TÓTH PÁL
TÓTH PÁL
TÓTH PÁL (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlési Biztosok! Kedves Képviselőtársaim! A frakciónkban történt munkamegosztás okán kizárólag az adatvédelmi biztos jelentésével szeretnék nagyon röviden foglalkozni.
Elöljáróban annyit, hogy magam is úgy vélem több képviselőtársammal együtt, hogy a parlament életében ez tényleg egy ünnepi alkalom, hiszen másfél évi működés után ez az első eset, hogy nemcsak egy szűk körű, két parlamenti bizottság által egy parlamenti bizottságnak adott tájékoztatást kapunk, hanem igazi, formális beszámolót vitathatunk meg itt a tisztelt Házban.
Ünnepi pillanat vagy alkalom ez a mai azért is, mert hiszen a magyar alkotmányos rendszer kiépítése lényegében az ombudsman intézményének megteremtésével vált teljessé - nem biztos, hogy véglegessé, de kompletté, teljessé.
Az a beszámoló - konkrétan az adatvédelmi biztos beszámolója -, ami több mint 300 oldalas kötet formájában ott van önök előtt, és amibe alkalmuk lehetett betekinteni, azt hiszem, mind felépítésében, mind szerkezetében, mind pedig tartalmában igen színvonalas és korrekt áttekintést ad arról, amit fundamentális adatvédelmi jogoknak nevezünk, és igen jó áttekintést ad az információs szabadság magyarországi állapotáról.
(12.30)
Konkrétan vagy különösen az iroda tevékenységéről, a panaszok és vizsgálatok természetéről, statisztikai jellemzőiről és sok minden másról nem esett szó. Nagy örömmel és nagy figyelemmel olvastam a jelentés, beszámoló azon passzusát, amelyben az adatvédelmi biztos kitért az Internettel kapcsolatos gondokra, és mintegy előre jelezte, hogy ezzel kapcsolatban még milyen teendők és meglepetések állnak előttünk.
Kedves Képviselőtársaim! Meggyőződésem, hogy a beszámoló készítőjének nem lehetett könnyű dolga, hiszen első ízben készült ilyen dokumentum, amelyhez nem volt sem példa, sem előzmény. Éppen ezért a képviselőcsoportom és a magam nevében csak gratulálni tudok az adatvédelmi biztos úrnak és munkatársainak.
Amire most már nagyon röviden és konkrétan kitérnék, az az adatvédelmi biztos beszámolójának II. fejezete. Miért? Megítélésem szerint aligha tévedek nagyot, amikor azt mondom, hogy a beszámolónak talán ez a leginkább figyelemre méltó része. Nemcsak a témájánál fogva - hogy tudniillik ez a fejezet az információs szabadság és az adatvédelem alapkérdéseiről szól -, hanem azért is, mert e fejezetrész minden egyes során - ha szabad ezt a kifejezést használnom - átsütnek az adatvédelmi biztos úr elkötelezettségei, noha nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy ez a beszámoló az iroda kollektív munkája. Éppen ezért fogalmazódott a szöveg többes szám harmadik személyben.
Kérem szépen, ebben a fejezetben olyan figyelemre méltó dolgokról esik szó, mint például a demokrácia és az adatvédelem kérdése, vagyis az adatvédelem és az információs szabadság terén lezajlott hazai jogi fejlődés és a totalitárius rendszerre jellemző gondolkodás és mentalitások fellazulásának folyamatai, illetőleg ezek konfliktusai. Ez a fejezet taglalja az úgynevezett rendszerváltó adatvédelem kérdéseit. Ez azt jelenti, hogy az adatvédelmi biztos irodájához befutott ügyek egy jól és elég pontosan körülhatárolható csoportjának közvetlen tárgya is maga az átmenet.
Úgy gondolom, minket képviselőket, politikusokat, vagy a politikát különösen kell, hogy érdekelje a II. fejezetnek az adatvédelmi biztos úr által említett azon része, amelyet újcentralizmusnak nevez, illetve általában az adatcentralizmusról írott passzusok.
