DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN
DR. KUTRUCZ KATALIN (MDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnézést kérek azért, hogy a sajtótájékoztatók idejébe belenyúlik a felszólalásom, de emlékeztetnék arra, hogy már az elmúlt héten is elmaradt ez a felszólalás - nem az én hibámból -, és valamikor erre sort kell keríteni.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló törvényjavaslatot minden eddigi felszólaló kiemelkedően fontosnak, nagy jelentőségűnek tartotta. Ebben a Magyar Demokrata Néppárt minden előttünk szólóval egyetért. Egyetértünk azért, mert ez a törvényjavaslat valóban személyesen érint minden magyar állampolgárt; sőt, a halott, volt magyar állampolgárokat is, hiszen mindenkinek a halála után még évtizedekig kezelnek bizonyos adatokat.
Ez a törvényjavaslat tényleg a legszemélyesebb belső ügyekkel foglalkozik, és azt hivatott eldönteni többek között, hogy ki az, aki ezekről, a magánélet legintimebb területére tartozó adatokról tudhat. Ha ez így van - márpedig így van -, akkor az ember azt feltételezné, hogy nagyon nagy körültekintéssel készült. Nézzük meg, hogy valóban ez történt-e!
A kormány 1996. december 5-ei ülésén elfogadta a '97 első félévére vonatkozó jogalkotási programját; ezt a programot december 12-én be is nyújtotta az Országgyűlésnek. A jogalkotási programjavaslatban ez a törvényjavaslat nem is szerepelt. Szerepelt azonban az egészségügyről szóló törvényjavaslat - ami egyébként még mindig nincs benyújtva -, és amennyire tudni lehet, ennek a törvényjavaslatnak lett volna része az egészségügyi adatkezelés is.
A kormány a kormányüléseken ezt az adatkezelésről szóló, mindenki által kiemelkedően fontosnak tartott törvényjavaslatot vagy nem tárgyalta, vagy olyan lényegtelennek tekintette, amiről szólni sem érdemes. Ezt abból gondolom, hogy végignéztem a kormányülésekről kiadott tájékoztatókat, végigolvastam a sajtótájékoztatók anyagát. Nem azt, tisztelt képviselőtársaim, amelyik az újságokban megjelent, mert akkor lehetne azt mondani, hogy valaki elfeledkezett róla, és a sajtó már megint nem tájékoztatott, hanem azt, ami szó szerint, hitelesen az Interneten megjelent.
Egyetlenegy szót nem találtam erről a javaslatról - aztán január 20-án valahogy bekerült a parlament gépezetébe. Igaz, hogy a kormány az első félévben elfogadásra ajánlott több mint hatvan törvényjavaslatnak csak egy töredékét nyújtotta be addig, és félő volt, hogy ha a kormányjavaslatokon múlik, akkor február-márciusban - elnézést kérek a kifejezésért - malmozni fog a Ház a törvényjavaslatok tárgyalása helyett.
(12.40)
Így aztán, gondolom én, lázas keresgélés kezdődhetett a minisztériumi fiókokban. Rá is találtak az e tárgyú, már az előző kormány által elkészített törvényjavaslatra. Persze ugyanúgy benyújtani nem lehetett, egyrészt azért, mert közben változott a jog és hozzá kellett igazítani - így például azóta már van taj-szám -, másrészt azért, mert talán azt a látszatot kellett kelteni, hogy ez egy új javaslat. Ebből a látszatkeltési lázból - meg talán a sietségből - aztán keletkezett egy rendetlen, nehezen értelmezhető és számos ponton elfogadhatatlan törvényjavaslat. Hozzányúlt számos helyen az eredeti, az előző ciklusban benyújtott javaslathoz ott, ahol nem kellett volna, és nem nyúlt hozzá ott, ahol - mert abban is volt hiba - kellett volna. Így aztán itt a végeredmény.
Miért rendetlen ez a törvényjavaslat? Azért, mert részben olyan mondatokat is tartalmaz, amelyek egész egyszerűen nem felelnek meg a magyar nyelv szabályainak, és kissé zavaros fogalmazásúak.
Nézzük meg például, hogy szól a 4. §! A 4. § (2) bekezdésének felvezető mondata elmondja, hogy bizonyos adatot az alábbi célból lehet kezelni:
m) bírósági eljárásban. Hát ha ez cél - nem tudom!
A 13. § azt mondja, hogy az érintett köteles a betegellátó felhívására egészségügyi és személyazonosító adatait átadni - és aztán felsorolja, hogy mikor.
c) Heveny mérgezés (véletlen, szándékos, foglalkozási, kriminális) esetén.
