HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány megjegyzést szeretnék tenni - magam is átolvasván a módosító indítványokat - a különböző javaslatokhoz.
Először is, őszintén szólva nem tudok mit kezdeni az olyan kijelentésekkel, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Ez függ persze a reményektől, attól, hogy milyen reményeket tápláltunk irántuk, függ azonkívül általában attól, hogy a különböző intézményekkel szemben milyen elvárásaink vannak. Vannak települési önkormányzatok, amelyek csődbe jutottak, mégsem fogalmazzuk meg, hogy a települési önkormányzatok általában nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Valljuk be őszintén, vannak, akik a parlamentről is úgy gondolják, hogy a '88-89-es rendszerváltó álmokhoz képest elég keveset teljesítettünk.
Azt gondolom, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatoknál először is külön kell választani a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatot és az Egészségbiztosítási Önkormányzatot. Az előző működésével kapcsolatban komoly kritikát legalábbis magam nem olvastam a sajtóban, és a parlamenti vitában sem igen hangzottak el mélyenszántó kritikák. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat gondjait, problémáit pedig szerintem elég nehéz elvonatkoztatni a magyar egészségügy helyzetétől. A magyar egészségügy nem 1993-ban, az önkormányzatok felállásával jutott nehéz helyzetbe, hanem igazából a negyvenes évek végén, ötvenes évek elején kezdődött el az a torzulás, amely az évtizedek folyamán csak folytatódott.
Másrészt kiegészíteném, hogy akik a delegálás elvéhez ragaszkodnak, nemcsak azért ragaszkodnak ehhez, mert nincs elég idő a választásokra. 1993-ban a munkaadók képviselőit delegálással választották meg, és ehhez képest valóban felmerül az a kérdés: ha az önkormányzat egyik fele delegálás útján került oda, akkor az önkormányzat másik felét miért kell országos választással megválasztani.
Magam egyébként hosszú távon leginkább a szociális választásoknak lennék a híve, azoknak, amelyeket a munkahelyeken, szakszervezetekben rendeznek meg. Ilyen szociális választások voltak a két háború közti Magyarországon is, számos nyugat-európai országban is működnek. Annyiban értenék egyet Szolnoki Andreával: arra valóban nincs idő, hogy a szociális választás feltételeit most kidolgozzuk. Ezért tűnik bölcsnek most a delegálási elv érvényesítése. Azt, hogy a települési önkormányzatok milyen jogcímen kerülnének be az önkormányzatokba, őszintén szólva nem igazán érzem meggyőző érvnek, hogy azért, mert ők munkaadók. E logika alapján az lenne a helyes, ha a munkaadók között ülnének mint a munkaadók képviselői - gondolom én legalábbis. A társadalombiztosítási önkormányzat jellegzetesen a járulékot fizetők, a munkaadók és a munkavállalók képviselőiből szokott felállni - ez a működése. Most arról lehet vitatkozni, hogy ezeket milyen módon helyes vagy leghelyesebb megválasztani.
Ami a betegek képviseletét illeti, ez persze nemes cél és jó célnak tűnik, de azért gondolom, az egészségügynek a betegségek megelőzése is célja, nem csak és kizárólag a már betegek érdekeinek érvényesítését várjuk el.
Kedves kereszténydemokrata képviselőtársamnak azt mondanám: nem hiszem azt, hogy talán a kormány elfelejtette, lejár ezen önkormányzatok mandátuma. Talán még ellenzéki képviselőktől is elvárható annyi jóindulat a kormány iránt, hogy az években való számolás tudományára képesek. Inkább arról van szó, hogy a választások közeledtével a társadalombiztosítási önkormányzatok - döntően és elsősorban az egészségbiztosítási önkormányzatok - körül olyannyira felforrósodtak a viták, éppen az egészségügy igen nehéz helyzete miatt, hogy odébb tolódott szerencsétlen módon - és szó nincs arról, hogy ezt védeném - a döntés meghozatala.
(19.50)
De mondom azt az elvet, hogy ha a munkaadók '93-ban delegálással választottak, akkor '97-ben logikusnak és kívánatosnak tűnik, hogy egyforma elven kerüljenek be a munkaadók és a munkavállalók képviselői az önkormányzatokba. Hosszú távon egyébként magam a szociális választást tartanám a legsikeresebb megoldásnak.
Ami pedig a nyugdíjasok képviseletét illeti, az általános vitában is elmondtam már, hogy a törvényben természetes, helyes és fontos, ha a nyugdíjasok részvételét rögzítjük. Ezen kívül azonban szerencsére több munkaadói vagy munkavállalói szervezet, szakszervezet nevezetesen élt és élhet azzal a lehetőséggel, hogy saját küldöttei között nyugdíjasokat is szerepeltet. Tudomásom szerint a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatban négy hely járt a nyugdíjasoknak, és ehhez képest a munkaadói oldalról újabb négyet is delegáltak a saját képviselőik helyett, vagy pontosabban azokként.
Ezek alapján azt gondolom tehát, hogy azokat a módosító indítványokat, amelyekkel szemben megpróbáltam megfogalmazni érveimet, természetesen nem is fogom megszavazni.
Köszönöm figyelmüket.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
