HEGYI GYULA

Full text search

HEGYI GYULA
HEGYI GYULA, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A környezetvédelmi bizottság július 4-én, a hortobágyi kihelyezett ülésén tárgyalta meg a kiotói protokollhoz történő magyar csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslatot. A véletlen úgy hozta, hogy mind az időpont, mind a helyszín jellegzetes volt; az időpont annyiban, hogy úgy gondolom, a tárgy: a környezet jövője, a globális felmelegedés mérséklése összehasonlíthatatlanul fontosabb, mint az a belpolitikai botrány, amely éppen azon a napon Budapesten zajlott, noha a médiában a botrány természetesen mindig nagyobb súllyal jelenik meg, mint az emberiség és a földi élet jövőjét illető környezetvédelmi kérdések. És annyiban jellegzetes volt a helyszín is, hogy a Hortobágy mint tájegység többször megszenvedte az ember úgynevezett természetátalakító beavatkozását, kísérletét, és éppen azokban a napokban jártunk ott, amikor a legutóbbi tűz nyomát is megszemlélhettük.
A bizottság ülésén, csakúgy, mint a külügyi bizottságban, mindenki egyetértett abban, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását mérsékelni kell, és valóban helyes, hogy Magyarország annyi év után végre csatlakozik ahhoz az egyezményhez, amelynek az aláírója azért nem lehetett, mert '99-ben az előző kormány elmulasztotta az eredeti aláíróként való csatlakozást ehhez a szerződéshez.
Azt mindenképpen tudni kell, tisztelt képviselőtársaim, elhangzott a bizottsági ülésen is, hogy az Európai Unión belül minden tagállam részese ennek az egyezménynek, és az Európai Unió különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy a tagjelölt országok is csatlakozzanak a kiotói protokollhoz; ebben az értelemben fontos, hogy erre sor kerül.
Éppen azokban a napokban, amikor a bizottság ülést tartott, került a kezünkbe a dán elnökség One Europe - Egy Európa - című programja, amelyben a környezetvédelmi fejezeten belül a legfontosabb rész a kiotói protokoll végrehajtása: a nem tagállamokat csatlakozásra buzdítja, a tagállamokat arra, hogy a vállalásaikat teljesítsék; és megfogalmazza azt, ami reményeink szerint 2004-től Magyarország számára is kötelező lesz, hogy az Európai Uniónak klímaügyekben világméretekben vezető szerepet kell betöltenie. Ez annál inkább kívánatos, mert tudjuk, hogy az Egyesült Államok jelenleg és sajnálatosan nem részese ennek az egyezménynek.
Felmerült a bizottsági ülésen, amiről persze most már hiába beszélünk utólag, hogy az előző kormány miért nem írta alá ezt a megállapodást 1999-ben; a bizottsági ülésen ez felvetődött, részletesebb vita nem folyt róla.
Felvetődött viszont az, ami nagyon fontos és kardinális kérdés, ahogy az előzőekben már elhangzott, hogy minden ország számára meg van szabva egy kibocsátási bázis, ami fölé nem léphet: ez az országok többségében általában a '90-es bázis. Magyarország esetében ez a '86-87-es esztendők átlaga, ami a gazdasági rendszerváltozás előtt történt, amikor az ipari termelés nagyobb méretű volt, mint jelenleg.
(17.10)
A bizottság ülésén többen felvetették, hogy ez azt jelenti: Magyarország tulajdonképpen lényegesen több szén-dioxidot bocsáthat ki, mint a hozzá hasonló fejlettségű országok. Azt gondolom, a magyar gazdaság számára szerencsés, hogy ez a bázisév került kijelölésre, környezetvédelem szempontjából természetesen vitatható. Hozzá kell tenni, hogy ha az Unió tagjai leszünk, akkor mindenképpen folyamatosan csökkenteni kell az emissziót, a kibocsátást, tehát előbb-utóbb ez a vélt kár is mérséklődik. A bizottság arra kérte a minisztériumot, hogy adjon egy úgynevezett emissziókatasztert, magyarán, egy adatsort a kibocsátásról nekünk, bizottsági képviselőknek és természetesen mindenkinek, aki ebben a Házban foglalkozik ezzel, és azt is megtudtuk, hogy háromévente nemzeti jelentés készül Magyarország teljesítéséről; éppen ezekben a hónapokban folyik a véglegesítés, és ezt is minden képviselőtársam megismerheti. (Folyamatos zaj.)
A televíziónézők nyilván figyelik ezt a vitát, az ő kedvükért szeretném elmondani, hogy a hozzászólásokban az egyezmény részleteiről még el fogunk néhány gondolatot mondani, és szeretném őket megnyugtatni, hogy nagyobb érdeklődés él e téma iránt a magyar képviselőkben, mint aminek most jelét látják itt a tévéközvetítésben sajnálatos módon. (Tirts Tamás: Érdeklődünk egyfolytában.) Bízom benne, hogy az egyetértés, amely a bizottsági ülésen megvalósult, a szavazásnál is érvényesül.
A bizottság egyhangúlag általános vitára ajánlotta ezt az országgyűlési határozati javaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Zeitungen
Arcanum Zeitungen

Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

Über uns Kontakt Press room

Languages







Arcanum Zeitungen

Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!

Zeigen Sie mir