DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS
DR. HARGITAI JÁNOS, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Azzal kell kezdenem, hogy a költségvetési bizottság ülésén a témával kapcsolatban igazán csak kisebbségi vélemény hangzott el. Ezért is köszönöm Molnár képviselő úrnak azt az okfejtését, amit tett, hiszen látható volt itt is, hogy nehéz összeszedni némi muníciót arról, ami ott nem hangzott el. De nem lépett túl azokon a kereteken, ami ízléses lenne, mert kétségtelen, hogy a többség körülbelül ebben a szellemben hallgatott ezekről a kérdésekről.
Mi, a kisebbséget képviselők elsősorban kritizáltuk a törvényalkotás menetét, azt, hogy nem kaptunk érdemi időt arra, hogy felkészüljünk az alkotmánymódosításra, erre a nagyon fontos törvényre. Hiszen egy nappal előtte itt, az Országgyűlésben lett a képviselők számára kiosztva ez a nagy fontosságú törvényjavaslat, amiről a mi álláspontunk is az volt, hogy jogi értelemben biztos, hogy ennek a ciklusnak a legfontosabb kérdése.
Ha a költségvetési bizottság nézőpontjából nézünk egy ilyen nagy fontosságú kérdést, és azokat a szűk területeket keressük, amelyekben a költségvetési bizottságnak meghatározó kompetenciája lehet, akkor az egyik ilyen a közteherviseléssel kapcsolatos mondat újrafogalmazása, ami semmiféle gondot nem jelent. Itt jól van megfogalmazva, ezt megállapítottuk a bizottsági ülésen is.
A másik ilyen elsősorban a Nemzeti Bank és a Nemzeti Bank elnökének mozgáslehetőségét érinti. Pozitívumként itt el lehetett mondani azt, hogy a beterjesztő arra törekedett, hogy ne kelljen állandóan hozzányúlni ehhez az alkotmányos szakaszhoz, annyira általánosságban fogalmazta meg a Nemzeti Bankkal kapcsolatos, rövid egy-két mondatot. Ez garanciát jelent arra is, hogy akkor, amikor a Monetáris Uniónak leszünk tagjai, tehát nemcsak az Európai Uniónak, hanem majd már az eurózónának is, akkor sem kell hozzányúlni ehhez a tételhez.
(15.30)
Ez nem jelenti azt, hogy minden tökéletes itt a megfogalmazás kapcsán. Ha nem is az alkotmányban, de át kell gondolni azokat a kérdéseket is, amelyeket ennek kapcsán már Salamon képviselő úr kifejtett.
A problémát más alkotmányos szakaszoknál véltük felfedezni, elsősorban ott - én a bizottsági ülésen úgy fogalmaztam -, hogy a legnagyobb gondja ennek a törvényjavaslatnak az, hogy olyan kérdésekkel, amelyekkel most szembe kellett volna nézni, most se néz szembe. Ilyennek gondolom elsősorban az alkotmány 7. §-át. Az alkotmány 7. §-a szabályozza azt, hogy a nemzetközi jognak és a hazai jognak milyen a viszonya egymással, és a 7. § (1) bekezdése egy nagyon ködös megfogalmazást tartalmaz ilyen szempontból, ami úgy igazán semmire nem igazít el. Erre a legjobb példa, hogy amikor az Alkotmánybíróság ezt a mondatot vizsgálta, akkor kénytelen volt egy olyan mondatot megfogalmazni, amely az alkotmányban nincs benne, de az alkotmány védelme érdekében meg kellett tennie.
Mit csinálunk mi? A 7. §-t megerősítjük egy újabb szakasszal. Kell valamit tenni, az kétségtelen, mert a közösségi jog nemcsak nemzetközi jog, hanem egy sajátos sui generis jogrendszer, ahogy Vörös Imre alkotmánybíró fogalmazott azon a konferencián, amelynek az anyagát most már itt látjuk, hogy ezt a fogalmat, hogy sui generis, akkor használjuk, ha igazán nem tudjuk, hogy miről beszélünk, de ettől még igaz, hogy ez egy sui generis jog. Ezért itt meg kellett valamit fogalmazni, de azt gondoljuk, hogy amit itt megfogalmaztunk, a ködöt, amit a 7. § tartalmaz, csak továbberősíti.
Az újrafogalmazott vagy a most megfogalmazott szakasszal az a gondunk, hogy semmiféle korlátot nem szab a közösségi jognak. A közösségi jog szupremáciáját persze mindannyian ismerjük, azt is tudjuk, hogy a bíróság a közösségi bíróságon mit képvisel ebben az ügyben, de képviselőtársaim azt is elmondták, hogy mit képviselnek egyes alkotmányok. Tehát azt gondoljuk, és itt megint Vörös Imre alkotmánybíróra hivatkozom, hogy az alkotmány alapértékeit, vagy ahogy ő fogalmazott, az alkotmány kemény magját mindenképpen védeni kellene a közösségi jogtól, ha úgy tetszik, legalább ezt a közösségi jog fölé kellene helyeznünk, és egy ilyenfajta korlátnak az alkotmányban meg kellene jelennie.
Sok kritika érte a kormány és a parlament viszonyának szabályozását. Mi azt gondoljuk, az alapvetően elhibázott, hogy a parlament nem kap hatásköri szabályt ebben a törvényben, mintha a parlament ebben a folyamatban részt sem venne, csak a kormány oldaláról szabályozzuk ezeket a kérdéseket. Az igaz, hogy a miniszteri tanácsban a kormány képviselője fog minden esetben dönteni és nem a parlament, de ettől a parlament még kaphatna jogosítványokat. A mi személyes véleményünk az volt, hogy talán nem a dán példát kellene követni, ami minden esetben megköti a kormány kezét; de az, ami itt le van írva, semmiképpen sem helyeselhető, mert itt minden a kormány szándékainak megfelelően működik, és a kormánynak lehetősége van ezt az alkotmányos tételt kiüresíteni. Tehát ennél mindenképpen egy erősebb megfogalmazás szükséges.
Szó volt még a népszavazás kérdéséről. Az volt az álláspontunk természetesen, amit a kisebbségi véleményeket képviselők már elmondtak. Átlépve az öt percet, ettől most megkímélem önöket.
Köszönöm. (Taps az ellenzék soraiból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
