DR. CSEPELI GYÖRGY
DR. CSEPELI GYÖRGY
DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Varga Mihály is utalt a lisszaboni határozatra, amely azt az ambiciózus célt jelölte meg, hogy 2010-re Európa legyen a világ legversenyképesebb gazdasága, de nem tette hozzá azt a jelszót, amit a határozat hozzátett, hogy ez egy tudásalapú gazdaság kell hogy legyen.
Ebből az következik, hogy a jelenlegi helyzetben többé már nem nemzetek versenye zajlik a világban, hanem régiók mérkőznek egymással azért, hogy a lehető legtökéletesebb, legnemesebb, legtartalmasabb életet tudják adni a polgáraiknak. Európa ebben a versenyben azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy 2010-re a világ első régiójává válik. Világosan kell látnunk, hogy nem egyszerűen altruizmus vezeti az Európai Uniót, amikor a tíz tagjelölt országot a soraiba hívja, hanem az a világos felismerés, hogy másként, mint a kiterjesztés révén, ezt az ambiciózus célt nem fogja tudni az Európai Unió elérni.
(11.50)
Ugyanakkor az is teljesen világos, hogy az eszköz, a tudás, amelyet ez a lisszaboni határozat megjelenít, számunkra az egyik legfontosabb kihívás, amelyet az elkövetkező években át kell hogy gondoljunk, és ezért az informatikát és az informatikával összefüggésben az egész gazdaságot és társadalmat és az élet mindennapjait jellemző tevékenységekhez hozzáadható érték, amely az informatikából származik, azt hiszem, kulcsfontosságú abban a folyamatban, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozásnak és a jövő európai életének neveznek. Németh László, ha élne, azt mondaná, hogy az információs korszak a minőség forradalma - és azt hiszem, hogy igaza lenne. Nem véletlen, hogy az SZDSZ a korszakváltás programjában a "korszakváltás" szót hangsúlyozta, és ennek a korszakváltásnak az alapja az informatika, az információs fejlesztés és a technológián túl a tudás.
Mit kell tenni annak érdekében már a közeljövőben, hogy ez a tudásalapú gazdaság Magyarországon is belendüljön, és méltó szövetségese legyen az Európai Unióban már élő és működő információs társadalmaknak? Először is, azt kell mondanom, hogy nem utópia; talán először a magyar történelemben nem utópiát hajszolunk, amikor információs társadalomról beszélünk, hiszen az európai példák - Írország, Finnország - azt mutatják, hogy néhány év alatt, jól lefektetett tervek megvalósítása eredményeként látványos fejlődést lehet elérni nemcsak az infrastruktúrában, hanem a társadalmi élet minőségében is.
Öt olyan dolog van, amelyet egyszerre kell - és ezért tulajdonképpen nem egy könnyű feladat az információs társadalom megteremtése - figyelembe vennünk, mint egy zenekarnál; egyszerre kell a zenekar karmesterének figyelni az összes lehetséges hangszerre, mert csak akkor ad ki élvezhető hangzatot a zenekar.
A szabályozás tekintetében Magyarország nem áll rosszul. Az előző kormány ambiciózus törvényhozásokat és szabályozási kereteket teremtett, amelyek révén az Európai Unió elvárásaival nagyjában-egészében harmonizált mind az egységes hírközlési törvény, mind a digitális aláírásról szóló törvény, mind az elektronikus kereskedelemről szóló törvény. A végrehajtás már akadozik, az egységes hírközlési törvényen változtatni kell, de egészében véve azt lehet mondani, hogy a szabályozás dimenziójában az ország helyzete nem rossz.
A másik dimenzió a penetráció, a hálózat és a hálózatra kapcsolódó számítástechnikai eszközöknek az állapota és állománya. Ezen a téren Magyarország meglehetős lemaradást könyvelhet el, különösen a háztartások tekintetében; mindössze a háztartásoknak 6 százaléka lép be abba a világot behálózó elektronikus kommunikációs rendszerbe, amelynek a neve internet. A közösségi hozzáférési pontok tekintetében az ország jobban áll. A teleházmozgalom jóvoltából egészen hátrányos helyzetű településeken és régiókban is lehetőség nyílik olyan pontoknak a megtalálására, amelyek révén a polgárok rákerülhetnek az internetre, és információkat szerezhetnek az internet révén, illetve információkat küldhetnek magukról.
