AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt köszönetemet szeretném kifejezni azért, hogy a tisztelt Országgyűlés elfogadta a mezőgazdasági termelők adózási feltételeit meghatározó egyes törvények módosításáról, továbbá a társadalombiztosítási kötelezettségek módosításáról szóló törvényjavaslatok kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalására vonatkozó kormányzati indítványt.
Mint ismeretes, a személyi jövedelemadó- és a társadalombiztosítási törvények jelentős változtatása lépett életbe ez év elején. A változtatások egyik markáns vonása a közteherviselés arányosságának javítása, a gazdasági viszonyok átláthatóságának növelése volt. Szeretném kiemelni, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok módosítását jelentős részben a tb-alapok tavalyi, fenntarthatatlan mértékű hiányának csökkentése motiválta.
Nagyarányú szabályozási változtatásoknál, sajnos, korábban is többször előfordult, hogy a bevezetést követően rövid idővel korrekciós intézkedésekre került sor. Ez a jelenség nyilvánvalóan joggal kritizálható, ugyanakkor az ilyen módon való haladás még mindig kisebb rosszat jelent, mint az átfogó változtatások halogatása vagy a reformokat követően a nem megfelelő megoldásokhoz való merev ragaszkodás. A most tárgyalásba vett törvényjavaslatok esetében is ilyen, a jelentős változtatásokat követő korrekciós intézkedésekről van szó.
Az év elejétől érkeztek jelzések a kormányzat részére, kezdeményezve a tavaly november 15-éig kihirdetett törvények finomítását. A felvetések egy részéről kiderült, hogy nem igényelnek változtatást, mivel a jogszabályok félreértéséből, nem megfelelő értelmezéséből fakadtak. Erre tekintettel számos tájékoztató állásfoglalás megjelentetésére került sor, és több, erre hivatott szervezet is fokozta információtovábbító tevékenységét. Ugyanakkor az újabb viták alapján egyértelművé vált, hogy a tavaly elfogadott törvények több ponton valóban nem biztosítottak kellő átmenetet, illetve néhány rendelkezés finomítása kétségkívül indokolt.
A módosító törvényjavaslat előkészítése során a kormányzat képviselői, mint ismeretes, közvetlen tárgyalást folytattak különböző érdekképviseletek és kitüntetetten a demonstráló mezőgazdasági termelők képviselőivel. Noha nem a kormányzati oldalt terheli a felelősség azért, hogy a kiskőrösi, közösen kialakított megoldások formális aláírás nélküliek, a kormány ezt a megállapodást mégis irányadónak tekintette az előterjesztés során.
Tisztelt Ház! Az adószabályok most javasolt módosításai kapcsán mindenekelőtt szeretnék emlékeztetni arra, hogy az ez évi változtatások egyik fő célja a jövedelmi folyamatok átláthatóbbá tétele volt. Az agrárszféra szereplőire nézve ez azt jelentette, hogy '97. évtől általánossá vált a nyilvántartási kötelezettség. Nagyobb hangsúlyt kapott a tételes elszámoláson alapuló jövedelemkimutatás szükségessége, mivel a preferenciák nagyobb része a bevételeik mellett a költségeket is tételesen elszámoló termelőket illeti meg. Bevezetésre került az őstermelői igazolvány, amely azt hivatott biztosítani, hogy az adózási és egyéb kedvezmények azokat - és csak azokat - illessék, akik a mezőgazdasági termelés közvetlen résztvevői.
A szabályok átalakítása a mezőgazdasági termelők adóterhét összességében nem vagy alig növelte, mivel a 250 ezer forint bevételig terjedő adómentesség, a 100 ezer forintos adókedvezmény, a kistermelőket megillető, a bevétel 40 százalékáig terjedő, bizonylat nélküli elszámolható költségátalány és egyéb kedvezmények gyakorlatilag minimalizálták a fizetendő adót.
A most benyújtott korrekciós törvényjavaslat néhány, nemzetgazdasági hatásait tekintve kisebb, de egyes érintett csoportokra nézve mégis jelentős hatású módosítást kezdeményez. A javaslat szerint az őstermelői termékkör bevételhatár nélkül kibővül a saját termelésű alapanyagból előállított élelmiszertermékekkel, valamint a bortermeléssel évi 4 millió forintig; továbbá a virág- és dísznövénytermeléssel évi 250 ezer forint bevételig. Fontos változás, hogy az említett termékekre - kivéve a virág- és dísznövénytermékeket - egységesen, bevételhatártól függetlenül kiterjed az általános forgalmi adó rendszerében a kompenzációs felár alkalmazási lehetősége.
