MIKLÓS LÁSZLÓ
MIKLÓS LÁSZLÓ
MIKLÓS LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A vámjogról, a vámeljárásról, valamint az vámigazgatásról szóló 1995. évi C. törvény elfogadásakor tudtuk, hogy a törvény viszonylag rövid időn belül újra a Ház elé kerül. Nem azért, mert rossz törvényt fogadtunk el, hanem azért, mert az Európai Unióhoz való csatlakozásunkhoz szükséges jogharmonizációs feladatok közül ez az egyik legbonyolultabb feladat.
Ez következik az Európai Unió jellegéből, de visszatükröződik a Magyar Köztársaság és az európai közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt európai megállapodásban is. Ha valaki megnézi az úgynevezett társulási szerződés kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvényt, azt találja, hogy a megállapodás több mint négyötöde az áruk szabad mozgását biztosító rendelkezésekből áll. Ennek jelentőségét Juhász Pál képviselő úr az iménti hozzászólásában kitűnően kifejtette. Ez természetes, hiszen az áruk, szolgáltatások, személyek, illetőleg fizetések, a tőke határok nélküli szabad mozgását lehetővé tevő egységes belső piac az eddig megvalósult európai integráció sarokköve és egyben megkülönböztető ismérve. Nem csoda tehát, ha a Közös Piac egykori létrejöttéhez hasonlóan a társulási megállapodásban is az első és legkidolgozottabb intézkedéscsomag a szabadkereskedelem megteremtésére irányul. Ha tehát csatlakozni kívánunk az Európai Unióhoz - és ebben minden parlamenti párt egyetért -, jogszabályainkat is az egységes európai szabályokhoz kell igazítani.
A szerződés - az ipari termékeket illetően - 2000. december 31-éig teljes szabadkereskedelmi övezetet létesít az EU és a Magyar Köztársaság között. Az áruk vámoktól, illetékektől, valamint mennyiségi korlátozásoktól és azokkal egyenértékű intézkedésektől - például export- vagy importengedélyezés - mentesen, szabadon áramolhatnak azokban a szektorokban is, amelyek kereskedelmét az Európai Közösség hagyományosan különleges rendszer keretében kezelte; ilyen volt például a textil- vagy acéláruk köre.
A szabadkereskedelmi övezet megvalósítása asszimetrikusan történik. Az EU gyorsabban nyújtja a kedvezményeket, és Magyarország, türelmi és felkészülési időt nyerve, később viszonozza azt, kidolgozott menetrend szerint. Mindezt azért érdemes felidézni a vámtörvény módosítása kapcsán, mert időről időre felmerül annak az igénye - legutóbb a mezőgazdasági termékek esetén -, hogy a kormány védje a hazai piacot, korlátozza az importot, hogy túlságosan nyitott a gazdaság. Valóban nyitott a gazdaság, ennek persze előnyei is vannak.
De vannak hátrányai is, hiszen az előző kormány vagy kormányok túl gyorsan liberalizálták a külkereskedelmet. Emiatt súlyos veszteségek érték a magyar gazdaságot. A térség egyetlen országának kormánya sem liberalizálta olyan mértékben és ütemben gazdaságát, mint a '90-94 közötti magyar kormány, lényegében idő előtt feladva minden pozíciót, kíméletlen versenynek kitéve az egyébként is piacukat vesztett termelőket. Ennek hatásai és eredményei közismertek. (Dr. Boross Péter nevet.) A társulási szerződés megkötésével a gazdasági liberalizáció visszafordíthatatlanná vált, szabályozott mederbe került, és szigorú menetrend szerint folytatandó, ha csatlakozni akarunk az Unióhoz. Ez nem lesz könnyű menetelés, de bizonyosan jobb lehetőséget jelent az ország és az állampolgárok számára, mintha kívül maradnánk.
A társulási szerződés - mint mondottam - egy bizonyos menetrend szerint elrendezte az áruk szabad mozgását, ezért tehát a kormány vagy a Földművelésügyi Minisztérium nem ad, nem adhat ki importengedélyt mezőgazdasági árukra, hiszen ennek megvan a maga rendje. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy szükséges hangsúlyozni azt, hogy egy-egy réteg valós vagy vélt pozíciójának javítása érdekében sem ez, sem a következő, de egyetlen felelős magyar kormány sem szegheti meg a társulási szerződésben 1991-ben vállalt kötelezettségeket, mert abból a magyar népnek súlyos kára származna.
