KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! 1993-ban az Országgyűlés MDF-frakciójának kezdeményezésére az Igazságügyi Minisztériumban elkészült az állampolgárok tulajdonában az állam által kötött nemzetközi szerződésekkel okozott károk részleges kárpótlásáról szóló törvény első tervezete. A tervezet a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodásokat alapul véve kívánt átfogó megoldást nyújtani a külföldön lévő egykori magyar tulajdonok és követelések rendezésére. Ismereteim szerint a tervezet előkészítésében az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal is részt vett, amelynek akkor ön, tisztelt képviselőtársam, volt az elnöke. Az akkori kormány azonban a tervezetet - általam nem ismert okból - nem terjesztette az Országgyűlés elé, holott mindazok a körülmények, amelyeket most képviselő úr az interpellációjában ecsetelt, kétségkívül akkor is fennálltak.
Az Alkotmánybíróság határozatának végrehajtására a kormány 1996. évi döntése nyomán immár a Külügyminisztérium által 1997 szeptemberében készített tervezet is a fenti koncepción alapult. A törvényjavaslatot a közigazgatási államtitkári értekezlet 1997. november 24-én megtárgyalta, de a kárpótlásra jogosultak körének meghatározását nem találta kellően pontosnak, ezért a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodások további részletes elemzését javasolta. Az elemzést a Külügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium szakértőiből álló bizottság elvégezte.
Az elemzésből kiderült, hogy az Alkotmánybíróság 37/1996. szeptember 4-ei határozata, illetve a törvény eredeti, 1993. évi koncepciója félreérthető módon hivatkozott a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodásokra a párizsi békeszerződés 29. cikke 3. pontja alapján fennálló igények kártalanítása kapcsán. A párizsi békeszerződés, illetve annak 29. cikkének 3. pontja alapján fennálló konkrét kártalanítási kötelezettségekre ugyanis a Magyarország által kötött vagyonjogi megállapodások egyike sem utal. Ezért szükségessé vált az eredeti törvénytervezet átdolgozása és egy új törvénykoncepció kidolgozása.
Mivel az Alkotmánybíróság határozatában foglaltak végrehajtása érdekében pontosítani kellett a jogosultak körét, a Külügyminisztérium az Igazságügyi Minisztériummal és a Pénzügyminisztériummal együtt új törvénytervezetet dolgozott ki. Az új tervezet olyan törvényi szabályozást tartalmaz, amely a vagyonjogi megállapodások figyelmen kívül hagyásával csak a békeszerződés fenti cikkére összpontosít. Az új törvényjavaslat közigazgatási egyeztetése jelenleg folyamatban van. A tervezetet illetően a kormány várhatóan február közepén foglal állást, és amennyiben elfogadja, akkor a törvényjavaslatot a kérdés mielőbbi rendezése érdekében az Országgyűlés elé fogja terjeszteni. Ezen törvényjavaslat elfogadásával Magyarország eleget tesz az Alkotmánybíróság határozatában foglaltaknak, és a párizsi békeszerződés 29. cikke 3. pontja alapján jogosultak viszonylatában fennálló alkotmányos mulasztás orvoslást fog nyerni.
Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom elfogadását. (Taps az MSZP padsoraiban, szórványos taps az SZDSZ soraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
