ERKEL TIBOR
ERKEL TIBOR
ERKEL TIBOR (MIÉP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! A tárgyalt T/52. számú törvényjavaslat utolsó, 17. oldalán olvasható indoklás - alig tizenöt sorával - teljesen világos, és elegendő lenne ahhoz, hogy további hozzászólások és vita nélkül szavazzunk.
A 4/1994.(II.14.) számú országgyűlési határozat azonban már életbe léptette az egyezményt, Magyarország tehát csatlakozott, és most, a kihirdetés előtt érdemes lehet az előzményekről, a jelen helyzet néhány vonásáról és a közeljövőben várható következményekről pár szót szólni.
Amikor az elmúlt évtizedek jogtipró kapcsolatairól beszélünk a munkavállalók és munkaadók között, általában a rabszolgabérek tűnnek a legsötétebb témának. Általános vélekedés volt, hogy aki dolgozott, annak az európai bérnorma 4-5 százalékával kellett beérnie. Azonban e fizetések mögött más-más teljesítmények álltak, és akiknek a védelmét az e törvényben kihirdetésre váró római egyezmény kitűzi, azok már rég, de legalább 25-30 éve visszaverekedték magukat a világ élvonalába - csak a bérük maradt a helyén. Előadóművészeinkről beszélek a szólistáktól a nagyzenekarokig, színészeinkről és az Opera társulatáról, akik maguk mögött tudva az ország szellemi erejét, Kodály évszázadának eredményét, a zeneértő magyar százezreket, nem engedhették meg maguknak, hogy igényességüket a létező szocializmus létező igénytelenségéhez igazítsák.
S hogy rövid úton visszatérjek a római egyezmény diktálta témához, pazar tehetségüket, zsenialitásukat és törhetetlen szorgalmukat megtapasztalhatta az egész világ Bartók és Kodály centenáriuma során is. Ebben partnerként tudhatták maguk mellett azt a hangmérnöki, hangtechnikusi gárdát, amely mint Puskás Tivadar szellemi örököse, ragyogó teljesítményeivel - még postamúzeumi körülmények között is - ámulatba ejtette például a Festival International du Son laikus és professzionista közönségét Párizsban, tizenkét éven át a legkiválóbb szereplők között csillogva, és kiérdemelte a Magyar Rádió nemzetközi műsorcserepartnereinek legteljesebb elismerését, hiszen ezen a csatornán át jutott el a világ zeneszeretői elé sugárzott, rögzített művészetünk színe-java.
Mindezt a római egyezmény védelme nélkül, csupán a közönség, a hallgatók szeretetéért, szakmai önbecsülésükért, hivatástudatból tették. Teljes kiszolgáltatottságukban mindazt elszenvedték, amit az egyezmény a 7. cikkétől a 12.-ig elhárítani hivatott. Miután teljesítményük és produkcióik mögött a hangfelvétel-készítő vállalatokat és a műsorsugárzó szervezeteket találjuk, el kell ismernünk: ők engedték e művészi teljesítmények kibontakozását, fejlődését és kiteljesedését, bár a teljes folyamatot kizárólag a rendszer kiválasztottai számára, és amint azt bevezetőmben említettem, szégyenteljes fizetségért.
Tisztelt Képviselőtársaim! E korszak termése több százezer hangfelvétel, a muzeális értékektől a kvadrofon és digitális technikával elkészítettekig bezárólag, felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs, és művészeink, zenei rendezőink, hangmérnökeink, intézményeink vagyona.
Fentiek okán s a jelenbe lépve: értékeink tömege múlt el húszéves, és hullhatna ki az egyezmény 14. cikkének erre az időtartamra biztosított védelmi hálóján. Ezért különös fontosságúvá válhat a 22. cikk, amely az elveszthető vagy szűkülő jogok esetében is biztosít lehetőséget a feleknek, hogy megállapodásaikban kedvezőbb feltételeket biztosítsanak az előadóművészeknek, hangfelvétel-előállítóknak vagy a műsorsugárzó szervezeteknek.
Ehhez persze szükséges lesz, hogy bizonyítsuk: tudomásul vettük a 16. cikk első mondatát, amely így szól: "Amikor valamely állam részese lesz ennek az egyezménynek, vállalja az abból eredő valamennyi kötelezettséget, és élvezi annak valamennyi előnyét." A médiumok országgyűlési beszámoltatása során megtudjuk majd, hogy az előző négy év országvezetése hogyan viszonyult a frissen vállalt kötelezettségekhez, és vajon jutottak-e méltányos előnyök birtokába azok, akik ez idő alatt is, és politikai hovatartozástól teljesen függetlenül próbáltak meg nagy értékű élményekhez juttatni mindnyájunkat - előadóművészként, rendezőként, hangmérnök-hangmesterként.
A MIÉP-frakció - az ő rég hiteles európai státuszuk elismerésére is - egyetért a római egyezmény kihirdetésével. A tapsunkat is ők érdemlik meg.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
