DR. NAGY SÁNDOR
DR. NAGY SÁNDOR
DR. NAGY SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Kovács Zoltán, az Élet és Irodalom főszerkesztője, nemrég azt írta lapjában, hogy kis hazánkban hetek óta a politikai idiotizmus üli torát, utalva ezzel különféle botrányokra, a kialakult légkörre. Véleménye, álláspontja akkor is közel áll hozzám, ha írásából egyértelműen kitetszik, nem igazán tesz különbséget kormánypártok és ellenzék között.
Valóban érdemes feltenni a kérdést, hogy miért és hogyan jutottunk ide. Az első tapasztalatok inkább csak meglepőek voltak, az országgyűlési bizottsági helyek szétosztása, a tb-önkormányzatok lerohanása jelzett valamit az új stílusból. Aztán a sajtó - feltehetően szándékait is meghaladó mértékben - nagyon az elevenére tapintott az új politikai kurzusnak. A több mint homályos, zavaros ügyletek tucatjait produkáló vállalkozásbirodalom meghatározó figurái a mai napig nem siettek tisztázni magukat, helyette kulcsfontosságú állami hivatalok élére nevezték ki őket.
Megszületett viszont a megfigyelési botrány ötlete, de arra a kérdésre, hogy ki kit figyelt meg, és hol vannak a bizonyítékok, a mai napig nincs válasz. Nincs válasz arra sem, hogy hogyan tudott ilyen mértékben háttérben, mintegy rangrejtve működni legjelentősebb hazai táltosképző intézményünk, a Mahir, amelyről ma már bátran kijelenthetjük, hogy megnyerte a választásokat, és kézbe vette az ország gazdaságának irányítását. Nincs válasz arra sem (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Majd lesz!), hogy hogyan és miért párologtak el a tavaszi ígéretek adócsökkentésről, béremelésről, a nyugdíjasok helyzetének javításáról, a mezőgazdaság rendbetételéről, az átlátható, tiszta viszonyokról és így tovább. Arra sincs válasz, hogy miért utasítja el a kormány az MSZP kezdeményezését arra, hogy egy konzultációsorozat keretébe illesztve a kormány vezetői és az MSZP vezetői közösen tegyenek erőfeszítéseket a helyzet tisztázására, a teendők körvonalazására, a hisztérikus politikai légkör csillapítására.
Vannak viszont válaszok arra, hogy mitől válik Magyarország polgári társadalommá. Orbán Viktor miniszterelnök úr egyik hétvégi kijelentése szerint akkor konszolidálódik a helyzet Magyarországon, ha a gazdasági életben, a kulturális-szellemi szférában egyensúly jön létre, azaz a polgári erők javára módosulnak az erőviszonyok. (Taps a kormánypártok soraiban.) Meg kell mondanom, ez tiszta beszéd, már csak az a kérdés, hogy hogyan és milyen módszerekkel lehet ezt elérni. Netán utasítást kapnak a bankok, az adóhivatal, a társadalombiztosítás, a közbeszerzési tanácsok, az önkormányzatok, hogy megállapodást, hitelszerződést, üzletet, bármilyen gazdasági cselekményt csak a polgári erők javára lehet eszközölni? És lesz majd egy hivatal, amely kiadja az igazolásokat, hogy ki használhatja a megtisztelő "polgári" jelzőt és ki nem?
Miniszterelnök úr a hét végén az önkormányzatokra nézve is megfogalmazott néhány direktívát, mondván, hogy azoknak nem politikai hatalmi ellensúlyt kell képezniük, hanem a kormánypolitikát kell megvalósítaniuk a helyi gyakorlatban is. Ergo, polgári önkormányzatokat kell választani. Nem kétséges, ez az üzenet több tízezer embernek is szólt közvetlenül és közvetve, hiszen az önkormányzati alkalmazottak, az iskolák, az egészségügyi, a közművelődési intézmények, a közszolgáltató szervezetek - és sorolhatnám tovább - vezetői és munkatársai nagy valószínűséggel megnézhetik magukat, ha nem felelnek meg a "polgári" jelző kritériumainak. (Tirts Tamás: Csúsztatás!) Őszinte leszek: ezek igazán életrevaló gondolatok, éppen ezért lenne néhány további javaslatom is, ötletem is, megjegyzésem is, de azért nem mondom el őket, mert félek, hogy azokat is arcpirítónak fogja találni a miniszterelnök úr.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha bárki azt gondolja, hogy a legkevesebb örömet is okozza nekem, hogy mindezt itt most elmondhatom, ki kell jelentenem, hogy óriásit téved. Bevallom, eltelt egy idő, mire megértettem, mi is az, ami itt kialakulóban van. Igen, ez egy egészpályás letámadás, ahogy a miniszterelnök úr gazdasági tanácsadója nevezi, csak éppen a rögzített játékszabályok félretételével, az eszközök válogatás nélküli alkalmazásával. Egyre inkább világossá válik, hogy a választásokon győztes politikai erő fiatal, tanult, több idegen nyelvet beszélő politikusai a belpolitikában csak és kizárólag egy nyelven értenek és beszélnek: az erő nyelvén. Kétségtelen tény, ügyesen, lehengerlően, talán sokak számára megnyerően bánnak a hatalmi technika eszközeivel, a fortélyokkal, és a fortélyok mellett értenek a félelemkeltéshez is. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Volt kitől tanulni!) A kérdés csak az, hogy mindez hová vezet.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék soraiban. - Moraj a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