Anélkül, hogy a részleteket taglalnám, hadd mondjak két számot: a mezőgazdasági exportunk több mint 2 milliárd dollár, az importunk ennek körülbelül egyharmada. Látható tehát, hogy a lényegesen jelentősebb exportunkat és több ember megélhetését kockáztatnánk egy nem megengedett importvédelemmel.
(12.20)
A társulási szerződésben szereplő piacrajutási könnyítések a magyar agrárkivitelben szereplő áruknak csaknem kétharmadát érintik. Mindez persze nem azt jelenti, hogy ne értenénk egyet a hazai ipar, mezőgazdaság védelmével, adott esetben támogatásával, sőt, ahol és ahogyan lehetséges, védeni kell az átalakuló, versenyképességének megerősítésén dolgozó magyar gazdaságot. Ezért támogatta a szocialista frakció annak idején a vámpótlék bevezetését, amely közel két évig jobb pozícióba hozta a hazai termelőket, de támogattuk a közbeszerzési törvény azon rendelkezését is, amely 10 százalék árelőnyt ad a hazai szállítóknak. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezek az intézkedések átmenetileg alkalmazhatók, és áruk is van, amennyiben a vevő, végső soron a fogyasztó, az állampolgárok drágábban jutnak hozzá a termékekhez, szolgáltatásokhoz.
De nem lehet eredményes az adminisztratív védelmi eszközök tartós alkalmazása azért sem, mert az állampolgárok - helyesen és érthetően - nem hajlandók saját gazdasági érdekeik ellen cselekedni. Ha valamilyen árut olcsóbban lehet megvenni a határon túl, ott fogják ezt beszerezni. Ezt nemcsak a nyolcvanas évek végének Gorenje-vásárlási rohamából tudjuk, amikor tömegesen vásároltak az emberek Ausztriában, de így van ez ma is mindazon árucikkek esetében, ahol nagy a különbség a belföldi és a külföldi ár között. Ennek tipikus példája a benzinturizmus.
Az úgynevezett piacvédelmi eszközök alkalmazásának lehetősége azért is korlátozott, mert Magyarországnak akkor van esélye a tartós növekedésre, a fejlett gazdaságokhoz való felzárkózásra, ha a növekedés exportvezérelt, ha a gazdaság hajtóereje az export dinamikus növekedése. Kis ország csak a világgazdaságba való erős integráción keresztül érheti el azt, hogy benne maradjon a fejlődés fő áramában. Ezért exporttermékeink akadálytalan piacrajutásához alapvető érdekünk fűződik. Ha viszont mesterséges és a nemzetközi egyezményekkel összhangban nem álló akadályokat gördítenénk az import elé, akkor ezt várhatóan megtennék más országok is velünk szemben, amelyből éppen az imént mondottak miatt Magyarország garantáltan vesztesen kerülne ki. Ez nem rövid távú veszteség lenne, hanem tartósan elvesztenénk esélyünket a fejlett világhoz való felzárkózásra.
Korlátozott tehát a mozgástér a hazai piac védelme tekintetében, és veszélyei is vannak. Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra is, hogy az 1991-ben aláírt társulási megállapodás értelmében 2001-re hazánk és az EU közötti kereskedelemben minden akadályt le kell bontani. Lehet, hogy akkorra még nem leszünk az EU tagjai, mégis a '91-es megállapodás értelmében piacunk az Európai Unióval folytatott kereskedelemben ugyanolyan nyitott lesz, mintha EU-tagállam lennénk. Ezért tehát akkorra a versenyt állni képes, erős, korszerű, piacképes termékeket előállító gazdasággal kell rendelkeznünk. Megkerülhetetlen tehát a társulási megállapodásban foglaltak végrehajtása, a gazdaság és a társadalom felkészítése a csatlakozásra.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A vámjogról, vámeljárásról, valamint a vámigazgatási eljárásról szóló törvény módosítása ennek az úgynevezett jogharmonizációs folyamatnak egyik eleme. A szabadkereskedelmi megállapodásokban biztosított kedvezményes piacra jutási vám- és egyéb kedvezmények - amelyek, mint mondottam, Magyarország javára aszimmetrikusak - igénybevételéhez szükséges az európai megállapodás 4. számú jegyzőkönyvében foglalt származási szabályok érvényesítése. E szabályok határozzák meg, mely feltételek teljesülése esetén tekinthető egy termék közösségi vagy magyar eredetűnek, úgynevezett származónak, azaz teljes egészében vagy kielégítően a közösségben, illetve Magyarországon megmunkáltnak.
