuk exportált termékbe beépített importhányadra a közterheket - az 1998 végéig biztosított részleges vámvisszatérítés lehetőségére is figyelemmel, ami az ipari termékekre 5 százalék feletti, ebből textiltermékekre 10 százalék feletti vám és vám jellegű teher visszaigénylését teszi lehetővé -, és származási igazolást kérni. A másik lehetőség: igénybe venni a vámvisszatérítés, vámmentesség lehetőségét, és nem kedvezményes vámtétellel belépni az európai szabadkereskedelmi térség piacára.
Mint látható, a vámvisszatérítés lehetőségét nem javasoljuk megszüntetni, csupán a nemzetközi megállapodásban vállalt feltételeknek megfelelő szabályokat is indítványozzuk felvenni a törvényi előírások közé. Így az új feltételeknek megfelelően definíciót javasolunk a kedvezményes elbánás értelmezésére, egyúttal módosítani indítványozzuk a származási igazolások kiadásának feltételeit, bevezetve az eddigi eljárásban nem ismert, export esetén fizetett vámnál alkalmazható vámértékszabályt.
Módosítani javasoljuk továbbá az ilyen jogcímen keletkező vámteher-fizetési kötelezettség szabályait, valamint a vámfizetés speciális eseteként javasoljuk rendezni a kedvezményes származás igazolásának feltételeként az exportnál kiszabott vám esetét, illetve a befizetés igazolását. Mivel a szóban forgó eljárásnál az exportáló gazdálkodó által önként vállalt közteherről van szó, célszerű az e jogcímen kiszabott vámról szóló határozatot mentesíteni az azonnali végrehajtás alól. Sőt, azt a lehetőséget is biztosítani kell, hogy ha az exportőr visszavonja a származási igazolás iránti kérelmét, a vámkiszabásról szóló határozat is visszavonható legyen, és ez esetben a vámteher törlését is lehetővé kell tenni.
Az elmondottak alapján látható, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás végrehajtási feltételeinek kidolgozásánál törekedtünk a magyar gazdálkodók érdekeit a lehető legnagyobb mértékig szem előtt tartó szabályok megfogalmazására.
(11.40)
Tisztelt Ház! A nemzetközi együttműködési feltételek miatt sürgőssé vált vámtörvény-módosítási igényen túlmenően a törvényjavaslat előkészítése során felmerült számos olyan probléma, amelyek megoldását mérlegelni indokolt. Szem előtt tartva a jogharmonizáció vállalt kötelezettségét, célszerűnek láttuk olyan módosítási javaslatok benyújtását is, amelyek a sokszor tőkehiánnyal küzdő magyar vállalkozások, ezen belül a kis- és középvállalkozások gazdálkodási feltételeit előnyösen befolyásolhatják. Így módosítani javasoljuk az ipari vámszabadterület szabályozását a közötte és a belföld közötti bonyolult gazdasági kapcsolatok rendezése érdekében. Lehetővé kívánjuk tenni a közvámraktárba export céllal betárolt áruk bérmunka, aktív feldolgozás céljából történő visszahozatalát. Szükségesnek látjuk a vámbiztosíték-szabályok pontosítását, a vámbiztosítékok, illetve garanciák halmozódásának elkerülését.
Ismeretes, hogy az adózatlan jövedékitermék-importnál jövedéki biztosítékot is le kell tenni a jövedéki törvény szerint. A módosítás szerint árutovábbításnál lehetővé válna az ilyen esetekre előírt vámbiztosítékba a jövedéki biztosíték beszámíthatósága, továbbá a vámtörvény elfogadása óta született nemzetközi megállapodás - az európai tranzitmegállapodáshoz történő csatlakozásunkra gondolok - miatt leteendő tranzitgarancia figyelembevétele.
Finomítani javasoljuk a szabályozást a vámtörvénnyel bevezetett jogintézmény, a vámügynökségek esetében is. A kizárólag csak technikai közreműködői tevékenységet végzők esetében nem célszerű fenntartani a 2 százalékos tevékenységi garanciát.
Szabályokat fogalmaztunk meg a vámkezelés gyorsítása érdekékben is. A vámhatóság számára előírnánk az árunyilatkozat átvételkori ellenőrzésének kötelezettségét, továbbá felhatalmazást adnánk a vámszervezet központi szervének arra, hogy indokolt esetben a vámkezelés gyorsított eljárására engedélyt adhasson például gyorspostai küldemények esetében.
Javaslatot fogalmaztunk meg ezen túlmenően az úgynevezett Lake Success-i megállapodás alapján élvezhető vámmentesség végrehajtási feltételeit illetően is. Bizonyára nem kell önöket emlékeztetnem arra a kérdés-, illetve interpellációsorozatra, amelyet Kutrucz Katalin képviselő asszony intézett a pénzügyi tárcához a felsőoktatási intézmények érdekében ezen egyezmény gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. A kormány, elfogadva az érintettek azon érvelését, miszerint a tudományos jelleg egzakt megfogalmazása nehézségekbe ütközik, törekedett törvényi szintű megoldást találni arra, hogy a felsőoktatási intézmények által behozni kívánt tudományos műszerek és készülékek a jelenlegi előírások szerintinél szélesebb körben legyenek vámmentesen vámkezelhetők. A törvényjavaslat tartalmaz átmeneti rendelkezést is, amely részben megoldhatná az utóellenőrzések során nehéz helyzetbe került felsőoktatási intézmények gondjait. Amennyiben önök elfogadják a törvényjavaslat ide vonatkozó részeit, a Lake Success-i jogcímen kérhető vámmentességhez kapcsolódó kérdések remélhetőleg törölhetők az Országgyűlés által vitatott kérdések sorából.
Tisztelt Ház! Tagadhatatlan, hogy a törvényjavaslat tartalmaz szigorító előírásokat, szabályokat is. Sajnos, a vámhatóság törvény szerinti ellenőrző tevékenysége felfedett olyan ügyeket, magatartásformákat, amelyek indokolttá teszik a vámtörvény néhány további előírásának módosítását is.
Így szigorítani szükséges a halasztott vámfizetési engedély megadásának feltételeit, a feltételtől függő vámkedvezmények alkalmazásánál az elidegenítési korlátozás mellé szükséges felvenni a bérbe- és használatbaadási, valamint a lízingbeadási korlátot is, mert a kedvezményezettek körébe nem célszerű besorolni olyan eseteket, amikor a vámárut üzleti tevékenység céljára hasznosítják. A gyakori visszaélések miatt szükségessé vált a vámérték-felülvizsgálat szabályainak szigorítása is.
A gazdasági visszaélések elleni koordinált fellépés segítése érdekében bővíteni javasoljuk a vámadatbázisban keletkezett adatok elérésére felhatalmazott szervek körét. Így az Állami Számvevőszék, a KEI és az APEH is jogosan bekerülne a felhasználók közé. A vámtörvény liberális szelleme mindenképpen, de a miénkhez hasonló átmeneti gazdaság esetében feltétlenül megköveteli az ellenőrzés zárt rendszerének megteremtését, az ehhez szükséges kifinomult szabályozásra törekvést.
Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat egy széles körben egyeztetett, sok szempontból mérlegelt módosítási szándékot tartalmazó csomag. Kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot az írásos indoklásban és a mostani expozéban elmondottakat is figyelembe véve vitassa meg és fogadja el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