Hogy mi az a kriminális vagy foglalkozási heveny mérgezés, ezen lehet vitatkozni. Meg azon is lehet vitatkozni, hogy ezek a fogalmak mennyire fedik át egymást és mennyire nem. De ha már a véletlen heveny mérgezés meg a szándékos is ide tartozik, akkor a közte lévő gondatlan miért nem, ezt elég nehéz lenne megmagyarázni. Azt hiszem, célszerű lenne ezt a zárójelet elfelejteni, de legalábbis azt, ami a zárójelben van.
Aztán rendetlen azért is, mert a kormány szokásához hűen megint nem csak az van, hogy a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal, hanem a bal kéz se tudja azt, hogy saját maga mit csinál.
Nézzük meg erre példának a hatályon kívül helyező rendelkezést, a 38. §-t, amely 38. § hatályon kívül helyezi az egészségügyi törvénynek a 77. §-át, a 78. §-ból meg csak a (2) és (3) bekezdést. Ezért aztán az az (1) bekezdés, amely a 77. §-ban meghatározott személyekre utal, változatlanul hatályban maradt, igaz, hogy 77. § nem lesz, és senki nem fogja tudni eldönteni, hogy kik ezek a személyek.
Rendetlen azért is, mert a fertőző betegségek listáját tartalmazó 1. számú mellékletet feltehetően nem látta fertőző betegségekhez is értő orvos. Ennek a részleteibe nem szeretnék belemenni, hisz magam nem vagyok fertőző betegségekhez értő orvos, de a Magyar Demokrata Néppárt fertőző betegségekhez értő orvosa azt mondta, hogy ott van némi rendezetlenség. Célszerű lenne megnézni, hogy valóban úgy van-e. Én jogászként csak annyit tudtam felfedezni, hogy vannak benne bizonyos betegségek, amelyek a biztonság kedvéért kétszer is szerepelnek - lásd 69., 70.; 71. és 72. pont.
Miért nehezen értelmezhető ez a javaslat? Nehezen értelmezhető azért, mert gumiszabályokat is tartalmaz. Erre az előttem felszólaló képviselőtársaim is mondtak már példát - egyébként ellenzéki és kormánypárti padsorokból egyaránt. A Magyar Demokrata Néppárt is ilyennek tartja például az egészségügyi ellátórendszeren kívüli adatkezeléseket, de engedjék meg, hogy az idő szűkösségére való tekintettel - miután már előttem mások is elmondták - erre ne térjek ki részletesebben, hanem csak olyanokról szóljak, amelyekről mások még nem vagy nem kielégítően beszéltek.
Nehezen értelmezhető azért is, mert szinonim fogalmakat sorakoztat fel egymás mellett, és nem lehet tudni, hogy ennek az egésznek mi az értelme. Például a 4. § (1) bekezdése az egészség megőrzésének meg fenntartásának az előmozdításáról beszél. Gondolom, nyelvészeket kell felkérni arra vonatkozóan, hogy eldöntsék, mi a különbség, és majd doktori disszertációk is születhetnek, hogy ha kocogok, akkor az egészségemet megőrzöm, mikor tartom fenn és az egészből mit kell nyilvántartani. Jó lenne, ha még a szavazás előtt tisztáznánk ezeket a dolgokat, hogy tulajdonképpen mire gondol a kormány.
Nehezen értelmezhető azért is, mert sajátszerűen érthető megfogalmazásokat tartalmaz. Ebből az egyik gyöngyszem az 5. § (3) bekezdése, amelyik azt mondja - nem olvasom el az egészet, csak az ide vonatkozó részt -, hogy "a közegészségügyi, járványügyi érdekből történő adatkezelés esetén az orvos jogosult az egészségügyi és személyazonosító adatot az érintettel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba kerülő személyektől is felvenni és kezelni". Az előző javaslat, amit még az előző kormány készített, csak az érintettel kapcsolatban álló személyre vonatkozott. Most - nyilván, hogy legyen valami új - belekerült az érintettel kapcsolatba kerülő személy is. Fel nem tudom fogni, hogy mit jelent ez a különbség. Itt vagy a kettő között nincs különbség, hanem puszta ismétlés - akkor fölösleges; vagy valami különbséget kívánnak, akkor pedig úgy gondolom, hogy az érintettől valamiféle látnoki képességet várnak el "ugyan mondd már meg, Józsi, hogy holnapután este kivel fogsz találkozni" alapon. Elnézést a poénkodásért, de tényleg nem tudom, hogy ezt a részt annak idején majd hogy lehet értelmezni. Most ugyan viccesnek tűnik, de ezt a törvényt majd alkalmazni fogják! S kellemetlen helyzetbe sodorhatja bármely állampolgárt, hiszen egészségügyi adatai mindenkinek vannak.
