BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt, ma megint megcsonkított Országgyűlés! Tudják, hogy milyen mai döntésre gondolok.
Azzal kezdeném, hogy nem tudom, az államtitkár úr mint a Magyar Demokrata Fórum alelnöke vagy Lezsák képviselőtársam, Csapody képviselőtársam emlékszik-e még az egy évtizeddel ezelőtti plakátra, aminek az volt a szövege, hogy "Tovariscsi, konyec!". Ezen a plakáton csak két orosz szó volt látható, nem volt azonos nagyságban odaírva melléjük a magyar fordítás, hogy "elvtársak, vége". (Dr. Fazekas Sándor: Nem is volt reklám!) A plakát így érte el azt a hatást, amit a politikai plakát készítői el akartak érni. Ha odaírják a fordítást, nem érték volna el ezt a hatást.
Ha Németországban járnak, akkor szerte az országban láthatják a West nevű cigarettának egy plakátját. Ez egy évek óta tartó plakátsorozat különböző képekkel, aminek az a felirata, hogy "Test the West". Ez egy angol nyelvű szójáték, amit egy német plakáton használnak. Ha odaírnák mellé németül azt, hogy "próbálja ki a Westet", akkor a plakát elvesztené a hatását.
Nemrégiben játszottak vagy most is játszanak Magyarországon egy filmet - azt hiszem, elég rossz film -, aminek az a címe és ez szerepel a plakátján, hogy Sacra Corona. Aki nem tud latinul, az azt kérdezi, hogy: saccra korona? Nem tudja, hogy mit jelent. A film készítői a magasztos hatást akarták elérni a latin szöveg használatával, amit a magyarok többsége nem ért.
Tisztelt képviselőtársaim, gondolkozzunk egy kicsit! Az államtitkár úr az indoklásban azt mondta, hogy a törvényjavaslat célja a magyar nyelv védelme. Azt hiszem, ez egy félreértés. A magyar nyelv - mint ezt többen elmondták - valamennyiünk közös öröksége és közös kincse. Gondolom, valamennyien magyarul gondolkodunk, magyarul álmodunk, idegen nyelvi környezetből magyar nyelvi környezetbe kerülve, külföldön járva magyar rádiót hallva, magyar újságot kézbe kapva azonnal otthon érezzük magunkat. Tehát kincsünk a magyar nyelv, és egyetértek azzal, hogy a magyar nyelv védelemre szorul.
Mit értünk a magyar nyelv védelmén? A magyar nyelv védelmén azt értjük, hogy őrizzük meg a magyar nyelv szókincsét, a magyar nyelv képességét arra, hogy az életünkben megismert fogalmakat magyar szavakkal fejezzük ki, és őrizzük meg a magyar nyelv szerkezetét, azt a sajátos szerkezetét, amelyik a körülöttünk beszélt indoeurópai nyelvektől megkülönbözteti. Mit jelent ez? Hát ez például azt jelenti, hogy a jegybanktanácsot ne hívjuk monetáris tanácsnak; azt jelenti, hogy az Országimázs Központot Országkép Központnak kellene hívni - ha már egyáltalán szükség van rá, szerintünk nincs -; hogy a sportminiszter ne azt mondja, hogy Magyarország kandidál az olimpiára, hanem mondja azt, hogy jelentkezik az olimpiára. Ezt természetesen nem törvénnyel kell elérni, hanem magatartással, ha úgy teszik, nyelvművelő mozgalommal, ahogy az Magyarországon 250 éve szokásban van.
A szavaknál is fontosabb a nyelv szerkezete. Ha megnézik, azt látják az utcán, hogy ki van írva, hogy "Autóház Boldizsár". Ebben maga a szó is a német Autohause-nak a tükörfordítása, holott magyarul ezt autókereskedésnek vagy autójavító-műhelynek kellene hívni. De ami a fő probléma, hogy magyarul egy ilyen szókapcsolatnál mindig a megkülönböztető név van elöl, és utána van az általános fogalom, tehát azt kellett volna mondani, hogy Boldizsár autójavító, de ehelyett nyugati hatásra úgy mondják, hogy Autóház Boldizsár.
Amikor a Fidesz kormányzati programot készített néhány évvel ezelőtt, akkor a Századvég Főiskola ezt úgy nevezete, hogy Kormányzás 2000. Ez egy indoeurópai fogalmazás, mert magyarul ezt úgy hívják, hogy 2000-es kormányprogram.
Azért tartom fontosnak ezt elmondani, hogy lássák, mi az, hogy a nyelv védelme, és mi az, hogy a magyar nyelv veszélyeztetettsége a külföldi hatásoktól. Ezt természetesen - ismétlem - nem törvénnyel kell csinálni, hanem úgy, ahogy Kazinczyék is csinálták, a reformkorban is csinálták, meg a Nyugat generációja is csinálta: nyelvművelő mozgalommal. Tanuljunk ebben Kazinczytól, tanuljunk Aranytól, tanuljunk Kosztolányitól, Babitstól, Karinthytól!
