PARRAGH DÉNES
PARRAGH DÉNES
PARRAGH DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Nem kívántam kétpercesekre szót kérni, és elsősorban a hulladékgazdálkodási terv szakmai részével kívánok foglalkozni, de engedtessék meg, hogy a miniszteri expozé kapcsán néhány gondolatot elmondjak.
Egyrészt örülök, hogy a miniszter asszony az utóbbi hozzászólásaiban nyugodtabb volt. Az első felszólalása, elnézést a személyes megjegyzésért, kicsit izgatottnak tűnt, ezt csak azért jegyzem meg, mert a miniszter asszonyt azt mondta, hogy együttműködést és közös munkát kér az ellenzéktől, és igazából nem értettem, hogy akkor az első hozzászólásakor, amikor a vita meg sem kezdődött, miért tűnt izgatottnak. Lehet hogy valóban az elefántfürdetés okozta, hogy esetleg úgy tűnt, a szükségesnél harcosabban vezeti elő expozéját.
A folytatással volt egy kis problémám, amit már nem először hallok a miniszter asszonytól, a szakmai részletek ismertetése helyett az elmúlt négy évet bírálta újra. Úgy gondolom, hogy most már előre kellene néznünk, már csak azért is, mert az elmúlt négy évet ilyen rövid mondatokkal, ahogy ön szokta, nem lehet jellemezni és igazságtalan, hiszen ugyan Turi-Kovács Béla úr elment, de az ő minisztersége alatt igenis komoly előrelépést tett a minisztérium, az európai integrációs jogharmonizációban nagyon komoly haladást ért el.
Ha a saját területünkről, a mai napirendről, a hulladékgazdálkodásról beszélünk, akkor talán érdemes lenne, ha áttekintenénk az elmúlt 8-12 év eseményeit. Szembetűnő az a fejlődés, ami az elmúlt négy év során zajlott le, az elmúlt négy év során volt egyedül lehetőség a Környezetvédelmi Alapból és a Környezetvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium közös pályázatából végre nemcsak lerakókat építeni, amiről az előbb hallottuk, hogy mi a szakmai értéke, mi az európai megítélése, hanem végre lehetett venni hulladékgyűjtő edényeket, hulladékszállító autót, végre lehetett venni szelektívgyűjtő-edényeket, végre lehetett komposztáló telepekre is pályázni. Tehát úgy gondolom, hogy amikor azt mondja, hogy az előző négy év tragédia, és nem is tudom, milyen jelzőket mondott, akkor nem egészen pontosan fogalmaz.
Nem kívánok még jobban visszanézni, de amikor '94 és '98 között ennek a szerencsétlen programgazda rendszernek a bevezetése megtörtént, amikor a helyi programgazda-feljogosításokat kiadták, majd országos feljogosításokat is kiadtak, ezért a rendszer a mai napig nem működik, hiszen az országos cégek lenyúlják a helyi cégek elől a hulladékot, hiszen sokkal jobb lehetőségük van. Vagy nem nagyon kellene felemlíteni azokat a nem jól körülhatárolt kistérségi lerakókat, amelyek ma valóban sem az EU-s előírásoknak, sem annak a lakóegységnek nem felelnek meg, ami gazdaságos működésüket, illetve a hulladékfeldolgozást lehetővé tenné.
Tehát úgy gondolom, hogy az előző négy év ilyen minősítése igazságtalan, főleg ha a korábbi időszakot is nézzük, és úgy gondolom, hogy inkább azzal foglalkozzunk, hogy most már innen hogyan tudunk továbbhaladni.
A hulladékgazdálkodási tervnek egy részével szeretnék itt foglalkozni, illetve néhány megjegyzést tenni, amelyre a bizottsági felszólalásomkor is utaltam, de most kicsit többet szeretnék erről mondani. Itt is sokszor elhangzott az önkormányzatok és a települési hulladékok kérdése. Ennek a tervnek a végén van néhány szép, színes táblázat, amely bemutatja a jelenlegi helyzetet, a fejlesztés alatt álló ISPA-projekteket és lerakó, hulladékfeldolgozó projekteket. Mind a három magyarországi táblázaton komoly felületű fehér foltok vannak.
Igazából számomra az nem derül ki, és szeretném, ha itt a tervben a későbbi jogalkotásban, hiszen valóban mindannyiunk számára az eredmény elérése a fontos, választ lehetne kapni, hogyan fognak eltűnni ezek a fehér foltok.
(22.00)
Nagyon nehéz koordinációs pont az önkormányzatok társulási és nem társulási viszonya és az országos, regionális érdekek összehangolása. Igazából én azt látom, hogy sem az elmúlt években, de most sincs semmilyen garancia arra, hogy a regionális és országos érdekek alapján ezek a körzetek kialakulnak. Sajnos ma teljesen piaci alapon rendeződik a dolog, méghozzá döntően nyugati, külföldi befektetői szándékok mentén rendeződik ez a piac. Tehát én nagyon fontosnak tartanám azt, hogy ezt a lefedettséget, a hulladékfeldolgozók és -lerakók kiépítését valamilyen módon koordináljuk.
