DR. MESTER LÁSZLÓ
DR. MESTER LÁSZLÓ
DR. MESTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a T/25. számon benyújtott törvénymódosításról fogok beszélni, ez kapcsolódik a napirendhez. Ugyanis azt tapasztaltam, hogy néhányan valószínűleg félreértés folytán más anyagból dolgoztak, legalábbis az elhangzott hozzászólások ezt bizonyítják. Ez a törvénymódosítás a munkavállalói biztonság helyreállításával foglalkozik, és nem elsősorban, sőt csak kis részben a szakszervezeti jogosítványokkal.
Az elmúlt héten elmondott interpellációmban egy konkrét példán keresztül mutattam be, hogy hogyan hathat egyéni sorsokra, munkavállalók ezreire egy szabályozás, a szabályozás hiánya, egy szabályozás megváltoztatása. Persze mondhatnánk - a római jogból is ismert alapelvet felemlítve -, hogy pacta sunt servanta, a szerződéseket meg kell tartani, hiszen a példában az is benne volt, hogyan lépik át adott esetben a jogszabályokat, mondván, hogy menjen a munkavállaló vagy a dolgozó bíróságra, nem is csinálva titkot abból, hogy próbapert akarnak indítani, és majd meglátják, hogy meddig érdemes feszíteni a húrt.
Egyébként remélem, hogy az elmúlt órák vitáját sokan nézték a televízióban, sok olyan munkavállaló, aki az elmúlt években kiszolgáltatott vagy éppen kilátástalan helyzetbe került, és biztos megvan a vélemény arról a megjegyzésről, hogy a munka törvénykönyvének ez a módosítása nem más, mint paraszolvencia.
Érdemes elgondolkoznunk azon, hogy mitől érezheti biztonságban magát ma egy munkavállaló Magyarországon. Tegyük hozzá azonnal, hogy természetesen tudjuk, nem mindenkivel kötnek menedzserszerződést, és természetesen tudjuk azt is, hogy nem mindenki tud távozni néhány milliós vagy több tízmilliós végkielégítéssel.
Induljunk ki abból a feltételezésből, hogy a munkavállalók döntő többsége megbízhatóan, lelkiismeretesen végzi a munkáját, kötődik a munkahelyéhez! Adódhat olyan szituáció, mi is tudunk sok ilyet mondani, amikor konfliktusba kerül a vezetőjével, mondjuk, a vezetőjét alkalmatlannak tartja, és ez valóban igaz, de lehet ennek ezer más oka is, vagy - de ehhez is hozzátehetjük - rajta kívülálló okok miatt következik be ez a konfliktus, és szintén rajta kívül álló okok miatt kerülhet olyan helyzetbe, hogy átszervezik a munkahelyét, létszámleépítés lesz, azaz foglaljuk össze: kiszolgáltatott helyzetbe kerül a munkavállaló vagy dolgozó.
Miben bízhat tehát? Bízhat a jogszabályi védelemben, és bízhat az érdek-képviseleti szervek tevékenységében. De tegyük már hozzá azt is, hogy bízhat igazán akkor, ha azt érzékeli, hogy a mindenkori kormány valóban fontosnak tartja - ez érződik a magatartásában, az intézkedéseiben - a munkavállalói érdekek biztosítását, valóban fontosnak tartja, hogy a munkahelyeken legyenek érdek-képviseleti szervek - és legyenek erős érdek-képviseleti szervek -, hiszen ez is a munkavállalói biztonságot segíti elő. Tehát tapasztal egy olyan magatartást, amelyben természetes a párbeszédre való törekvés a lehetőségek átgondolásában, a feltételek változtatásában. Tehát milyen a minta, milyen a példa? - amely példa, nyilvánvaló, valamifajta sugallat, jelzés a munkáltatók számára.
(17.10)
Komoly vagy formális a párbeszéd, partnernek akarom tekinteni az érdek-képviseleti szervezeteket vagy felesleges akadálynak, akadékoskodónak, azzal a felsőbbrendűséggel, hogy ne szóljanak bele a dolgaimba, hiszen azt én ismerem a legjobban. Ebben a megközelítésben talán nem tűnnek jelentéktelennek az olyan változtatások, amelyek benne vannak ebben a törvénymódosításban.
Ez a törvénymódosítás, tisztelt képviselőtársaim, évek óta készül, és évek óta érlelődik, hiszen itt is elhangzott a vitában, hogy egy részét már benyújtották módosító indítványként, csak éppen nem fogadták el. Ezek egy része elhangzott már a különböző tárgyalásokon, nevezhetik persze a formális tájékoztatást is érdekegyeztetésnek, de mindegy, ezt most ugorjuk át, tehát az ezeken az egyeztetéseken elhangzott javaslatokat sem fogadták el, ezek tehát évek óta kiérlelt és előkészített javaslatok.
Ezt a törvénymódosítást jegyzik olyan képviselők, akik az elmúlt években vagy évtizedben itt a parlamentben is sokat tettek a munkavállalói jogok erősítéséért, biztosításáért; jegyzik olyan új képviselők, akik az elmúlt években sokszor találkoztak, egyeztettek, tárgyaltak olyan érdek-képviseleti szervekkel, amelyek felvetették ezeket a javaslatokat, és több ezer olyan emberrel beszéltek, akik valóban egy kiszolgáltatott helyzetből vagy éppen kilátástalan helyzetből fogalmazták meg a problémáikat.
Mindezek figyelembevételével, kérem tisztelettel, hogy fogadják el a törvénymódosítást, mindnyájunk felelőssége a munkavállalói biztonság erősítése.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
