DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném tájékoztatni önöket arról, hogy a Független Kisgazdapárt azért járult hozzá a kérdés kivételes eljárásban való tárgyalásához, mert abból indult ki, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Márpedig a mezőgazdasági termelők és kényszervállalkozók helyzete olyannyira ellehetetlenült, hogy függetlenül az előterjesztés minőségétől, ha bármilyen csökkenést jelent az előterjesztés az eddigi terhekhez képest, azt mindenképpen támogatni kell.
Ugyanakkor szeretném jelezni: elfogadhatatlan, hogy a frakciók nevében felszólalók csak 15 percet kapnak, hiszen a törvény tulajdonképpen nemcsak arról a kérdésről szól, amely a mezőgazdasági termelőket és vállalkozókat érinti, hanem hozzácsaptak ehhez más rendelkezéseket is.
(10.40)
Ilyen módon a terjedelmet megnövelték, a felszólalás időtartamát pedig szűkítették. Ezért legyen szabad a végével kezdenem. Nevezetesen, hogy az előterjesztést illetően a Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy vonja azt vissza a kormány, és mindaddig, ameddig a termelőkkel megfelelő konszenzusra nem tud jutni, addig a '96. évi szabályozást léptesse életbe a mezőgazdasági termelőkre és kényszervállalkozókra, a egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályokat pedig helyezze hatályon kívül.
A Független Kisgazdapárt nézete szerint a kormány által megvalósított adó- és tb-reform a mezőgazdasági demonstrációk okozója. Ugyanis ez a reformnak nevezett sarcpolitika a dilettantizmusánál fogva hatalmas veszteségek forrása, a feketegazdaság gerjesztője, vállalkozások ellehetetlenítője, és hatalmas társadalmi feszültségek kiváltó oka. Már az év elején több tízezer vállalkozó volt kénytelen megszüntetni vállalkozását, a mezőgazdasági kistermelők pedig hetek óta tüntetnek az ellehetetlenülésüket jelentő új sarcok megszüntetése érdekében.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ezek a negatív következmények azért jelentkeztek szükségszerűen, mert a kormány újólag nem tett eleget a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek. A '96. évi törvényekhez képest történt változtatásokra nézve nem végezte el a szükséges számításokat, nem folytatta le a hatásvizsgálatot, ennek következtében fel sem mérhette, hogy milyen következményei lehetnek ezeknek a változtatásoknak. Most pedig kapkod, miután a változtatások a társadalom egészének felzúdulását vonták maguk után.
Az előterjesztés jellegzetessége, hogy részleges változtatást javasol, pedig az adó és a tb-járulék rendszere úgy rossz, ahogy van. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ezért nem lehet elkerüli a valódi és mélyreható reformokat, ezért javasoljuk, hogy az adóelvonásokat csökkentse a kormány, a szabályokat egyszerűsítse, és tegye stabillá. Enélkül demonstrálókat és a társadalom egészét sem lehet megnyugtatni, hiszen a kormány gerjesztette a társadalmi feszültségeket. A gazdák nem maguktól mentek ki az utcára, hanem a kormány küldte ki őket ezzel az ellehetetlenítő sarcpolitikájával. Tessék a kormánynak levonni ebből a megfelelő következtetéseket! Csak kisebb anyagi és adminisztrációs terhek mellett tudnak a kényszervállalkozók és a mezőgazdasági termelők fennmaradni és fejlődni.
A javasolt változtatás rendkívül zavaros. Már maga a törvény is az, de a módosításokkal nemcsak a termelők, hanem akár adószakértők számára is szinte követhetetlen. Újból látható, hogy a törvényben nem egy helyen szerepelnek az összetartozó kérdések, hanem kaotikus módon szétszórtan. Ez az őstermelők adóztatási szabályaira is igaz, amihez az összes adótörvényt tüzetesen át kell tanulmányozni, hogy összehasonlíthatók legyenek az őstermelőkre vonatkozó szabályok. Ez alkalmatlanná teszi a törvények alkalmazását a mezőgazdasági termelők számára is, de meg merem kockáztatni: még a szakemberek számára is, hiszen egy olyan törvény nem lehet alkalmazásra megfelelő, amely jogbizonytalanságot és kiszolgáltatottságot okoz. Ez az oka annak is, hogy a mezőgazdasági kistermelők követelései - a kaotikus módon szétszórtan található szabályok miatt - nem mindig egységesíthetők, de ennek nem a kistermelők, hanem a dilettáns kormányzat az okozója.
A szétszórtság a változtatást is ellehetetleníti, mert a kormány számára is követhetetlenek a szálak. Emiatt az előterjesztés további kaotikumok keletkeztetésének oka. Olyan kérdések is előterjesztésre kerülnek, amelyeknek semmi közük nincs a mezőgazdasági termelők, illetőleg az egyéni vállalkozók jogos elégedetlenségéhez. A kormány e kérdéseket a csomagba csempészi, és így akarja keresztülvinni. Ilyen például a hivatalos üzemanyagár szabályozása.