Amiről viszont ez a törvényjavaslat szól, az valami egész más: ez egy nyelvhasználat-szabályozás. Nem arról szól, hogy hogyan védjük a magyar nyelvet, hanem arról szól, hogyan akadályozzuk meg, hogy Magyarországon az emberek közötti közlésekben, ismeretátadásban a magyar helyett idegen nyelvet használjanak. Erről szól ez a törvény. És két területen szól erről ez a törvényjavaslat: részben közérdekű közlemények, hirdetmények területén; részben pedig gazdasági-kereskedelmi reklámok területén. Ez tehát más kérdés, tisztelt államtitkár úr. Amivel önök a dolgot indokolják és amit a törvényjavaslat tartalmaz, annak egymáshoz semmi köze. Egyetértek a nyelv védelmének szükségességével, és nem értek egyet azzal, hogy a nyelv használatáról, hogy hol kötelező magyar nyelvet használni, erről önök törvényt alkossanak.
Két terület van tehát, az egyik a közérdekű közlemények. Itt a benyújtott törvényjavaslat fölösleges, mert Magyarországon a közérdekű közleményeket, hirdetményeket mindig magyarul írják. Én még az életben, most már 55 éve nem találkoztam olyan esettel, amikor egy közérdekű hirdetményt vagy közleményt ne magyarul írtak volna ki. Úgyhogy ez a fele fölösleges. Ez tehát a 3. §.
Ami az 1. és 2. §-t, tehát a gazdasági reklám területét illeti, ott pedig az a véleményünk, hogy nem helyes a javasolt szabályozás. Én azt gondolom, hogy a gazdasági reklám terén a hirdetőnek, a reklámozónak a dolga, hogy a saját pénzéből kihez akar szólni és milyen nyelven akar hozzá szólni. Ha azt akarja kiírni az, aki német vendégeket akar a szobájába csábítani, hogy "Zimmer frei", akkor ezt nem érdemes neki megtiltani, ő ugyanis külföldi üzletfeleket keres a szállására. Ha egy újsághirdetés németül tudó alkalmazottat keres egy vállalkozáshoz, és ezért németül adja fel az álláshirdetést, ehhez joga van, ezt nem indokolt megakadályozni. Ha a hirdetése nem jut el a címzetthez azért, mert idegen nyelven szól, ez az ő kockázata, ő fizeti, az államnak ezt nem kell és nem helyes megakadályozni. Azt gondolom tehát, hogy az 1. és 2. §-ban szereplő szabályozás felesleges.
Szeretném hozzátenni, hogy ezt azért sem tartom indokoltnak, mert Magyarországnak mint kicsiny európai országnak a következő évtizedekre arra kell felkészülnie, hogy a Magyarország területén belül folyó közlésáramlás jelentős része idegen nyelvű lesz; idegen nyelvű lesz a nagyvállalatokon belül, jórészt angolul; idegen nyelvű lesz a tudományos életben, mert a publikációkat idegen nyelven fogják megírni, ahogy ez Hollandiában, Dániában, Svédországban és sok helyen szokásos. Erre ennek az országnak fel kell készülnie. A magyar értelmiség néhány éven belül ugyanúgy kétnyelvű meg háromnyelvű értelmiségi lesz, mint ahogy a holland, a dán, a svéd vagy a norvég értelmiség ma is az. Ez a jövő, és ezt akadályozni, ezt hátráltatni az ország jövője szempontjából nem helyes.
Azt mondom ezért, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt államtitkár úr, no nem azt, hogy az SZDSZ ezt a törvényjavaslatot elutasítja, mert az ehhez a törvényjavaslathoz egy túl komoly állítás lenne. Azt sem mondom, hogy vonják vissza és dolgozzák át, mert azt gondolom, hogy nem érdemes átdolgozni. Azt javaslom, hogy vonják vissza - és felejtsék el. Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat, így, ahogy van, egy csacsiság.
(19.20)
De még valamit szeretnék mondani. Azt mondhatnám, hogy ártani nem árt, de ez nem így van - árt. Mert ez a törvényjavaslat ugyanúgy nyelvtörvény, mint a szlovák, amit már elfogadtak, és a román, amit éppen most fogadnak el ugyanilyen tartalommal, hogy a román nyelv használatát teszi kötelezővé a romániai kommunikációban, és ami ellen az RMDSZ éppen most tiltakozik Romániában.
Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat lovat ad azok alá, akik Romániában akarnak hasonló törvényt csinálni, és ezzel a romániai magyarság ama lehetőségét korlátozzák, hogy Románián belül a magyar és magyar közötti kommunikációban a magyar nyelvet és csak a magyar nyelvet használják. Ezért ez a törvényjavaslat nemcsak csacsiság, hanem ártalmas csacsiság.
Köszönöm szépen.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