A javaslat továbbá tartalmaz olyan szabályokat is, amelyek értelmezhetőek ugyan, csak az a baj velük, hogy elfogadhatatlanok.
A 7. § (4) bekezdése például meghatározza, hogy az érintett halála esetén ki az - rokonai, hozzátartozói, örökösei -, aki hozzájuthat az érintett személyes adataihoz. Úgy gondolom, alapvető hiba az, ha ebben a körben az érintettnek magának nem adtunk semmiféle jogosítványt. Tehát ha a törvény dönti el, úgy gondolom, célszerű lenne egy olyan szabályt beiktatni, amely lehetővé teszi az érintett számára, hogy itt valamiféle korlátozást vezethessen be, és ne csak a törvény határozza meg azt, hogy ki vájkálhat az ő magánéletében.
A Magyar Demokrata Néppárt szerint ugyancsak elfogadhatatlan a 20. § is, amelyik a statisztikai célú adatkezelésről szól. Itt az az alapvető szabály, hogy statisztikai célra a személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetők ezek a személyes adatok. Aztán a (3) bekezdés tesz egy kivételt - sajátszerű a megfogalmazás: "élve születés és halálozás esetén a születés, illetve a halálozás helye szerint illetékes anyakönyvvezető útján a Központi Statisztikai Hivatal részére az egészségügyi és személyazonosító adatokat át kell adni", és ez a (2) bekezdés szabályai szerint nem anonim.
Élve születés esetén egy csecsemőről milyen adatok lehetnek? Megszületett, van neki édesanyja, édesapja, születési helye stb. De egy halottról? A halottra vonatkozóan az egészségügyi adatok meglehetősen tágak lehetnek. Engedtessék meg nekem, hogy bármilyen kevés idő van, ezt felolvassam, mert érdemes megnézni azt, hogy a törvényjavaslat alapján halott személyről nem anonim módon miket lehetne a Statisztikai Hivatalban nyilvántartani. Gondolom, nem ezt akarta a kormány, de ez van leírva. "Egészségügyi adat az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére és szexuális szokásaira (Derültség.), valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy származtatott adat, továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat, például magatartás, környezet, foglalkozás, ha annak kezelésére szükség van."
De itt azt mondja, hogy a halottról mindent: ez biztos, hogy egy olyan szabály, amelyik, ha így menne át, akkor az Alkotmánybíróság rostáján egészen biztosan nem menne át.
(12.50)
És végül, ami nincs benne a törvényjavaslatban: kihagyja a javaslat az AIDS-es betegek adatai kezelésének a problémáját. Ez nagy hiba, azt is mondhatnám talán, hogy bűn. A Magyar Demokrata Néppárt készségesen elismeri azt, hogy ez egy nagyon kényes terület. És azt is elfogadjuk, hogy ezeket az adatokat nem lehet a többiekkel egyformán kezelni, tehát speciális adatkezelésre van szükség. De úgy gondoljuk, nem az a megoldás, hogy bedugjuk a fejünket a homokba, és nem veszünk tudomást a problémáról. Ez a betegség ugyanis nemcsak fertőző betegség - mint a többi felsorolt -, hanem a tudomány mai állása szerint garantáltan halálos. Tehát nem lehet azt csinálni, hogy egészen egyszerűen ezt a területet nem szabályozom. Lehet, hogy másként kell szabályozni, lehet, hogy ezeket az adatokat - sőt, biztosak vagyunk benne - sokkal fokozottabban kell védeni, de azt, hogy úgy csinálunk, mintha nem lennének, azt egészen biztosan nem lehet megcsinálni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Így aztán talán nem lesz furcsa, hogyha végezetül a Magyar Demokrata Néppárt nevében kénytelen vagyok azt mondani: nehezen tudjuk elképzelni, hogy ez a törvényjavaslat módosító indítványokkal helyrehozható. Mindenesetre ezzel együtt - miután nagyon fontos javaslatról van szó - most még nem jelentjük ki, hogy nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Megtesszük a módosító indítványainkat; megvárjuk, hogy az elfogadott módosító indítványok kapcsán milyen lesz a törvény. Persze szkeptikus vagyok ebben is, mert ha egy törvényjavaslathoz nagyon sok módosító indítványt kell benyújtani, akkor, sajnos, nagyon gyakran az a helyzet áll elő, hogy a végeredmény még rosszabb lesz, mint az eredeti, amit a kormány benyújtott.
Úgyhogy egyelőre várunk, és majd meglátjuk. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
