KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Mint a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács tagja is szeretnék néhány gondolatot elmondani az előttünk fekvő határozati javaslattal kapcsolatban.
Talán nem mindenki előtt ismert az, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 1996-ban elindult egy program, amit mi úgy hívunk, hogy középtávú integrált szerkezetátalakítási és válságkezelő program. Ennek a programnak volt egy előzménye, egy kísérleti program, amely az elmúlt évben befejeződött, és a területfejlesztési törvény elfogadásával indult ez az új program, amelyet a kormány elfogadott és a pénzügyi támogatásáról is gondoskodott. Ez a program és a hozzá kapcsolódó finanszírozási rendszer már közelít ahhoz, amit ez a határozati javaslat is megcéloz és követelményként megfogalmaz, illetve az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó előírásai is tartalmaznak. Tehát ilyen tekintetben ez a javaslat mindenképpen euro-konformnak tekinthető.
A programfinanszírozási rendszer lényege a koncepció, a jövőkép, és ehhez illeszkednek a stratégiai és operatív programok. Természetesen ennek a programnak is megvannak a maga gyermekbetegségei, hiszen az említettek ellenére még azért nincs elég hosszú tapasztalat. Példaként említem, hogy a területfejlesztés pénzeszközei a központi költségvetés rovataiba kerültek, ami azzal a nehézséggel jár, hogy a szabad pénzeszközök nem minden esetben vihetők át a következő évre, vagy nem ösztönöz visszatérítendő támogatások odaítélésére. Természetesen ezt nem ebben a jogszabályban kell módosítani, de mindenképpen el kell gondolkodni rajta. Ez csak néhány az eddigi tapasztalatok közül.
Természetesen most nem az a feladat, hogy a területfejlesztési törvény eddigi működésének tapasztalatairól beszéljünk, de a határozati javaslattal kapcsolatban - úgy gondolom - néhány gondolatot mindenképpen meg kell fogalmazni. Nem kívánok most ennek pozitív oldalai méltatásával fölösleges köröket leírni, ez nem azt jelenti, hogy nem értek egyet sok tekintetben a javaslattal.
Két területről szeretnék részletesebben szólni: az egyik a területfejlesztési célelőirányzatok felhasználásának irányelvei, a másik a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszere. Azzal természetesen egyet lehet és kell érteni, hogy a határozati javaslatnak csak irányelveket kell megfogalmazni, hiszen minden régióban, minden megyében az ottani területfejlesztési tanács kompetenciája a fő célokat meghatározni. Egyet lehet érteni olyan célkitűzésekkel, hogy munkahelyteremtésre kell áldozni olyan területeken, ahol ez rendkívül nagy problémát okoz. Ugyanakkor a működési tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkahelymegtartás mint feltétel eléggé nehezen szabályozható, mert hiszen azt, hogy a munkahely attól marad-e meg, mert támogatást adtunk vagy különben is megmaradt volna, eléggé nehéz előzetesen eldönteni, ennek a kontrollja utólag is eléggé nehézkes.
Vannak olyan állami pénzeszközök, amelyek elméletileg ebbe a célrendszerbe illenének, mint például az Útalap, mégis - talán megmagyarázhatatlanul - kimaradt ebből a finanszírozási rendszerből.
(18.30)
A kedvezményezett térségek besorolási alapja a statisztikai kistérség. Erről tudjuk, hogy tulajdonképpen azért volt rá szükség, hogy meghatározható és definiálható legyen egyértelműen a területfejlesztési tanácsok létszáma. Ezen túl a törvény semmiféle kötöttséget nem ró az önkormányzatokra, szabadon szerveződhetnek. Erre számtalan példa van Borsod megyében is többek között, ahol például évekkel korábban elindult már a Csereháti Településszövetség, ami a jelenlegi szabályozás szerint három kistérséget fed le.
Ha ez a mostani határozati javaslat ehhez a kistérségi szabályozáshoz eléggé mereven ragaszkodik, akkor megköti a rendszer átalakulásának lehetőségét. Az a kívánalom, amit a miniszter úr is megfogalmazott az expozéjában, hogy viszonylag stabilitást kell adni a rendszernek, ettől függetlenül valamiféle átjárhatóságot, úgy gondolom, biztosítani kell. Mert például, ha néhány település úgy dönt, hogy az ő érdekeit jobban meg tudja valósítani egy más, kistérségi társulásban, akkor valószínűleg a térség besorolását is valamilyen szempont szerint újra kell gondolni.
Több képviselőtársam megfogalmazta: egyetért azzal, hogy a megyei jogú városok mutatói nélkül kell vizsgálni az egyes kistérségek mutatóit. Én ezt a javaslatot továbbgondolnám, és példaként elmondanám, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a GDP 75 százalékát három város állítja elő: Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros. Ezek mind egy-egy kistérség központjaiként foghatók fel. Természetesen ezek a városok hatnak a térség fejlődésére, de ez a hatás teljesen más nagyságrendű egy Miskolc, mint Kazincbarcika vagy Tiszaújváros tekintetében. Ugyanakkor az ottani kistérség adatait rendkívüli mértékben tudja torzítani. Ennek a hátrányait az elmúlt években érezték is ezek a települések, a kistelepülések, de a városok is. Tehát én úgy gondolom, hogy ezt minden tekintetben át kellene gondolni.
Meg kívánom jegyezni, hogy az egyes mutatók számításánál figyelembe vett adatokat is rendkívüli körültekintéssel kell számba venni, ugyanis ha ez három évre meghatározza egy-egy kistérség besorolását, az nem fogadható el, hogy valamiféle számszaki pontatlanság miatt történjen ez a besorolás. De nem fogadható el olyan szempontból sem, ha ezek az adatok évekre visszamenő adatokat tartalmaznak, mint például a foglalkoztatási szerkezeti mutatók, amelyek a tervezet szerint 1990-es adatokat jelentenének, vagy a mezőgazdasági egyéni vállalkozások száma, amely szintén évekkel ezelőtti adatokból indulna ki. Ez természetesen olyan torzítást jelent a térség számára, amelyet át és meg kellene gondolni.
Úgy gondolom, egy olyan javaslat van előttünk, amely az általam is, de képviselőtársaim által is elmondott észrevételekkel módosítva jól szolgálná a területfejlesztés ügyét, és én ezt elfogadásra ajánlom.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