A hálózatfejlesztés tekintetében egyszerre kell mennyiségi és minőségi szempontoknak eleget tenni, radikálisan ki kell terjeszteni a háztartásokat behálózó elérési pontoknak a számát, másfelől a legkorszerűbb adatátviteli technikát lehetővé tevő, széles sávú hozzáférést kell biztosítani - erre vonatkozóan a jövő évi költségvetés a beruházásfejlesztési adókedvezmények tekintetében a vállalkozókat messzemenően motiválta. Ugyancsak a jövőben végrehajtásra kerülő adótörvények lehetővé teszik azt, hogy akik számítástechnikai eszközöket beszereznek, internetre előfizetnek, személyi jövedelemadójukból meghatározott összeg határáig ezt leírják. Ilyen értelemben véve várható, hogy a használók oldaláról egy multiplikátori hatás bekövetkezik.
Maga a használat, a használó személy a harmadik elem, aki a legfontosabb talán a láncban, hiszen hiába van hálózat, hiába van szabályozás, ha nincs, aki használja, nincs, aki azt tapasztalja, hogy érdemes az internetre rákapcsolódni, érdemes számítástechnikai eszközökbe beruházni, mert ezáltal élete könnyebbé válik, ezáltal a munkája eredményessé válik, több pénzt fog tudni keresni, és több szabad ideje marad a gyermekei és a felesége vagy a férje számára.
A következő elem a tartalom, és talán ez a legfontosabb a jövő évi informatikai fejlesztéseknek a középpontjában. Túl a hálózatfejlesztésen, a minisztérium a tartalomfejlesztésre fogja irányítani a figyelmet, aminek egyik része az elektronikus kormányzás. Az elektronikus kormányzás teszi lehetővé azt, hogy az állampolgároknak a kapcsolata a hivatallal elveszítse a kafkai dimenziókat, elveszítse a szorongást, a félelmet, elveszítse az időfecsérlésnek azt a sokszor émelyítő érzését, amelyet ma még ki-ki átélhet, amikor bemegy egy-egy hivatalba, és bolyong a folyósokon. Az elektronikus kormányzás lehetővé teszi, hogy az állam és intézményei az állampolgárokkal közvetlenül és a digitális aláírás hitelességi terében tudjanak kommunikálni, és ne csak kommunikálni, hanem ügyeket tudjon mindenki elintézni úgy, hogy ne kelljen kimozdulni lakásának falai közül. Falak nélküli és papírok nélküli államigazgatást kínál ez a fajta megközelítés.
A másik a kulturális tartalmaknak a kérdése, itt a Sulinet-program, amely a jövőben teljes lendületre, expressz sebességre fog kapcsolni, nem fogja tudni nélkülözni azokat a tartalomfejlesztéseket, amelyek révén a nemzeti kulturális örökség digitalizálásra kerül, amelynek révén ki-ki megfelelő internet-hozzáférés birtokában, éljen a világnak bármely pontján, magyarnak tudja magát gondolni, magyarnak tudja magát érezni, magyar identitásához meg tudja találni a tartalmi eszközöket a meglévő érzelmi elemeken túl.
A szocializáció nagyon fontos kérdés, ugyanis rá kell vennünk az embereket, meg kell őket tanítanunk arra, hogy éljenek az internettel, hogy örömüket és hasznukat találják az elektronikus kommunikációban, és itt különös módon a legfontosabb szövetségeseink a gyermekek - a gyermekek, akik anyanyelvi szinten fogják ezt megtanulni, anyanyelvi szinten, a spontán kreativitás birtokában kapcsolódnak rá a hálózatra. Saját szememmel is láttam vidéki teleházakban, hogy unokák tanítják a nagymamákat, hogy hogyan kell klikkelni, hogy mit jelent az ikon, és mit jelent az, hogy abból a faluból egyszerre csak kinyílik a teljes világ.
Utolsóként, de nem utolsósorban említem - és ez egy rettenetesen fontos szempontja a kormány informatikai ösztönző tevékenységének - az ipar és azon belül a hazai szoftveripar támogatását. A hazai szoftveripar támogatása lehetővé teszi, hogy az a hallatlan kreativitás, az az intellektuális potenciál, amely a magyar informatikai élet szereplőiben megvan, ténylegesen termővé, az európai dimenziókra kilépve az ország hírnevét öregbítő és másfelől az ország gazdasági tevékenységét, potenciálját növelő erővé váljon.
Utolsóként - és ezzel be is fejezem a hozzászólásomat - azt a meggyőződésemet és egyúttal reményemet szeretném kifejezni, hogy az információs társadalom ügye nem ismerhet ellenzéket és nem ismerhet kormánypártot. Itt egy össznemzeti játszmáról van szó, egy olyan játszmáról, melyet tudományosan win/win, tehát veszteseket nem ismerő játszmának neveznek; ebben a játszmában, ha a kooperáció és a bizalom előfeltételei teljesülnek, mindenki csak nyerhet. Azt kívánom a tisztelt Háznak, és azt kívánom az országnak, hogy ez a remény valósággá váljon!
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
