KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ
KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Azt gondolom, hogy alapvető kérdésekben aligha van vita közöttünk, kormány és ellenzék között, aligha van vita abban - nem is lehet -, hogy a mindenkori kormánynak, legyen az bármilyen politikai összetételű, alkotmányos kötelessége a határon túli magyarság sorsának figyelemmel kísérése, a hozzájárulás helyzetük javításához.
(9.10)
Mindaz, amit elértünk ebben, vagyis az az út, amit megtett Magyarország, amit megtett a határon túli magyarság, és amit megtett a Magyarország és a határon túli magyarság közötti viszony, immár 13 év munkájának az eredménye, négy parlament és öt kormány egymásra épülő munkájának eredménye.
Voltak viták köztünk, vannak és lesznek is viták abban, hogy milyen módszerekkel lehet a leginkább ezt elérni, hogy érdemes-e asztalt verni, vagy érdemes-e csendes, józan érveléssel érvényt szerezni törekvéseinknek. Azt gondolom, hogy a tapasztalat, a gyakorlat inkább ezt az utóbbit, mint az előbbit igazolja.
Az is nyilvánvaló, hogy akkor hatékony a határon túli magyarság segítése, ha az nemcsak külpolitikai feladat, hanem összkormányzati feladat. A kormány ezt képviseli, ezért is került - a korábbi helyzetet megváltoztatva - a Külügyminisztériumból a Miniszterelnöki Hivatalba a határon túli magyarság sorsának figyelemmel kísérése és javítása, hiszen az összkormányzati feladatok inkább a Miniszterelnöki Hivatalba, semmint a Külügyminisztériumba valók.
Ugyanakkor a külpolitikának is egyik legfontosabb feladata, amely viszont akkor érvényesül igazán, és akkor hatékony, ha összhangban van a külpolitika két másik nagy feladatkörével, Magyarország euro-atlanti integrációjával és a jószomszédi kapcsolatokkal, a térség stabilitásának erősítésével. Könnyű belátni, hogy minél inkább beágyazódik Magyarország az euro-atlanti struktúrákba, minél inkább növekszik a súlya a világban, annál jobb ez a határon túli magyaroknak, hiszen egy nagyobb súlyú Magyarország áll mögöttük, és segíti jogos törekvéseik érvényesülését.
Azt is könnyű belátni, hogy minél kiegyensúlyozottabbak, minél inkább a kölcsönös bizalomra épülnek a szomszédsági kapcsolatok, annál könnyebb helyzete van Magyarországnak, amikor szót emel a határon túli magyarság érdekeiért, hiszen akkor nem a feszültségkeltés szándéka sejlik mögötte, hanem éppenséggel annak a nyilvánvaló ténynek a valóra váltása, hogy a kisebbségek normális esetben összekötő kapcsot jelentenek két szomszédos ország viszonyában.
A hét végi Magyar Állandó Értekezlet munkájában nagyon jól tükröződtek ezek a törekvések, és örömmel láthattuk, hogy a határon túli magyarság képviselői, pártjainak, szervezeteinek vezetői pontosan értik ezt a kölcsönös összefüggésrendszert. Ezért is támogatták a közös nyilatkozatban Magyarország európai uniós csatlakozását, amely természetesen nem oldja meg - mint ahogy egyes, egyébként teljesen jó szándékú, de picit túlzó megfogalmazások sejtetik - a magyar nemzet határmódosítás nélküli újraegyesítését; önmagában Magyarország csatlakozása ezt nem oldja meg. Ami megoldja, az majd az egész térség európai uniós csatlakozása, valamennyi szomszédunk csatlakozása, vagyis a térség egészének bekapcsolódása az európai integrációs folyamatba. Van néhány ország, amely velünk együtt fog csatlakozni, és van néhány ország, amely bizony még hosszú út előtt áll.
Összességében, tisztelt Ház, azt gondolom, hogy az a szellemiség, az a tartalom, ami jellemezte a Máért hét végi ülésének munkáját, az a konszenzusra törekvés, amely végül egy közös nyilatkozatban jutott kifejezésre, lehetővé teszi, hogy a kedvezménytörvény - amit néhányan még mindig szeretnek státustörvényként emlegetni, talán azért, hogy bosszantsák egy kicsit a szomszédokat - végül is úgy módosítható, úgy kerül a parlament elé, és úgy kerül majd, reményeink szerint nagyon nagy többséggel, talán egyhangúlag elfogadásra, hogy nem feszültségeket kelt Magyarország és a szomszédos ország, a határon túli magyarság és a többségi nemzet viszonyában, hanem éppenséggel a kapcsolatot, a megértést segíti.
Ebben kérem az ellenzéki pártok együttműködését is. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