A törvényjavaslat egyszerűsíti az őstermelői igazolvány kialakított rendszerét is. A kormány által beterjesztett javaslat szerint az igazolvány kiváltásakor nem kell részletes adatokat szolgáltatni a termelési feltételekről, továbbá értékesítés esetén a felvásárló helyett az őstermelő is beírhatja az igazolványa betétlapjára a bevételi adatokat. A családi típusú őstermelés helyzetét könnyítendő a javaslat választható módon bevezeti a közös őstermelői igazolvány intézményét, amely az együtt dolgozó és együtt lakó családnál jelentős mértékben egyszerűsíti az adminisztrációs terheket. A közös igazolványban szereplő személyek egyébként változatlanul önálló őstermelőnek minősülnek, tehát személyenként jogosultak valamennyi kedvezményre azzal, hogy adóköteles jövedelmüket a bevételeik és költségeik egyenlő megosztásával állapítják meg, és együttesen csak egyféle személyi jövedelemadózási módszert alkalmazhatnak.
A mezőgazdasági kistermelés bevételhatárát a javaslat 3 millió forintról 4 millió forintra növeli, ez éppen a kétszerese a '96. év végéig hatályos szabályozás szerinti mezőgazdasági kistermelői bevételhatárnak.
Az átalányadózást alkalmazó kistermelő vélelmezett jövedelemhányada csökken. Állat, állati termék esetében 8 százalékról 6 százalékra, más termék, termény esetében 20 százalékról 15 százalékra. Ennél alacsonyabb jövedelemráta a statisztikai adatok alapján nem indokolt, különös tekintettel arra, hogy az átalány nem kötelező, csupán választható lehetőség, és a tételes költségelszámolás alkalmazása az ennél alacsonyabb jövedelmezőséget is elismeri, illetőleg a veszteségelszámolásra is módot ad.
A tételes költségelszámolást alkalmazó kistermelő adó- és adminisztrációs terheit jelentősen mérsékli az a javasolt rendelkezés, miszerint a 1,5 millió forint alatti bevétellel és ennek 20 százalékáról költségszámlával rendelkező kistermelőnek az elért kistermelői jövedelme után nem kell adóznia, erről - ha más okból sem kell adóbevallást adnia - elégséges egy egyszerűsített bevallási nyilatkozatot tennie. Ez a feltételes mentesség a nem főfoglalkozású kistermelőt is megilleti; ilyen esetben az adóbevallásban vagy az azt helyettesítő munkáltatói elszámolásban lehet arról nyilatkoznia, hogy a mezőgazdasági kistermelésből nem származott adóköteles jövedelme.
Összehasonlításul megemlítem, hogy '96. év végéig egymillió forint bevételig terjedt e körben az adómentesség.
Valamennyi, az őstermelőket, kistermelőket érintő szabály oly módon kerülne bevezetésre, hogy azok az egész 1997-es évre alkalmazhatók.
Az előzőekkel összefüggésben az őstermelői igazolványról szóló kormányrendeletet is a törvénymódosítást követően és arra tekintettel módosítani szükséges.
Tisztelt Ház! A mezőgazdasági szférát érintő változásokon túlmenően a javaslat tartalmazza a cégautóadóval kapcsolatos alkotmánybírósági határozat miatt szükségessé váló törvénymódosítást. Mint ismeretes, az Alkotmánybíróság vonatkozó döntése szerint ez év április 1-jétől megszűnik az APEH azon felhatalmazása, hogy a Magyar Közlönyben közzétegye a gépjárművek költségelszámolásához alkalmazható üzemanyagárakat. A javaslat szerint április 1-jétől a személyi jövedelemadóban üzemanyagköltséget a számlák alapján kiszámított átlagárral kell meghatározni, eseti belföldi kiküldetés esetén, ahol jellemzően nem áll rendelkezésre számla, fix üzemanyagár került meghatározásra a törvényben.
