DR. KOLBER ISTVÁN
DR. KOLBER ISTVÁN
DR. KOLBER ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ENSZ egykori főtitkára, Dag Hammarskjöld szerint: sose csak a lábad elé nézz. Csak az talál rá a helyes útra, aki messzibb horizontra szögezi a tekintetét.
A kiotói jegyzőkönyvhöz történő csatlakozással e gondolatnak megfelelően hoz döntést az Országgyűlés. Annak ellenére, hogy Magyarország nem tartozik az üvegházhatású gázok nagy kibocsátói közé, környezetvédelmi, gazdasági és politikai szempontból egyaránt fontos döntésről, fontos lépésről van szó.
Az éghajlat esetleges megváltozása napjaink egyik legidőszerűbb világgazdasági és a mindennapi életünket is befolyásoló kérdése. Gazdasági súlyát jelzi, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyébként sajnálatos módon azért nem kíván csatlakozni az egyezményhez, mert vélekedésük szerint az 400 milliárd dollár veszteséget okozna, és 5 millió amerikai munkája elvesztését jelentené. Örvendetes azonban, hogy az Európai Unió eltökéltnek látszik, és mielőbb ratifikálni kívánják az egyezményt.
A csatlakozásra esélyes országok közül csak Magyarország nem lépett az ügyben. A szakemberek azt jelezték a környezetvédelmi bizottság ülésén, hogy hazánk mára már jócskán teljesítette az általunk vállalt 6 százalékos csökkentés mértékét. Ez javarészt arra vezethető vissza, hogy a korábbi válság a környezetszennyező ágazatokat sújtotta, míg a gazdasági növekedés a környezetbarát szektorok fejlődésének köszönhető. A rendszerváltást követően a legszennyezőbb nehézipari üzemek bezárásával, az elmúlt évtizedben megvalósult befektetések kapcsán végbement modernizációnak köszönhetően az úgynevezett kiotói mechanizmusok alkalmazása nélkül is teljesíthetjük kötelezettségeinket. Ugyanakkor jól tudjuk, hogy szükség lenne a légszennyezésben élen járó szenes-lignites erőművek rekonstrukciójára, és indokolt más levegővédelmi intézkedés megtétele is, hiszen a személygépkocsik számának nagyarányú növekedése, valamint az idegenforgalom, a logisztika fejlődése új szennyezési források megjelenését eredményezte.
A globális problémák megoldása kapcsán hajlamosak vagyunk arra, hogy másokra várakozzunk. Pedig mindenütt jócskán akadnak helyi lehetőségek, teendők, amelyekkel hozzájárulhatunk e helyzet javításához. Igaz a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!" mondás. Lassan mi, magyarok sem maradunk el az angolok mögött, akik legendásak arról, hogy leginkább az időjárásról váltanak szót. Hol az elviselhetetlen forróságra, az aszályra, máskor az áradásokat, károkat jelentő esőzésre vagy az árvizekre panaszkodunk. A hétköznapok során aztán elütjük a tapasztalatainkat azzal, hogy már az időjárás sem a régi, meg azzal, hogy hol vannak a régi szép idők, amikor jól lehetett érezni az évszakok váltakozását, amikor a nyár még nyár, a tél pedig tél volt.
Pedig az időjárás már manapság is komoly problémákat okoz a mezőgazdaságban, de még a turizmusban is. Vegyük csak példaképpen a Balaton vízszintjét: 75 év átlagában a csapadék évente mintegy 60, a hozzáfolyás pedig 90 centiméterrel emelte a tó vízszintjét, a párolgás meg 80 centiméterrel csökkentette. Az elmúlt két évben felborult ez az egyensúly, s bizony valamilyen formában ez is összefügg a földgolyó éghajlatváltozásával. A kitűnő vízminőség ellenére az alacsony vízszint, a strandok homokpadjai, helyenként pangó vizei bizony komoly aggodalmat váltottak ki az önkormányzatokban és a vendégfogadók körében. Bevételkieséstől tartanak, s attól, hogy a visszajáró vendégek is elfordulnak a balatoni nyaralástól, és nehéz lesz majd a helyzet rendeződése után visszahódítani őket.
Az időjárással szemben bizony nem könnyű felvenni a harcot. Csak a földgolyó egésze lehet eredményes ebben a küzdelemben. De vannak helyi lehetőségek is: például a Balatonnál a légszennyezési adatok egyöntetűen azt mutatják, hogy a közlekedés jelenti a legnagyobb szennyezést. Ezért fontos az M7-es autópálya mielőbbi megépítése, a forgalom kivitele a településekről. Ezért szorgalmazzák a tóparti települések, a régióban élő emberek az autópálya mielőbbi megépítését. Egy-egy példán bemutatva láthatjuk, hogy miképpen érinti a Balatont a kiotói egyezmény, s azt, hogy milyen formában tud hozzájárulni egy térség a gondok megoldásához.
Nagyon fontosnak tartom, hogy a megyék, a régiók ma már jól ismerik környezeti állapotukat. A fejlesztési feladatok megfogalmazása során számolnak ezekkel a körülményekkel, a megyékben körültekintő környezetvédelmi programok készültek. Amikor globális problémákról beszélünk, akkor egyre inkább a saját hétköznapi gondjainkról beszélünk. Korunk egyik nagy kihívása, hogy helyes válaszokat találjunk ezekre a kérdésekre, ahogy Szili Katalin elnök asszony és Hegyi Gyula képviselőtársam is érintette ezeket.
Érdemes felidézni a kiotói egyezménnyel kapcsolatos néhány lehetőséget és feladatot is. Fontos dolognak tartom a megfelelő, hiteles monitoringrendszer fenntartását, amely lehetővé teszi a kibocsátások mennyiségének folyamatos követését.
(17.30)
Több nagy jelentőségű terv elkészítése előtt állunk, ahol lényeges a jegyzőkönyvben szereplő szempontok figyelembevétele. Ilyen például a készülő nemzeti fejlesztési terv. Az energiahatékonyság növelésénél, a megújuló energiát hasznosító beruházásoknál fontos érdekünk a külső, részben európai uniós fejlesztési források bevonásának elősegítése. Ez azért is lényeges, mert a tüzelőanyag-felhasználásból eredő szén-dioxid egységnyi, GDP-re eső nagysága Magyarországon bizony jóval magasabb az EU átlagánál.
Lényegesnek tartom, hogy az oktatásban is kapjon helyet a felmelegedéssel kapcsolatos kérdéskör, illetve a lakosság tájékoztatása révén növekedjék a környezettudatos magatartás. Támogatom a határozat elfogadását, a probléma megoldásában történő aktív részvételünket. Fontos döntésről van szó. Az emberiség ugyan elhúzhatná az intézkedéseket, áltathatná magát, de a Föld légköre nem csapható be.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
