DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügy-minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A most tárgyalandó rövid törvényjavaslat két témakörben módosítja a hatályos szabályozást. (Folyamatos zaj.)
Az első módosítás szerint ha az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása azért szűnik meg, mert betöltötte 70. életévét, az Alkotmánybíróság tagja mindaddig hivatalban marad, amíg helyére az Országgyűlés új alkotmánybírót nem választ. E megoldáshoz hasonló konstrukció nem ismeretlen a magyar közjogi szabályozásban, hiszen például az alkotmány szerint ha a kormány megbízatása az új Országgyűlés megalakulásával megszűnik, a kormány az új kormány megalakulásáig hivatalban marad. A szóban forgó módosítás szerinti szabályozás tehát egy átmeneti, kisegítő megoldást jelent valamely szerv működése folyamatosságának biztosítása érdekében. Jelenleg két alkotmánybírói hely már hosszabb idő óta betöltetlen, és a nem távoli jövőben két újabb alkotmánybírósági tag megbízatásának megszűnése várható a bírák 70. életévének betöltése miatt. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Ennélfogva természetes, hogy a választás sikerét a politikai egyeztetések alakulása is befolyásolja. Az Alkotmánybíróság zavartalan működése azonban a jogállamiság szempontjából alapvető érték, ezért - amennyire csak lehetséges - ennek biztosítását függetleníteni kell a pártok pillanatnyi politikai törekvéseitől és a jog eszközeivel is elő kell segíteni. A javaslat ennek megvalósítását szolgálja.
A másik módosítás lényege, hogy megszünteti az országgyűlési bizottságoknak, illetve ötven országgyűlési képviselőnek azt a jogát, hogy a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatát kérje az Alkotmánybíróságtól. A jövőben erre csak az Országgyűlés lenne jogosult. Az elképzelés már közvetlenül nyilvánosságra kerülését követően heves indulatokat váltott ki. Sokan a kisebbségi jogok csorbításaként, illetőleg az Alkotmánybíróság hatáskörének megnyirbálásaként értékelték a javaslatot. Összefüggéseiből kiragadva természetesen ilyen olvasata is lehetséges a célzott változtatásnak.
(16.40)
Az előzetes normakontroll rendeltetésének mélyrehatóbb elemzése azonban álláspontom szerint elegendő támpontot nyújt a módosítás indokoltságának megalapozásához. Engedjék meg, hogy röviden felsorakoztassam az előző állítás igazolását szolgáló érveket, annak hangsúlyozása mellett, hogy a következőkben elhangzó megállapítások az Alkotmánybíróság vonatkozó határozataiban is megfogalmazódtak lényegében.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az előzetes normakontroll eredendően ellentmondásos jogintézmény, célja ugyanis az Országgyűlés tekintélyének megóvása azáltal, hogy lehetővé válik az esetlegesen alkotmánysértő törvény megalkotásának megelőzése; ugyanakkor az előzetes normakontroll gyakorlásával (Folyamatos zaj.) az Alkotmánybíróság a törvényhozás résztvevőjévé is válik, ezért osztja a törvényhozó felelősségét - mindez pedig nehezen egyeztethető össze a hatalommegosztás elvével. Nyilván ez is oka annak, hogy az előzetes normakontroll kivételes hatásköre az Alkotmánybíróságnak, és azokban az országokban, ahol egyáltalán ismert, általában nem tartalmi vizsgálatot jelent, hanem formai kérdésekre, vagyis alapvetően a törvényhozás eljárásának alkotmányosságára irányul.
A hatályos szabályozás az e jogintézményben rejlő ellentmondást tovább növelte azáltal, hogy széles körben teszi lehetővé a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatát, amely körülmény adott esetben akár a törvényalkotás ellehetetlenüléséhez is vezethet. Erre figyelemmel - éppen e jogintézmény kivételes jellegét hangsúlyozandó - indokolt az indítványozók lehetséges körének szűkítése. Az Országgyűlésnek azért kell továbbra is biztosítani az előzetes normakontroll indítványozási lehetőségét, mert ha már a törvényhozás tagjainak többsége is kétségét fejezi ki a törvényjavaslat, illetve annak egyes rendelkezései alkotmányosságát illetően, ez már olyan súlyú aggály, amely megalapozza az alkotmányosság megítélésére egyedül hivatott Alkotmánybíróság mielőbbi állásfoglalásának szükségességét. A javasolt változtatással minimálisra szorítható az előzetes normakontroll természetében rejlő ellentmondás, és ezáltal a jövőben is érvényesülhet a törvényjavaslat előzetes alkotmányossági vizsgálatának alapvető célja, nevezetesen az Országgyűlés tekintélyének megőrzése; ugyanakkor elkerülhető, hogy a jogintézmény diszfunkcionálissá váljon. A törvényalkotás folyamatosságának, illetve tervezhetőségének biztosítása érdekében ugyanakkor indokolt az Alkotmánybíróság eljárására 30 napos határidő előírása. (Folyamatos zaj.)
Végezetül hangsúlyozni szükséges, hogy a javasolt módosítás nem igényli az alkotmány módosítását, tekintve, hogy az alkotmány az utólagos normakontrollt, tehát a már megalkotott jogszabály vizsgálatát utalja teljeskörűen az Alkotmánybíróság hatáskörébe, illetve a köztársasági elnöknek ad előzetes normakontroll-kezdeményezési jogkört. Az Alkotmánybíróság egyéb hatásköreit az alkotmány felhatalmazása alapján az alkotmánybírósági törvény állapítja meg.
Tisztelt Országgyűlés! A kifejtettek alapján kérem, hogy a törvényjavaslatot a benyújtott formában támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
