KOCSI LÁSZLÓ
KOCSI LÁSZLÓ
KOCSI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy kicsit aggodalommal, bár nagyon érdeklődve figyeltem ezt a vitát. Nem azon aggódtam, hogy esetleg a televíziós közvetítés véget ért, hanem, mondjuk, a pénzügyminisztériumi államtitkár úr elmegy, és azok a fontos gondolatok, amelyek a komplexitásra vonatkoznak, esetleg nem hasznosulnak olyan mértékben, mint ahogy hasznosulhatnak most.
Mindenekelőtt örömömnek szeretnék hangot adni. Nagyon örülök annak - ha egyesek szerint egy kicsit késve is, szerintem nem -, hogy erről a koncepcióról vitatkozhatunk ma itt, és erről az országgyűlési határozatról dönthetünk még ebben a ciklusban. Egyébként Baráth Etele érvei mellett a "késés - nem késés, időben - nem időben" vitában azt szeretném megjegyezni, hogy nem hasonló léptékű talán az országos koncepcióhoz, de mióta sikerült megalkotnunk a területfejlesztésről szóló törvényt, és létrehoztuk az intézményeket, létrehoztuk a decentralizált forrásokat - lehet, hogy ez baranyai jelenség vagy dél-baranyai jelenség -, úgy ítélem meg, hogy isten igazából ma még válságkezelő időszakot láttam. Ezek a források és az erőnk igazából nem területfejlesztési, lényeges fejlesztési tevékenységet tudtak kifejteni, hanem alapvetően egy elmaradott dél-baranyai térségben bizonyos válságproblémákat sikerült megoldani vagy a megoldást elkezdeni.
Itt lehet vitatkozni, és híve is vagyok annak, hogy nagyon sokoldalúan vitassuk meg azt a kérdést, hogy ha vajon mi elfogadjuk ezt a határozatot, akkor ennek mi lesz a magyar politikai, gazdasági következménye, súlya, és hogy ebben az egész folyamatban a területfejlesztés különböző szereplőire ez milyen következményekkel jár.
(11.30)
Úgy ítélem meg, hogy ha a határozati javaslatot nyilván kisebb módosításokkal elfogadjuk, akkor bizonyos garanciái mindannak, amit közös szándékként ez a koncepció rögzít, mégiscsak megteremthetők. Látom azt, hogy ha ez valóban sikerül, és a mindenkori kormány a felkérés alapján a költségvetés tervezésekor, a jogalkotási terv elkészítésekor figyelembe veszi az ebben megfogalmazottakat, és ha ez kiegészül azzal, hogy természetesen nem kötelező keretként, de a regionális és megyei fejlesztési programok akceptálják, nagymértékben figyelembe veszik ezeket az elképzeléseket, továbbá ha a gyakorlatban is érvényesülhet a finanszírozás koordinációjának elve, és a programfinanszírozás kerül túlsúlyba, akkor lényeges garanciái láthatók e koncepció megvalósulásának. Azért is örülök, mert egy ilyen koncepció, egy területfejlesztési szempont akaratlanul komplexitást visz a gondolkodásunkba.
Nekem az a tapasztalatom, hogy ha önmagában egy - bár nagyon jelentős, és területfejlesztési következményekkel járó - beruházás mellett érvel egy térség, akkor gyakran egy tárcával vagy ágazati szemléletmóddal szembekerülve nem túl sikeres. Mondok egy példát: azt gondolom, a közlekedési fejlesztések megítélése a döntéshozók szempontjából egyáltalán nem érdektelen, hogy komplex szempontok érvényesítése mentén történik-e, vagy pedig egyes ágazati döntéshozókkal kell megegyezésre jutni. Egy példát mondok: nagyon remélem, hogy a Siklóst északról elkerülő út megvalósulása szempontjából egy területfejlesztési és komplex szempont érvényesülése előbbre visz minket, hiszen itt figyelemmel kell és lehet lenni mindarra a következményre, amit például egy beremendi közúti határátkelőhely megnyitása jelent a térség forgalmában.