A származó állapot meghatározásakor a közösségi és a magyar tartalom összeadható, azaz együttesen kerülnek számításba vételre. A 4. számú jegyzőkönyvnek 1995 júliusában a társulási tanács határozattal történt módosítása lehetővé teszi a cseh, a lengyel és a szlovák termékeknek is a származó hányadban való figyelembevételét, ami bővíti a preferenciális elbírálás alá eső termékek körét, s egyben pozitívan hat a velünk azonos vagy hasonló fejlettségű országokkal folytatott kereskedelemre. A törvényjavaslat az ezzel összefüggő változásokat széles körű szakmai egyeztetés nyomán vezeti át a hatályos törvényen úgy, hogy maximálisan törekszik figyelembe venni a hazai gazdálkodók érdekeit.
Fontos hangsúlyozni a széles körű szakmai egyeztetést, mert bonyolult joganyagról van szó. A törvény 211 paragrafusból áll, a kormányrendelet 273 paragrafusból plusz 50 oldal mellékletből. Ennek áttekintése, összefüggő rendszerben történő kezelése nem kis feladat, ami ráirányítja a figyelmet arra is, milyen jelentősége van a vámtisztviselők állandó képzésének, magas szintű szakmai munkájának, az ehhez szükséges források biztosításának.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A kis- és középvállalatok beszállítói pozíciójának javítását célozza az ipari vámszabadterület és a belföldi gazdálkodók közötti áruforgalom szabályozásának módosítására tett javaslat, amelyet fontosnak és ésszerűnek tartunk. A közvámraktárba exportcéllal betárolt áruk aktív feldolgozás céljából történő visszahozatalának lehetővé tétele lényegesen javíthatja a kis- és középvállalatok integrációját, a beszállítói pozíciók kiépülését.
A törvényjavaslat az eltelt közel két év, másfél év tapasztalata alapján számos pontosító, szigorító és enyhítő módosítást is tartalmaz. Így az államtitkár úr által említett felsőoktatási intézmények műszerbeszerzésére vonatkozóan, vagy a vám- és jövedéki biztosíték letételére kötelezett vállalkozók esetében könnyít a terheken. Ezek jelentős részét az államtitkár expozéjában elmondta, így ezekre nem térek ki.
A vitában minden bizonnyal további pontosító és módosító javaslatok is felmerülnek. Hogy egy ilyen példát mondjak: valószínűleg módosításra szorul a vámszempontból megbízható ügyfél fogalma. Úgy tűnik, annak igazolása, hogy a gazdálkodónak nincs vám-, adó-, tb- és egyéb tartozása, továbbá nem áll felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, nem kivitelezhető, vagy ebben a formában nem. Valószínűleg ezek egy része nyilatkozattal teljesíthető.
A módosítások között vannak az importőr és a vámhatóság munkáját könnyítő, a visszaélések megelőzését, felderítését célzó rendelkezések is. A vámhatóság munkáját megerősítő módosítások szükségesek, de nem elégségesek. Ha a törvényeket kijátszani akaróknak, a feketegazdaságban üzletelőknek nem akarunk teret engedni - márpedig nem akarunk -, akkor a vámhatóság munkáját is szervezettebbé kell tenni, a közterhek alóli kibúvás megakadályozása érdekében élniük kell minden törvényes lehetőséggel és eszközzel. Ezt azért említem, mert úgy tűnik, hogy nem volt vagy nincs mindig így.
Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A szocialista frakció támogatja a törvényjavaslat elfogadását, amely a vitában valószínűleg szokás szerint néhány ponton minden bizonnyal módosulni fog. Nem kevésbé fontos azonban az is, hogy e törvény végrehajtását részleteiben szabályozó kormányrendelet hasonló gondossággal készüljön és időben legyen kihirdetve.
Az ördög a részletekben van elásva (Sic!) - mondja a népnyelv -, és ez különösen igaz egy olyan bonyolult joganyagra, mint amilyen a vámtörvény és a végrehajtására vonatkozó alacsonyabb szintű jogszabályok halmaza. Egy látszólag lényegtelennek, mi több ésszerűnek tűnő részletszabály is hátrányba hozhatja a nemzetközi versenyben küzdő hazai gazdálkodókat, és erre már volt példa. Ezért tehát azt ajánljuk a kormánynak, hogy a vámjogszabályokon túl is ügyeljen az áruk, szolgáltatások, szellemi termékek forgalmát szabályozó joganyagra. Alapvető és minimális követelménynek tekintse azt az alapelvet, hogy hazai gazdálkodó szabályozási okok miatt a nemzetközi színtéren folyó versenyben hátrányba nem kerülhet. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
