KÓSÁNÉ DR. KOVÁCS MAGDA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Természetesen nem vállalkozom arra, hogy összefoglaljam a vitát, de nem tudnék jó lelkiismerettel hazamenni, még akkor sem, ha már valóban csupán tízen ülünk a teremben.
Ha egy szokványos hangvételű, élességében mégis megszokott vita zajlott volna ma, akkor elmondanám sokadszor, hogy az országgyűlési határozati javaslat egy sajátos műfaj, beszélnék ennek a műfajnak a sajátosságairól, és beszélnék a jogalkotás egyéb útjairól, amelyekkel az országgyűlési határozatot nem szokás összekeverni. De azt hiszem, itt és most ez felesleges. Tudniillik az elmúlt napokban, a bizottsági üléseinken sorban tárgyaltunk olyan országgyűlési határozati javaslatokat, amelyek ennél a határozati javaslatnál sokkal általánosabbak, sokkal kevésbé közelítik azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket itt ma elképesztő hangnemben kértek számon rajtunk egyesek. Ezért azt kell gondolnom, hogy miközben a sokkal általánosabb, sokkal kevésbé konkrét országgyűlési határozati javaslatok vita nélkül, sőt az ellenzék lelkes támogatásával mentek át a bizottsági üléseken és probléma nélkül fogadja majd el őket a parlament, úgy tűnik, ezzel a határozati javaslattal valakiknek a tyúkszemére léptünk. És ez a felszisszenés itt ma egy egészen alpári stílusú vitában fogalmazódott meg, ezért eltekintek a határozati javaslat műfaji mentegetésétől, és eltekintek attól is, hogy az elhangzottakra konkrétan vissza próbáljak térni.
Hadd fejezzem be annyival, hogy békesség a jóakaratú embereknek. Most már egyedül csak Ékes József képviselőtársam van közülük a teremben, de köszönet azoknak, akik ugyan nem értettek mindenben egyet a határozati javaslattal - Ékes képviselő úr sem -, de meg akartak érteni valamit a szándékból, és megértenek valamit a világból, mint ahogy mi is arra törekszünk, hogy megértsük a világot, amelyben élünk, és próbáljunk rajta úgy változtatni, hogy az embertársaink hasznára legyen. Ezt köszönöm nekik, és azt remélem, a határozati javaslat hozzá fog segíteni minket ahhoz, hogy másfajta békességet is tudjunk az országban teremteni.
A többi - s még a jegyzőkönyvben való megörökítés kétes dicsőségét sem szerzem meg nekik - sem szakmai, sem emberi, sem politikai ingerküszöbömet nem éri el, ezért nem kívánok ezekre az észrevételekre reagálni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)