Figyelemmel lehet lenni mindazokra a környezetvédelmi szempontokra - megjegyzem, a kulturális értékek védelmére és műemlékvédelmi szempontokra -, amelyek a gazdaságfejlesztési szempontokkal együtt meghatározzák azt, hogy mi a következménye, mi a súlya, mi a jelentősége egy-egy ilyen és nagyon sok helyen szükséges beruházásnak. De ugyanígy mondhatnám: egész Dél-Baranya vagy Baranya szempontjából az alapvető kérdés az, hogy mennyire könnyen elérhető vagy megközelíthető a térség. Ebben radikális javulást kell elérni a mi térségünknek. E cél elérése számunkra például azzal került közelebb, ahogy a Páva képviselő úr által említett térség feltárása egy gyorsforgalmi úttal - Pécs, Komló és az M7-es irányában - megvalósulhat elérhető távolságú tervezési időintervallumban.
Van ennek még egy összefüggése lefelé. Nagyon sokat beszélünk arról, hogy a zsáktelepüléseket jó lenne feloldani. Kérem, ez nálam nagyon nagy probléma. Irtózatos helyzetbe, ha úgy tetszik, reménytelen közlekedési helyzetbe kerültek kistelepülések. E zsáktelepülési helyzet feloldása pusztán a közlekedési tárcával való egyeztetéssel szinte reménytelen - miközben egy-egy ilyen út megépítése nemcsak a két nagyon szegény, nagyon kicsi és bezárt település szempontjából lényeges, hanem egy egész kistérség vagy egy megye szempontjából is lényeges lehet.
Ebben az esetben - tekintettel arra, hogy a két településnek belátható időn belül nem lesz semmiféle olyan önrésze, amelyhez normális körülmények között egyébként központi forrásokat igénybe véve megépíthetne egy ilyen utat - csak egy ilyen szemlélet, az ebből fakadó konkrét program és az ehhez társuló együttfinanszírozási vagy finanszírozási koordinatív munka segíthet. Önmagukban erre képtelenek! Ez vonatkozik természetesen a gázra, hiszen Lamperth képviselő asszony említette, hogy Marcali környékén 30 önkormányzat állt így össze. El tudom mondani önöknek, hogy a dél-baranyai, a siklósi térségben már 92 településnél tartunk, amelyek összeálltak egy ilyen társulásba. De mindaddig, amíg csak ők társulnak, és nem hatékony az egyébként különböző tárcáknál, különböző alapoknál, decentralizált és központi alapoknál elérhető források koordinációja, addig nagyon reménytelennek tűnik számukra egy ilyen léptékű beruházás reális megvalósulása a közeljövőben. Tehát miközben azt mondjuk, hogy a társult célokat tudjuk támogatni, aközben azt is kell mondanunk ugyanilyen érvénnyel, hogy emellett a másik oldalon a finanszírozási koordinációt kell felkínálni.
A komplex szemléletnek van még egy összefüggése. Én például úgy gondolom, hogy bizonyos gazdasági döntéseknek, ha úgy tetszik, akár privatizációs döntéseknek is érvényesülniük kell bizonyos területfejlesztési szempontok mellett. Arra gondolok: ha például azt mondjuk ebben a koncepcióban nagyon helyesen, hogy Villány-Siklós térsége kiemelt idegenforgalmi övezet, és azt is mondjuk, hogy a térség fő erőforrása például a siklós-villányi történelmi borvidék, az ehhez kapcsolható idegenforgalom, akkor nem közömbös, hogy mi történik azokkal a gazdasági társaságokkal, amelyek e borkultúra, e gazdasági erőforrás szereplői. Itt nemcsak a kisebb vagy a nagyobb magántermelőkről vagy a szövetkezetekről van szó, hanem például a Villányi Borászati Részvénytársaságról is, amellyel kapcsolatos akár privatizációs és más gazdasági döntés befolyásolhatja mindazt, ami abban a térségben történik.