Nem ad a terv arra sem választ, hogy az első- és másodosztályú szigeteléssel ellátott lerakókkal mi lesz. Tudjuk, hogy ez nem felel meg az Európai Unió előírásainak, van egy türelmi idő, de igazából nem derül az ki, hogy eddig a türelmi időig mi lesz ezeknek a szerepük. Azt akarjuk-e, hogy megteljenek, ezért valamilyen úton-módon eljárunk abban, hogy azok az önkormányzatok, akik ezt korábban megépíttették, engedjék, hogy megteljen, vagy pedig nem akarjuk, és valamilyen félállapotban lezárjuk? - erre semmilyen szakmai válasz az anyagban nincs.
A közeljövő, a közeli napok, hetek kérdése lesz, amit már a képviselőtársaim is korábban előttem említettek, a felülvizsgálatok, a lerakók felülvizsgálata, majd a rekultiváció kérdése; ezekben a dolgokban is, úgy gondolom, mind koordinációs, mind pedig forrásoldalról komoly feladatok állnak előttünk.
Az anyag valóban említi a hat regionális égető telepítési lehetőségét, amelyet a képviselőtársaim már korábban bíráltak. Én inkább azt a szempontot szeretném megemlíteni, hogy hogyan fog a két rendszer összehangolódni. Most nagyjából, mint mondtam, fehér foltokkal, de igyekszünk egy országos kezelő-, lerakótelepet, rendszert kiépíteni, el kellene tüntetnünk a fehér foltokat, hiszen a jövő évtől elméletileg műszaki védelem nélküli lerakóba nem lehetne lerakni, és növelni kellene a szelektív hulladékgyűjtés arányát, ugyanakkor tervezünk égetőket. Hogy hogyan fognak ezek települni, milyen gyűjtőkörzetük lesz, milyen forrásból, állami befektetésből és EU-s pénzből, magántőkéből vagy milyen arányban, igazából ezekben is legalább iránymutatást kellene adni, hiszen ezek nagyon fontos kérdések, és jó lenne, ha nem járnánk úgy, mint az általam említett kistérségi lerakókkal, hogy országhatár mellé, ártéri területekre épültek sajnos állami pénzből lerakók, és nem tudjuk igazán jól kihasználni; reméljük, ezeknek az égetőknek, ha egyáltalán létesülnek, nem ez lesz a sorsuk.
Valóban nagyon sok kérdést vet fel a veszélyeshulladék-kezelés, -ártalmatlanítás és -hasznosítás, igazából ott nemcsak a nagyobb befektetőket, de mint már korábban is szóba került, a magyar szellemi tőkét és a magyar kis- és középvállalkozói tőkét is mozdítani kellene. Úgy gondolom, hogy a veszélyes hulladékos jogszabály komoly átdolgozására is szükség van. Egyik oldalról azt lehet látni, hogy sajnos nem bírhatnak a hatóságok az országban keletkező veszélyes hulladékok jogszerű nyomon követésével; a másik oldalról pedig, amikor jó szándékú és szakmailag is megalapozott ártalmatlanítási rendszerek épülnének ki, akkor éppen a túl bonyolult és szigorú szabályozás miatt a vállalkozó kedve elmegy mindenkinek. Valahol a középutat kellene megtalálni ebben a kérdésben is.
Én néhány mondatot még hadd mondjak el, a szelektív hulladékgyűjtés és a települési hulladékkezelés itt többször szóba került. Az én véleményem, nézőpontom mindig kicsit más mint nyíregyházi képviselőnek, már csak azért is, mert már a hetvenes évek végén Nyíregyházán szigetelt lerakót építettek, és a mi önkormányzatunk már akkor is szigetelt lerakót épített, amikor még jogszabály nem írta elő. Évek óta már biogázzal fűtjük a telep kommunális épületeit, és a szelektív gyűjtésben is legelőször vagy a legelsők között kezdtünk bele, és ma már 116 gyűjtősziget épül ki a városban, és remélhetőleg a mostani sikeres pályázat után hulladékgyűjtő udvarok is ki fognak épülni, ahova például olyan használt elemeket is el lehet majd vinni, amelyekkel kapcsolatban a képviselőtársam itt Budapesten és Kecskeméten ezeket a helyeket hiányolta, és a jövő évben elindul a komposztálótelep építése is. És teszem hozzá, mindez teljes mértékben önkormányzati tulajdonban van, hiszen '90-ben mi nem adtuk el magánkézbe.
Tehát úgy gondolom, hogy azért vannak jó példák, vannak követhető példák, de a következő, hogy ebben az időszakban, a hulladékgazdálkodási tervben és a hozzá kapcsolódó jogszabályokban is, úgy gondolom, mind az önkormányzatoknak több segítséget kellene adni, és több segítséget kellene adni a vállalkozóknak is a veszélyeshulladék-kezelésben és a csomagolóeszközök újrahasznosításában.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
