NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT
NÉMETH ZSOLT (MDF): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Rendkívüli ülésszak van, a kormány kérésére. Ezalatt rendkívüli, halasztást nem tűrő ügyeket illenék tárgyalni. Olyanokat, amelyekkel nem lehet megvárni az őszi rendes ülésszakot. Olyanokat, amelyek az Országgyűlés kizárólagos kompetenciájába tartoznak, melyek megvitatása nélkül a végrehajtó hatalom nem intézkedhet.
Nos, a családok hajléktalanságának megelőzéséről szóló országgyűlési határozati javaslat nem ebbe a körbe tartozik. Nem mintha a hajléktalanok ügye nem lenne olyan súlyos kérdés, amellyel a parlamentnek foglalkoznia kellene. Szembeötlő a gond a nagyvárosokban, s különösen Budapesten.
Az indoklás szerint a hajléktalanság veszélyének növekedése miatt időszerű a javaslat napirendretűzése. A probléma megoldása halasztást nem tűr. Ha pedig így van - és ezzel egyetértünk -, akkor ugyancsak érthetetlen a parlamenti vitára bocsátás. Nincs a határozati javaslatban egyetlen olyan megfogalmazott feladat sem, amelyet a kormány ne végezhetne el, ha tenné a dolgát. Ha erre mégis fel kellene szólítani, ugyan miért nem teszik meg egymás között, például a frakcióülésen? Semmi akadálya sincs annak, hogy a kormány a szükséges, a javasoltnál egyébként szélesebb körű felmérést és elemzést elvégezze.
Az országgyűlési határozat feladatokat határoz meg, és egyben üzeneteket is küld. "Fel kell mérni, hogy az állami és önkormányzati tulajdonú lakásokban élő családok milyen körét érinti a hajléktalanná válás veszélye." És a magántulajdonú lakásokat bérlőket miért hagyjuk ki? Akikre rászakad a saját, magántulajdonú lakásuk, az ő helyzetüket nem vizsgáljuk?
"Mennyibe kerül az államnak és az önkormányzatnak a feltételezett nagyszámú hajléktalanná válás?" - fogalmazzák meg a vizsgálandó kérdést. És ha többe kerül a helyzet orvoslása, mint a felgyülemlett közműdíj- és lakbérhátralék, akkor inkább fizessük ki? Ez az üzenet? Ne foglalkozzunk azzal a morális rombolással, amelyet azok körében okozunk, akik a tartozásaikat, ha nehézségek árán is, de pontosan kiegyenlítik?
Perek sokasága van folyamatban, és fel kellene oldani azt a feszültséget, hogy ha kitesszük a hátralékos családot, sérülhetnek a gyermekvédelmi törvényben megfogalmazott gyermeki jogok, ha nem, akkor pedig állandósul az önkormányzati tulajdonosi jogok sérelme. A probléma orvoslása kapcsán azonban mindenképpen szükséges lenne annak vizsgálata, hogy a hajléktalan vagy a hajléktalansággal veszélyeztetett család önhibáján kívül került-e súlyos helyzetbe. Nem lehet megoldás az akár még pénzügyi racionalitással is alátámasztott, feltétel nélküli anyagi segélyezés. Meggyőződésem, hogy ott, ahol egészségügyi akadálya nincs, munkát kell felajánlani a segítség fejében. Közmunkát, közcélú foglalkoztatást az önkormányzatok képesek megszervezni számukra. Természetesen a munka nemcsak köztisztasági feladatok elvégzését, söprögetést és parkgondozást jelenthet. Más értékteremtő munkát is lehet végeztetni e réteggel. Azzal is tisztában vagyok, hogy néha az általuk elvégzett munka sem értékben, sem hatékonyságban nem éri el az azonos ráfordítás esetén a piaci szereplők által produkált nívót. Mégis fontos, hogy reggelente csörögjön az óra, és azok a gyermekek, akikért nagyon helyesen ebben az előterjesztésben is aggódunk, úgy nőjenek fel, hogy nap mint nap lássák, amint szüleik dolgozni indulnak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a közmunkaprogramra nincsen elég fedezet, akkor erről beszéljünk. Akkor biztosítsunk további forrásokat! Ugyancsak tegyük lehetővé, hogy folytatódjanak az Orbán-kormány idején megindult ide vonatkozó programok: építsünk további bérlakásokat a legrászorultabbak számára; építsünk családok átmeneti otthonát az elmúlt évek gyakorlata alapján. Csak egyet ne tegyünk: ott ne köröztessük feleslegesen az előterjesztéseket, ahol a megoldás időben nem születhet meg!
Végezetül pedig engedjék meg, hogy néhány gondolatot arról a vitáról is szóljak, ami itt az elmúlt percekben zajlott, akár Ferge Zsuzsa tanulmánya kapcsán is. Azt az általánosnak tűnő vádat, miszerint a Fidesz-MDF-kormány amúgy a módosabbak kormánya volt, és ezért a szegényebb rétegeket nem támogatva akár még ellene is fordult, úgy vélem, a választói szándék nem igazolja vissza. Hiszen a legmegbízhatóbb közvélemény-kutatás, a választás nem ezt tükrözi.
Mint tudjuk a Népességtudományi Kutató Intézet legutóbbi kiadványából, a szegénységhelyzet nagyban lakóhelyfüggő. Mégpedig általánosan elmondható, hogy minél kisebb településre megyünk, annál szegényebb emberek laknak ott. Engedjék meg, hogy erről is szóljak, hiszen nyilvánvalóan az általam elmondott vélemény nemcsak egy pártnak az értékrendjét tükrözi, hanem annak a közegnek az értékrendjét is, ahonnan jövök. És ez a közeg a kistelepülések világa; 78 településnek vagyok az országgyűlési képviselője. Ez alapján a kimutatás vagy tanulmány alapján és a személyes tapasztalataim alapján is így a legszegényebb rétegeket képviselem, és bizony itt szavaztak 70-80 százalékban, annál nagyobb arányban, minél kisebb településre, következésképp minél szegényebb településre mentünk, a Fidesz-MDF-kormányra, és nem a Havanna lakótelepen.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps az ellenzék soraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
