DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN
DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Mondanivalóm címe: a felelősség és az idő összefüggése, avagy mit számít az életkor? Ez a cím nyomban felismerhetően két rétegből áll. Az első réteg, a felelősség és az idő összefüggése, evidens módon filozófiai karakterű. A második, a "mit számít az életkor?" kérdése politikai, sőt manapság aktuálpolitikai érdekkel bír.
Mivel parlamentben vagyunk, most természetesen a második kérdésre kell választ találnunk. Miért csak most? Hiszen a válasz azóta fontos, meghatározó és sürgető, mióta a rendszerváltoztatás gondolata egyáltalán felvetődött. Mégis érdekes módon ezzel a problémával nem foglalkoztak. Így jöhetett létre napjainkban hangosan és sűrűn elhangzóan az a furcsa és ferde argumentálás, hogy 1956 felelőssége és megítélése az egyén életkorától függ. "Én még gyerek voltam", "én akkor születtem", "én még meg sem születtem" - hallhattuk interjúkban, vitákban, beszélgetésekben és beszédekben, azt bizonyítva, hogy az életkor felment a felelősség alól.
Igaz-e ez az állítás? Erre ad választ az első réteg, a felelősség és az idő összefüggésének elmélyültebb, gondolati elemzése. Tudjuk, hogy rendkívül bonyolult probléma ez. Ennek tudatában nagy merészség ezt most fölvetni, de néhány nagyon egyszerű, ám alapvető gondolat felvillantására szükségünk van.
Már az iskolás is tudja, hogy az idő tagolt. A jelen, a múlt és a jövő azonban csak egyféle gyakorlati realitás. A mélyebb, lényegi igazság az, hogy az idő egységes folyamat. A jelen mindig múlttá válik, és máris jövő lesz belőle. Ez most azért fontos számunkra, hogy világossá váljék: a jelen a mindenkori pillanat, a jövő pedig még nincsen jelen. Tehát az időben történtek igazán felismerhető és megismerhető tartalma a múlt.
És ez mindenkivel így van, mindenkire igaz, bármely életkorra való tekintet nélkül. Tolsztoj zseniálisan igazolja ezt nekünk. Mi már pontosan tudjuk, hogy mekkora történeti jelentősége volt a borogyinói ütközetnek. Aki azonban részt vett benne, erről semmit sem tudott. "Hol vagyunk?" - fogalmazódott meg a kérdés. "Talán valami borogyinói falunál" - hangzott a válasz.
Mit számít tehát az életkor? Aki átélt valamit, annak élményét a szubjektív emlékezet őrzi. Aki nem élt át valamit, mert például meg sem született, annak ugyanúgy ott van a múlt megismerésének lehetősége, mint ahogyan a szubjektív átélő is csak ezen az úton juthat az igazsághoz. Tehát az igazság a jelenben történik, de csak múltként, azaz az összefüggések mélységeiben és megvilágosodásával ismerhető fel.
Aki közösségért dolgozik, annak tudnia kell, hogy a múltban felismert igazság adhatja meg azt a szilárd alapot, amelyet megőrizve-megszüntetve a jelenben haladni, fejlődni lehet.
Aki megspórolja a múlt megismerését, az sohasem jut el az igazsághoz. Így a jelen cselekvéseiben is mindig félrecsúszik, mindig zsákutcába jut, legyen bárhány éves. Egy ismert hetilap legutóbbi számában egy jeles politikus azt mondta: a választások után, "a győzelem után, erőnk tudatában megbékélést kínálunk." De lehet-e erőből, erőtudattal megbékélést kínálni? Kínálni persze lehet, de az így kínált megbékélés elfogadására számítani nem lehet. Csak a megismert igazság tudatában kínált megbékélés hozhat békét.
Az igazság megismerése pedig minden életkor számára szükséges és rendelkezésre áll. Aki elhárítja magától, akár életkorra hivatkozva, a felelősséget, az a megismerés felelősségéről mond le. Aki lemond a megismerés felelősségéről, az az igazságról mond le, és szükségszerűen rossz útra téved. A rossz út pedig rosszabb, mint ha el sem indulnánk.
Köszönöm figyelmüket.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