Végül szeretnék azokhoz csatlakozni, akik egyrészt azt mondták - egyébként nagyon érzékletesen -, hogy nagyon jelentős különbségek vannak nemcsak kelet-nyugat, hanem észak-dél szempontjából is az országban. Nos, az én térségem a dél-baranyai térség, ráadásul határmenti térség is. E koncepció vitái elkészítése és az itt folyó mostani vita ad lehetőséget például arra, hogy megfogalmazzam itt is: az egyébként a közvélekedésben teljesen nyilvánvalóan evidens tények mellett, mármint hogy Észak-Kelet-Magyarország a szokásos - már elnézést, hogy így fogalmazok: bevett - módon elmaradott válságövezetnek tekintett térség, megvan a Dunántúlnak, Baranyának is ez a része. Van, aki úgy fogalmaz, hogy az Ormánság tulajdonképpen Baranya Szabolcsa. Igen, ezeken a településeken, ebben a térségben összetéveszthetetlenül meg lehet találni azokat a jelenségeket, amelyek alapján így minősíthetünk egy térséget. Ez lehetőséget ad végre arra, hogy világossá tegyük: ez is olyan térség, amelyről így kell gondolkodni, nem lehet en bloc egy megye általános színvonalához vagy egy régió általános színvonalához rendelni olyan szélsőségeket, és figyelem nélkül hagyni, amelyek nagyon lényegesek. Ebből a szempontból a határmentiség valóban meghatározó.
Úgy látom, hogy az országgyűlési határozati javaslat, amit tárgyalunk, tartalmaz lépéseket arra, hogy hogyan lehet e térségeknek felzárkózási esélyt nyújtani. Ugyanakkor szeretném ezt kiegészíteni még egy szemponttal. Teljesen világos, hogy a határátkelőhelyek számának növelése... - ebben az esetben az a kérdés, hogy sikerül-e megnyitni valahol a határt, és átszellőztetni az Ormánságot azzal, hogy Barcs és Drávaszabolcs között a Dráván valaha határt nyitunk, mondjuk, a most aktuális beremendi közúti határnyitás mellett; ezek nagyon lényeges ügyek és mindazok, amelyeket tartalmaz a határozati javaslat.
Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet egy szempontra. Másfél évvel ezelőtt a térség települései létrehoztak egy társulást; tulajdonképpen azt kell hogy mondjam, hogy társulást - ugyan formailag egyesület -, a Dél-baranyai Határmenti Települések Egyesületét.
(11.40)
Azonban ez az egyesület nem pusztán a Drávának vagy a magyar határnak a magyar oldalán lévő határmenti településeit öleli fel, hanem a szomszédos horvátországi településeket is.
A koncepció és a határozati javaslat is foglalkozik a határmenti együttműködés ügyeivel, megfogalmazza, hogy az Alpok-Adria együttműködés adta lehetőségeket jobban ki kell használni. Igen, ugyanakkor észre kell venni, intézményesíteni kell, amennyire ez csak lehetséges, és valóban, ki kell használni az ennél kisebb térségi, kistérségi, de nagyon életszerű, nagyon életrevaló és nagyon konkrét együttműködéseit is ezeknek a határmenti térségeknek.
Mondok egy apró példát: lehetséges, hogy nagyléptékű regionális, európai színvonalú együttműködés jöhet létre az Alpok-Adria térségében, és ezt nagyon remélem. Ugyanakkor lehetséges, hogy az említett kis térség szervezésével vagy összefogásával megoldható, hogy rövidesen kitisztítható legyen az aknáktól és egyéb veszélyektől az a határszakasz, amely a Dráva elfolyásától a Dunáig tart, tehát a szárazföldi határszakasz. Ez sokkal gyorsabban megy egy ilyen együttműködés megléte esetén, mint akkor, ha ezeket a kapcsolatokat még csak nem is kezdtük el építgetni, nem beszélve arról, hogy intézményesíteni.
Én ezekhez a lépésekhez, ezekhez az intézményesítési próbálkozásokhoz és ehhez a komplex szemlélethez kérek segítséget most a térség nevében egyrészt képviselőtársaimtól, a parlamenttől, hogy az országgyűlési határozati javaslat elfogadásával és a számomra azért látható garanciák törvénybe - vagy ha úgy tetszik, országgyűlési határozatba - iktatásával növeljük meg a lehetőségeit, hogy ezek a térségek kilábaljanak abból a helyzetből, ami ma meglehetősen reménytelennek tűnik számukra.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