Minden kommentár nélkül szeretném idézni ezzel kapcsolatban az adatvédelmi biztos úr bizottsági megtárgyalás során tett igen figyelemre méltó kijelentését, annál is inkább, mert úgy tűnik, hogy azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek e tárgyban publikussá váltak, elég komolyan kell venni.
Éppen ezért, ha nem is teljesen szó szerint, de megpróbálom visszaadni mindazt, amit e tárgyban vagy ezzel kapcsolatban az adatvédelmi biztos úr elmondott a bizottsági meghallgatáson. Idézem: Azok a viták, amelyeket mi ombudsmanként, én adatvédelmi biztosként a magyar közigazgatással folytatok, ezek egy modern, szabadelvű demokráciában teljesen természetesek; és ezeket semmiképpen sem kell úgy felfogni, hogy a jók és a gonoszok állnak egymással szemben, vagy pedig valami helytelen dolog lenne az, amikor a rendőrrel vitatkozom, és a rendőr racionalitása más racionalitás, mint amit én képviselek. Hiszen mind a ketten hibátlan erkölcsű és szakmánkat szerető emberek lehetünk. Éppen ezért a vita közöttünk teljesen természetes, és nem biztos, hogy mindig nekem van igazam, de az sem biztos, hogy mindig a rendőrnek van igaza.
Félek, hogy azok a törekvések, amelyek a szervezett bűnözéssel, az adózási fegyelem megszilárdításával kapcsolatos intézkedések, amennyiben a tervezetek, az elképzelések valóban konkréttá válnak, azok bizony komoly konfliktusokhoz vezethetnek. Ezért tartottam szükségesnek ezt az idézetet.
Volt még egyvalami, amiről szó esett az adatvédelmi biztos beszámolóját érintően, nevezetesen az emberi jogi bizottság előadója említette igen konkrétan, azután pedig a miniszteri reagálásokban is előfordult: természetes módon ez az adatvédelmi biztos és a közigazgatás szerveinek - tehát a miniszteriális szervek és az önkormányzatok - együttműködése. Ezt rendkívül fontos dolognak tartom, hiszen az adatvédelmi biztos munkája is csak akkor eredményes, akkor hatékony, akkor tudja ellátni a feladatát, ha és amennyiben ez az együttműködés kifogástalan.
A beszámolóból is idézhetnék, de nem a beszámolóból idézek, mert a beszámoló nagyjából-egészében azt tartalmazza, amit az adatvédelmi biztos úr egy 1997 januárjában adott terjedelmes interjújában e tárgyban mondott. Ezt nagyon fontosnak tartom, és úgy gondolom, hogy ebben a kérdésben nincs szégyenkeznivalója egyik félnek sem. A kérdés, amit az adatvédelmi biztos úrnak feltettek, úgy hangzott, hogy hogyan reagálnak a magyar közigazgatási szervek, a minisztériumok és az önkormányzatok az ombudsman megkereséseire. A válasz szó szerint a következőképpen hangzott: "Különféleképpen. A Belügyminisztérium készséges, a földművelésügyi tárca segítőkész, de korrekt a kapcsolat a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszterrel is. Nem sikerült ellenben eddig kialakítani az együttműködés megfelelő formáit a célokat másképpen rangsoroló Pénzügyminisztériummal". Nem folytatnám ezt az idézetet, az azonban látszik, hogy ha vannak is nézeteltérések és konfliktusok, ezek az elmúlt másfél év során - úgy gondolom - ebben a szellemben oldódtak meg.
Tisztelt Ház! Befejezésképpen bízvást mondhatom, és komolyan meg vagyok győződve arról: ha van valami, amit a tisztelt Ház jó szívvel elfogadhat határozatával, akkor bizonyosan ez a beszámoló az.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