A törvényjavaslat zárórendelkezései a szokásos időbeli alkalmazásra vonatkozó rendelkezéseken túlmenően a felsőoktatási intézmények hallgatói munkadíjkedvezményének növeléséről is rendelkeznek. Ennek lényege az, hogy a módosító törvény hatályba lépését követően a hallgatónak az oktatási intézmény által 130 ezer forint összegig terjedően fizetett munkadíjadóját kedvezmény címén le lehet vonni az összevont adóalap utáni adó összegéből. Ennek feltétele, hogy a hallgató tandíja utáni adókedvezmény ezzel az adókedvezményi összeggel csökkentésre kerüljön.
(10.00)
Tisztelt Ház! A kivételes és sürgős eljárás következtében a benyújtott módosító indítványokat a költségvetési és pénzügyi bizottság tárgyalta meg. A bizottság által támogatott módosító indítványokat - egy kivétellel - a kormány is támogatja.
Ezek közül a fontosabbak a következők:
A közös őstermelői igazolvány kiváltásának feltétele, hogy az együttes nyilatkozatot tevők az általános forgalmi adózásban is ugyanazon adózási módot alkalmazzák. Az adóbevallást helyettesítő egyszerűsített bevallási nyilatkozat részletes szabályait szükségtelen kormányrendeleti szinten meghatározni.
Közérthetőbb megfogalmazás indokolt az önfogyasztás költségelszámolása tekintetében, különös tekintettel arra, hogy az 50 ezer forintos összeghatárú, egyszerűsített elszámolás lehetősége félreértésre és - sajnos - tudatos torzításra is alkalmat adott. A javaslat szerint a bor értékesítéséből származó bevétel 4 millió forintos összeghatárig minősül őstermelésnek. Az elfogadott módosító indítvány szerint az őstermelői kedvezmények igénybevételének további feltétele, hogy az értékesítés kizárólag kifizető, felvásárló szervezet részére történjen. Ennek indoka a forgalomba hozott borok minőségének védelme az adózás sajátos eszközeivel is.
Az áfakompenzációs felár szempontjából a mezőgazdasági tevékenység javaslat szerinti fogalma úgy módosul, hogy a saját előállítású termék eseti jellegű értékesítésének összeghatára 100 ezer forintról 250 ezer forintra nő.
A mezőgazdasági termelőket érintő szabályokon túl fontos hézagpótló rendelkezést tartalmaz az a módosító indítvány, amely a fizetővendéglátó tevékenységet folytatók tételes átalányadózásával összefüggő kiegészítés. Az indítvány szerint 1997-ben év közben is lehetséges e tevékenységet végzőknek a tételes átalányadó választása, és így az 1997-ben fizetővendéglátásból származó jövedelem után a választás előtt esetlegesen befizetett, levont jövedelemadó-előleg összege beszámít az éves tételes átalányadó összegébe. A fizetővendéglátás szabályairól szóló kormányrendelet várhatóan áprilisban elkészül, ezzel megnyílik a lehetőség a tételes átalány választására.
Módosításra került a törvényjavaslat üzemanyagárra vonatkozó rendelkezése is. Eszerint a törvényben meghatározott fix üzemanyagár választható módon minden esetben alkalmazható.
A költségvetési és pénzügyi bizottság és a kormány álláspontja között ellentét csak az őstermelői igazolvány kiváltása során szükséges nyilatkozat tartalma tekintetében volt, illetőleg van. A költségvetési bizottság azt az indítványt támogatta, mely szerint a nyilatkozat részletesebb legyen, mint a kormány által javasolt, szerepeljenek abban a gazdaság konkrét adatai - földnagyság, művelési ág, állattartásra használt épületek stb. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kívánom, hogy tisztán szakmai szempontból a gazdaság adataira való nyilatkozattétel nem kifogásolható, hiszen éppen az őstermelők érdekeit szolgálja az, hogy csak a ténylegesen gazdálkodók élvezzék az adózási kedvezményeket, és a közvetítő kereskedelmet és a borhamisítókat ebből kizárjuk. Fontosnak tartom ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, hogy a kormány most is képviseli a korábbi tárgyalásokon tett ígéretét, figyelemmel a gazdálkodók bizalmatlanságára és aggályaira.
A kivételes és sürgős tárgyalás szabályai viszont sajnálatos módon nem teszik lehetővé a költségvetési bizottság döntésének külön, újólagos elbírálását. Ezért ismételten aláhúzom: nem áll a kormányzat szándékában a bejelentő nyilatkozatok alapján bármiféle vagyoni típusú adóztatás kezdeményezése, ilyen gondolatok még a József nádor téren sem merülnek fel. (Taps a kormánypárti oldalon.)
