JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN
JAUERNIK ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: (A táblán Kertész István neve jelenik meg.) Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Igaz, hogy az előttünk lévő két törvényjavaslat - a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény - módosításáról együttes általános vita van napirenden, engedjék meg, hogy én mégis külön-külön szóljak e két javaslatról a Szocialista Párt frakciója nevében.
Indokolja ezt a különválasztást az, hogy ez a két törvényjavaslat tartalmát tekintve csak kismértékben kapcsolódik össze. Annyi a közös bennük, hogy mind a kettővel a helyi önkormányzatoknak van gondja-baja, és a bevétel egy része a helyi önkormányzatokat illeti meg. De a különválasztást az is indokolja, hogy a Szocialista Párt frakciójának a két törvényjavaslattal kapcsolatban különbözik az álláspontja is.
Engedjék meg, hogy először a helyi adók módosításáról szóljak. Ezt a javaslatot a Szocialista Párt frakciója nem támogatja, ennek elfogadását nem javasolja. Az Orbán-kormány hivatalos programja, valamint a kormánypártok vezető politikusainak nyilatkozatai alapján jogosan arra számíthattak az állampolgárok, hogy egyrészt az adórendszer reformjára nem most, hanem 2000. január 1-jén kerül sor - egyszerre az egész adóreformra, annak egész hatását együttesen vizsgálva -, másrészt az adórendszer egyszerűbb, átláthatóbb, kiszámíthatóbb lesz. Erre a törvényjavaslatra, a helyi adókról szóló T/273. számú javaslatra mindez nem igaz, sőt ez a javaslat ebben a formájában a kormány által meghirdetett célokkal is ellentétes.
Mi a javaslat lényege? Néhány apróbb pontosító rendelkezés mellett a lényeg az, hogy bevezetésre kerül egy új ingatlanadó típus, konkrétan a számított érték alapján kivetett ingatlanadó. Ez még a helyiadórendszer sajátosságait ismerve alapvetően nem is lenne baj, sőt megfelelő formában ez még támogatható is lenne, de ezzel, ha nem is teljesen egyidejűleg, de 2000. január 1-jétől megszűnik a magánszemélyek kommunális adója. Bizonyos kis rész kivételével a bérlakásban élők számára továbbra is lehetőség nyílik kommunális adó kivetésére, amely további aggályokat vet fel, mert nagy valószínűséggel - ha ez így kerül bevezetésre - kétszeres adóztatás fog megvalósulni, mivel az ingatlan után megfizeti a tulajdonos a számított érték alapján bevezetett ingatlanadót, a bérlő pedig meg fogja fizetni egyrészt a lakás bérletében az ingatlanadót, másrészt pedig a kommunális adót. Úgy gondolom, hogy ez rendkívül aggályos, de a gond az, hogy megszűnik a magánszemélyek kommunális adója, megszűnik az üdülőépületek utáni idegenforgalmi adó, és ez olyan kényszerpályára viszi az önkormányzatokat, amely semmiképpen sem elfogadható, semmiképpen sem támogatható.
Miért nem jó így ez a javaslat? A Szocialista Párt frakciója is egyetért azzal, hogy szükség van az adórendszer reformjára. Át kell alakítani az adórendszerünkben jó néhány dolgot, úgy kell alakítani, hogy a jövedelmet termelő, úgynevezett jövedelmi típusú adókat csökkenteni kell, és az igazságosabb, arányosabb közteherviselést biztosító vagyoni, fogyasztási típusú adók arányát növelni kell - természetesen úgy, hogy összességében az adóteher ne nőjön, ne változzon meg alapvetően a központi és a helyi adók aránya, ne legyen az, hogy jó kormánya van ennek az országnak, és rossz helyi önkormányzata, tehát az arányokra nagyon fontos vigyázni -, és megvalósuljon egy szolidárisabb közteherviselés, megvalósuljon egy igazságosabb adóztatási rendszer. Tulajdonképpen tehát az alapgondolat, az alapötlet akár lehetne jó is, támogatható lehet egy számított érték alapján történő ingatlanadó-rendszer megfelelően előkészítve, megfelelően kidolgozva, az adóreform egészébe beágyazva, amely egy olyan adóztatást biztosít, amely az előbb említett céloknak megfelel. (Jauernik István neve megjelenik a táblán.)
Ez a javaslat nem ilyen. Ennek a javaslatnak most nagyon sok hibája van. Nem rangsorolom a hibákat, de talán első helyen kell kiemelni azt, hogy ez nem illeszkedik az adóreform egészébe. Nem látható, hogy milyen jövedelemtípusú adórendszer fog mérséklődni ennek bevezetésével, nem látható ennek a hatása. Hiba továbbá az, hogy ez önkormányzati adóként kerül bevezetésre. Ismert, hogy a helyi adókról a helyi önkormányzatok döntenek. Ismert az, hogy a törvény csak az adó maximumát, a plafont határozza meg, és arról a helyi önkormányzat dönt, hogy adott településen ez az adó bevezetésre kerül-e vagy sem, valamint arról is, hogy milyen mértékű lesz ez a bevezetés.