Legyen szabad most részletesebb észrevételeket tennem! Az átalányadózási szabályokat illetően az szja-törvény 53. §-a részletezte a mezőgazdaság kistermelők adózási szabályait is. Az (1) bekezdésben az egyéni vállalkozásokéval azonos, 80 százalékos költséghányadot rögzít. Az 5. §-ban ehhez képest 12 százalék további költséghányadot állapít meg az élő állatokra és állati termékekre. Most ezeket a hányadokat egy külön 53/A §-ban felemeli 80 százalék helyett 85 százalékra, és 92 százalék helyett 94 százalékra, ami kétségtelenül jó irányú lépés. De elfelejti törölni - és itt jelentkezik megint a kormány dilettantizmusa - az 53. § mezőgazdasági kistermelőkre vonatkozó szabályait, hiszen a törvény kiegészítéséről intézkedik. Kérdés: melyik szakasz az igaz?
A törvényalkotás nyilatkozattal való rendezhetőségét illetően a hatályos szja-törvény 78. §-a kiegészül az előterjesztés kapcsán egy 78/A §-sal. Ebben nyilatkozattal akarnak megoldani különböző helyeken szereplő adózási kérdéseket.
A 46. § (3) bekezdése rendelkezett arról, hogy a mezőgazdasági őstermelők igazolványába a kifizetőnek kell bejegyeznie a kifizetett összeget, és erről az adóhatóságnak adatokat kell szolgáltatnia. Ezen a rendelkezésen - hozzá kell hogy tegyem: helyesen - változtatni akartak, de sajnálatos módon nem a 46.§ (3) bekezdését módosították, hanem a 78/A § (3) bekezdésében intézkedtek a változtatásról, emiatt ellentmondás keletkezett a két rendelkezés között, ami azt jelenti, hogy akárhogy is jár el az őstermelő, mindenképpen szembekerülhet az adóhatósággal.
Az állítólagos adózási és adminisztrációs könnyítéseket illetően: tételes költségelszámolás esetén új elem, hogy a mezőgazdasági kistermelőnek 1,5 millió forint bevételig nem kell adóbevallást készítenie, elég nyilatkoznia arról, hogy nem volt jövedelme. Ehhez a bevétel 20 százalékát kitevő költségszámlákkal kell rendelkeznie. A kedvezmény azonban - érthetetlen módon - csak azokra a kistermelőkre vonatozik, akiknek nincs más bevételük.
(10.50)
Ez elfogadhatatlan korlátozás. Furcsa az is, hogy a kedvezményről nem a törvény megfelelő helyén, hanem ebben a hozzácsapott paragrafusban intézkednek, ami megint csak megnehezíti a törvény rendelkezésének követhetőségét.
Az üzemanyagárakat illetően az szja-törvény 78/B §-sal is kiegészül. Ez önmagában is komoly káoszt mutat, hiszen a 78. § statisztikai besorolási rendről is szól, a 78/A § pedig nyilatkozatokról rendelkezik. Vajon így hogy kerül a 78/B §-ba a hivatalos üzemanyagár? Egyértelműen káoszhelyzetet teremt.
De teljes a zűrzavar amiatt is, hogy elmaradt a 78/B § összhangba hozatala a törvénynek az üzemanyagra vonatkozó különböző rendelkezéseivel; lásd az szja-törvény 3. számú melléklet II/4., IV/I., a 10. számú melléklet III/1. rendelkezéseivel, és mindenekelőtt a 82. § (2) bekezdésével való összevetését. Ez utóbbi szerint az APEH a Magyar Közlönyben közzéteszi a fogyasztási norma szerinti üzemanyagárakat. Eddig a kisebb adminisztráció érdekében nem kellett számla az üzemanyag elszámolásához, a közzétett hivatalos ár volt az irányadó. Az Alkotmánybíróság 5/1997. (II.7.) AB-határozata eltörölte az APEH hivatalos üzemanyagár-közzétételi kötelezettségét, dilettáns módon félreértve a helyzetet, abnormális viszonyokat idézett elő ezzel. Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság látszatát igyekezett fenntartani, holott éppen az alkotmányellenesség helyzetébe sodorta az egész rendelkezést.
Hadd legyen szabad itt külön kiemelnem, hogy ugyanis 1997-ben ennek a rendelkezésnek a következtében a benzin árát 151 forint/literben engedi meg számla nélkül elszámolni, függetlenül az üzemanyag fajtájától és tényleges árától. Nyilvánvaló, hogy ez káros a gazdákra, a vállalkozásokra, és óriási visszalépést jelent a szabályozásban. Hiszen ha lényegesen magasabb az üzemanyagár, márpedig az infláció következtében az lesz, akkor egyértelmű, hogy egy ilyen helyzet keletkezik. Hasonlóképpen elfogadhatatlan a gázolaj 132 forint/literben való rögzítése egész 1997. évre.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint így lehet egy állítólagosan alkotmányellenes gyakorlatot alkotmányőrző hivatkozással egy ordítóan alkotmányellenes rendelkezésre változtatni. Végképp érthetetlen, hogy ezt miért kellett ilyen sietve a gazdák és vállalkozók könnyítésére hivatott jogszabályhoz hozzácsapni, és ezzel újabb sérelmeket okozni.
Nincs már időm, hogy az őstermelői tevékenységek módosításával kapcsolatos képtelenségeket kifejtsem meg a tb-módosítás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kapcsán kifejtett képtelenségekre felhívjam a figyelmet - befejezem, elnöknő -, de utalok arra, hogy a Független Kisgazdapárt beterjesztett egy, az egészségügyi hozzájárulás eltörlésére vonatkozó külön országgyűlési határozati javaslatot, és ott kifejtjük azt, amire itt már nem jut időnk.
Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