Tisztelt Ház! Az egyes társadalombiztosítási és szociális ellátásokról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is számos korrekciót kezdeményez. Így a kizárólag egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók esetében 1997-re visszaállításra kerül az 1996. december 31-éig érvényes szabály, miszerint a társadalombiztosítási járulék fizetésénél az egyéni járulékkal egyező felső plafon érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a kizárólag egyéni vállalkozói tevékenységet folytatók esetében a 39 százalékos tb-járulék fizetésénél felső határként havi 99 000, napi 3300 forint érvényesül. Emellett az egyéni vállalkozónál olyan szabályozást javasolt, miszerint a társadalombiztosítási járulék alapja az előző naptári évben elért, e tevékenységből származó személyi jövedelemadóalapot képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 50 százaléka legyen. Hasonlóan a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjánál olyan szabályozás érvényesül, miszerint a tb-járulék alapja a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimális bér 50 százaléka.
Mindemellett a törvényjavaslat azt is kimondja, hogy olyan esetben, ha valakinek többes vállalkozási jogviszonya van - például főállású egyéni vállalkozása mellett több gazdasági társaságnak is tagja -, akkor főállású egyéni vállalkozóként legalább a járulékfizetési minimumot, egyik vállalkozási jogviszonya után pedig annak 50 százalékát kell megfizetnie. A további - harmadik, negyedik stb. - jogviszonyoknál ez már nem érvényesül, ott a járulékfizetés kizárólag a tényleges jövedelemhez igazodik. Mindezek a változtatások vonatkoznak a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatán tanulókra is, ha a tanulás mellett egyéni vagy társas vállalkozók.
A kormány újragondolta az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét is. Ezért az eredeti jogalkotói szándékkal összhangban mentesíteni javasolja a fizetési kötelezettség alól például azokat a családokat, akik tartósan beteg gyermekük után magasabb összegű családi pótlékban részesülnek, illetve azokat az egy jövedelemből élő idős házaspárokat is, akik házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülnek.
A szabályozás egyértelműen rögzíti, hogy a települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító igazolványt állít ki annak az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett, szociálisan rászorult személynek, aki az előírt járulék megfizetésére nem képes.
A szövegpontosításokon túlmenően a költségvetési bizottság nyújtott be olyan módosító indítványt, amely a törvényjavaslat érdemi változtatását jelenti. Indítványuk szerint az egészségügyi hozzájárulás nemcsak a kormányjavaslat szerint a más biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező őstermelő, hanem a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati és vadászati tevékenységet folytató foglalkoztató is, amennyiben árbevételének több mint felét e tevékenységekből realizálta 1996-ban, 1997-ben november 30-áig fizetheti meg.
E javaslatot a bizottság azzal indokolta, hogy a szektorsemleges szabályozás elvének az felel meg, hogy a mezőgazdasági foglalkoztatók is ugyanolyan kedvezményben részesülnek, mint a mezőgazdasági őstermelők. A kormány álláspontja az, hogy elfogadja a módosítást, mivel egyrészt ez a kedvezmény átmeneti, 1997-re vonatkozik, másrészt a szektorsemleges szabályozás elvének ez a szabályozás kétségkívül megfelel. Ugyanakkor koherenciazavar elhárításaként mindenképpen pontosítani indítványozzuk a bizottság javaslatát annak érdekében, hogy a társadalombiztosítási szervek számára egyértelműen végrehajtható legyen.
Tisztelt Ház! Kérem, hogy az Országgyűlés a két törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban való megtárgyalását folytassa le, és mai döntésével tegye lehetővé a módosítások még márciusban történő kihirdetését. Biztos vagyok benne, hogy az agrárgazdaság sokrétű problémáival, a szféra fejlesztésének kérdéseivel, a kis- és középvállalkozások fejlődési lehetőségeivel, a közteherviselés arányosabbá tételével, a társadalombiztosítási hozzájárulások és a társadalombiztosítási szolgáltatások kapcsolatával más országgyűlési napirendek kapcsán még ebben a félévben részletesen foglalkozni fogunk.
Ezért kérem - ha lehetséges -, hogy a vita ne ezen szélesebb ívű összefüggésekre, hanem kifejezetten a napirenden lévő törvényjavaslatok megtárgyalására koncentráljon. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