(12.30)
Tehát az, amit a törvényjavaslat indoklásában megfogalmaznak, egyáltalán nem valósul meg, mert a gazdagabb önkormányzatok ezt nem fogják bevezetni, nincsenek rákényszerítve, ugyanakkor a szegényebb önkormányzatok bevezetik. Milyen az az adórendszer, amelyik az egyik tulajdonost, aszerint, hogy az ingatlana milyen önkormányzat területén van, adóztatja, a másik tulajdonost pedig nem? És éppen ez a fordított helyzet, hogy a gazdagabb önkormányzatok, a gazdagabb települések nem fogják bevezetni, a szegényebbeket pedig kényszerítjük rá, különösen méltánytalanná teszi ezt a bevezetést.
Hiba az, hogy a tervezet megszüntetni javasolja a magánszemélyek kommunális adóját. Elhangzott már, több mint 1500 önkormányzat vetette ki ezt az adót; ezeknek az önkormányzatoknak a nagy része kényszerpályára kerül. Én úgy gondolom, hogy ez egyértelmű önkormányzati érdekeket sért. Nem lehet célja ennek a kormánynak, hogy szembemenjen az önkormányzatokkal, nem lehet célja, hogy önkormányzati érdekeket sértsen!
Hibás az elképzelés azért is, mert nem számol a várható hatásokkal, azokat elbagatellizálja. A törvényjavaslat indoklása azt tartalmazza, hogy mivel az önkormányzat joga a kivetés, ezért nem számolható az adó mértéke. Ez részben igaz, ezt részben el kell fogadni - de hát jó néhány dolog van, ami számolható! Számolható a bevezetés feltételeinek a megteremtése, számolható az adóbeszedés többletköltsége; ezt minden önkormányzat saját maga meg tudja tenni, a kormány is meg tudta volna tenni az előterjesztésével egy sorban.
Azt fel lehet mérni, ki lehet számítani, hogy mi kell egy olyan adóapparátus kialakításához, amely képes e helyi adó kivetésére. Egy biztos: a jelenlegi önkormányzati adóhatóság képtelen, még a nagyvárosokban is képtelen a feladat végrehajtására.
Ha a kistelepüléseket nézzük, akkor egyértelműen azt kell mondanom, hogy szinte megoldhatatlan feladatot jelent a kistelepülések számára ennek az adónemnek a bevezetése. Közel 3200 önkormányzatból több mint 1600 azon önkormányzatok száma, ahol a lakosok száma nem éri el az ezret. Ezen kistelepüléseknél a polgármesteri hivatalban néhány köztisztviselő dolgozik. Teljes képtelenség ezekre a jelenleg dolgozó köztisztviselőkre ilyen feladatot hárítani! Teljesen világos és egyértelmű, hogy jelentősen növelni kellene az önkormányzati adóhatóság létszámát, technikai felszereltségét, az ingatlan-nyilvántartás milyenségét, és még nagyon sok dolgot meg kellene oldani. Nem hiszem, hogy ez egy jó irány lenne, amikor a kormány szándéka szerint nem nőne a helyiadó-bevétel. De hát ha nem akarunk ebből az adónemből több bevételt, akkor érthetetlen számomra, hogy a kormány miért terjesztette elő ezt a javaslatot, ha nem tervez több adóbevételt!
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslatnak még két nagy hibájáról szeretnék szólni. Egyrészt arról, ami hiányzik belőle, a másik pedig, ami nincs mellette.
Hiányzik belőle az a rész, amely az iparűzési adóval kapcsolatosan jelenleg a legnagyobb gondot jelenti a helyiadórendszerben. A helyi adó szabályozza az iparűzési adó mértékét, feltételeit, módját. Ma az önkormányzati finanszírozási rendszer legnagyobb problémája az iparűzési adóból adódó finanszírozási különbségek, az óriási eltérések egyes települések között. Ezzel a kérdéssel nem nézett szembe ez a javaslat - ez egy nagyon nagy hiba! Nem lehet megkerülni ezt a kérdést, ez minden évben egyre fokozódik, egyre nagyobb a probléma! Ha a mostani kormánypárti képviselők ezt vetették volna az előző kormánypárti képviselők szemére, akkor azt kellene mondanom, hogy igen, igazuk van, ezzel mi sem tudtunk megbirkózni. De ez már nem halasztható tovább, ezzel szembe kellett volna nézni már most, és valamit tenni kellett volna!
A másik dolog, ami hiányzik: nincs mellette az önkormányzati érdekképviseletek, szövetségek véleménye. A bizottsági ülésen Gémesi képviselőtársunk mondta el, hogy ő nem találkozott ilyen kéréssel, hogy foglaljanak állást ebben a dologban. Én úgy gondolom, elég egyértelmű, hogy akkor nem is jutott el ez a felkérés ahhoz a szövetséghez, amelyet például Gémesi úr képvisel.
Nem lehet önkormányzatok nélkül önkormányzatokra vonatkozó törvényeket hozni! Ez egy nagyon nagy horderejű döntés, nagyon komoly döntés. Nemcsak azért, mert a törvény előírja - persze, a törvény előírja, a törvényt be kell tartania a kormánynak is. De ez nem is korrekt az önkormányzatokkal szemben, ha ezt így akarjuk csinálni! Úgy akarunk törvényt hozni rájuk nézve, amivel ők bajlódnak, nekik van munkájuk vele, hogy nem kérdezzük meg a véleményüket.
Tisztelt Ház! Nem tudom pontosan, mennyi az időm, de áttérnék a gépjárműadóról szóló törvény módosításával kapcsolatos...
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
