DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR
DR. VILÁGOSI GÁBOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat vitája, valamint az ahhoz kapcsolódó közel kétszáz módosító javaslat azt bizonyítja, hogy a tisztelt Ház, felismerve a szabályozás időszerűségét, kiemelt jelentőséget tulajdonított e törvényjavaslatnak.
Ugyanakkor kétségtelenné vált az is, hogy a tisztelt Ház egyetértett a törvényjavaslat indokolási alapjául szolgáló azon szabályozási elvekkel, amelyek azt a kormányzati célt hivatottak érvényre juttatni, hogy az ilyen tevékenységet folytató vállalkozásokban ne érvényesülhessenek kriminális érdekek, illetve a jogi feltételeknek egyébként formálisan megfelelő magánnyomozói vállalkozások ne elégíthessenek ki bűnözői törekvéseket. Megítélésem szerint adottak a feltételek ahhoz, hogy a kodifikációs munkálatok és a parlamenti viták eredményeként egy olyan törvény szülessen, amely megfelel a probléma megoldására irányuló társadalompolitikai érdekeknek.
A törvényjavaslat benyújtását mindenekelőtt az indokolta, hogy az ilyen jellegű tevékenységet jelenleg szabályozó kormányrendelet elégtelennek bizonyult azoknak a sajátos normáknak a megalkotására, amelyek megfelelő részletességgel szabályozzák e bizalmi jellegű, a megbízó polgár személyes és vagyoni érdekei szempontjából kockázatot jelentő magánjogi jogviszonyokat.
A törvényjavaslat parlamenti vitája, a normaszöveghez fűzött módosító javaslatok tartalma arról tanúskodott, hogy a tisztelt Ház alapvetően egyetértett a rendőrségről szóló törvényben az e szabályozási tárgykört illetően megfogalmazott, másrészt a hatályos kormányrendeletben rögzített, már beváltnak tekinthető szabályozási elvekkel és megoldásokkal is.
A módosító javaslatok koncepcionálisan is érintették a törvényjavaslatot. Ilyennek tekinthetők mindenekelőtt a szakmai kamarára vonatkozó módosító indítványok. A kamarai szabályokat pontosító nagyszámú javaslat arra irányult, hogy a szakmai kamara személyi hatálya - szemben a törvényjavaslatban foglaltakkal - mind az egyéni vállalkozókra és gazdasági társaságokra, mind pedig ezek foglalkoztatottjaira is kiterjedjen. A javaslat csupán az egyéni vállalkozók számára írta elő a kötelező kamarai tagságot, így a gazdasági társaságok, s az általuk foglalkoztatottak a gazdasági kamarák tagjai maradtak volna. Kétségtelen, hogy a koncepcionális javaslat elfogadásával hatékonyabban érvényesíthetők a szakmai kamara létrehozását indokoló célkitűzések.
Hasonlóképpen a törvényjavaslat előnyére váltak azok módosító javaslatok is, amelyek a szakmai kamara működésének belső viszonyaira vonatkoznak.
Támogatjuk azt a képviselői módosító javaslatot is, amelyben az egyéni vállalkozókkal, a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőivel szembeni feddhetetlenségi követelmény fogalmazódott meg. Ez minden valószínűség szerint hozzájárul ahhoz, hogy tovább csökkenjenek a megbízó kiszolgáltatottságából eredő kockázati tényezők.
Számos javaslat szolgálta a törvényesség pontosítását, illetve az időközben hatályba lépett más jogszabályokkal való összhang megteremtését; ugyanakkor a módosító javaslatok nem kis hányada olyan jogi evidenciákat kívánt érvényesíteni, illetve olyan szövegjavaslatokra irányult, amelyek egyébként a törvényjavaslatnak is részét képezték.
Heves vitát váltott ki a profilkényszer kérdése. Emlékeztetni szeretnék azonban arra, hogy a specializálódás a szakmai kamara létrehozásának egyik alapfeltétele, melynek bevezetését erős kriminálpolitikai megfontolások is indokolttá teszik. Egyébként éppen a profilkényszerrel szemben érkezett a legkevesebb ellenvetés a szakma részéről, vélhetően azért, mert a szakmai kamara létrehozásához még fokozottabb érdeke fűződik a vállalkozásoknak, mint a profilkényszerre vonatkozó szabály elhagyásához.
Hasonló megfontolások említhetők az összeférhetetlenségi szabályokkal kapcsolatban is. E szabályok megalkotását fontos jogi és kriminálpolitikai érvek tették szükségessé, jórészt annak érdekében, hogy a köz- és magánjogi jogviszonyok összekeveredésének, egybemosódásának veszélyei elkerülhetővé váljanak. Ezen túlmenően az ilyen jellegű szabályok megalkotását más társadalmi érdekek is indokolják.
A törvények előkészítésében, a jogszabályszöveg megfogalmazásában aktívan közreműködtek az érintett vállalkozások érdekszövetségei. Ez a törvény tehát a jogszabály címzettjeinek bevonásával készült, nem pedig mellőzésükkel, miként az egyes kritikákban megfogalmazódott.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vállalkozás keretében végzett magánnyomozói, személy- és vagyonvédelmi tevékenységről, és nem utolsósorban a szakmai kamaráról szóló törvény megszületéséhez alapvető társadalompolitikai érdek fűződik, amennyiben e jogszabályok hatályosulásával tovább fokozható az állampolgárok és szerveződéseik személy- és vagyonbiztonsága.
Végezetül szeretném kiemelni, hogy e törvényjavaslat elfogadásával eredményesen befejeződik az a több éve folyó szerteágazó jogalkotási munka, amely nagymértékben elősegíti az állampolgárok magánszférája önvédelmi lehetőségeinek kiszélesítését, illetve az önvédelem legális technikáinak és eljárásainak szakszerűbbé tételét.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot a kormány által támogatott módosító javaslatokkal együtt fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
