HEGYI GYULA
HEGYI GYULA
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Előterjesztőként Gusztos Péter képviselőtársam fog a vita végén szólni, én néhány rövid megjegyzést tennék - és ígérem, utoljára ebben a vitában - mindenképpen ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban.
Amit elmondtak a képviselőtársaim, elsősorban a Fidesz néhány képviselője, hiszen nem mindenki egyféleképpen nyilatkozott, azzal kapcsolatban szeretnék néhány hozzászólást tenni.
Az egyik az, hogy megnövekednek a feljelentések. Akármilyen bűncselekményt a Btk.-ba beillesztünk, nyilvánvalóan lesznek, akik alaptalan feljelentésekkel állnak elő - ez ugyanúgy igaz a családon belüli erőszakra; sajnos tragikusan tapasztaljuk, hogy a pedofília vádjával sokan visszaélnek, mások pedig csúnyán visszaélnek; nők elleni erőszak - akármilyen Btk.-módosítást csinálunk, nyilvánvalóan lesznek alaptalan feljelentők, ezt nem lehet kikerülni.
A másik, felhívnám a képviselőtársaim figyelmét arra, bár magam nem vagyok jogász, de az a tény, hogy a mi büntetési tételünk nullától kettő, illetve nullától három évig terjed, a bíróknak nagyon nagy mérlegelési lehetőséget ad. Nyilvánvaló - különösen az állatkínzás tényállásánál, ahol szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés a lehetséges büntetési tétel -, hogy aki első alkalommal kitesz egy nyulat, azt másképp fogja megítélni az adott bíróság, mint olyan esetben, amikor visszatérő, visszaeső, különös közbotrányt okozó állatkínzás esete forog fenn.
Ami a vadászatot és egyéb kérdéseket illeti, én személy szerint nem vagyok vadász, és nem sok könnyet ejtenék, ha a vadászatot Magyarországon törvényen kívül helyeznék. De egy társadalmi valóságban élünk, és ebben a társadalmi valóságban a vadászatnak vagy a halászat engedélyezett formáinak nagy történelmi hagyománya van, emberek százezrei számára örömet okoz, és természetesen része a gazdasági életnek is. Azt gondolom, hogy egy ilyen törvény akkor helyes, ha középúton próbál járni a társadalom különböző csoportjainak az állatokhoz való viszonyában.
Az előterjesztői szónoklatban nem akartam részletesen beszélni róla, de aki tanulmányozza a modern nyugat-európai, amerikai szellemi áramlatokat, az tudja, hogy vannak olyan szélsőséges állati jogi aktivisták, akik az embereket kipusztítanák a Földről azért, hogy az állatok szabadabban élhessenek a maguk szokásai szerint a Földön. Ez nyilvánvaló őrültség, idáig a mi törvényjavaslatunk nem megy el. De azt gondoljuk, hogy az is helytelen és elfogadhatatlan, ha semmit nem teszünk, hiszen az a szabálysértési kódex, amely létezett, valójában nem akadályozta meg az állatkínzást. Szili Katalin képviselőtársam elmondta, hogy egy évben kilenc esetben szabtak ki büntetést; nem hiszem, hogy van köztünk, aki elhinné, hogy Magyarországon egy esztendő alatt csak kilenc esetben fordul elő állatkínzás. Azért is szükséges ez a szabályozás, hogy valamilyen módon valóban visszaszorítsuk ezt a cselekményt.
Ha azzal a szemlélettel, amit Gyapay képviselőtársam - akivel máskor többször egyetértünk a környezetvédelmi bizottságban - mondott, hogy úgyse tudnak majd élni a büntetésekkel, meg úgyse fogják végrehajtani, nem érdemes meghozni, ha ezzel a mentalitással ülnénk be a parlamentbe, akkor szinte mindenre elmondhatnánk azt, hogy nem érdemes belekezdeni, mert majd a jegyző és a bíró, valaki nem tudja végrehajtani. Akkor minek hozunk törvényeket? A törvényeket annak a reményében hozzuk, hogy azokat alkalmazni fogják, továbbá, hogy egy erkölcsi világrendet kialakítsunk, a társadalmi tudatot formáljuk, és mi ebben a szellemben hozzuk meg ezt a lépést.
Ennyit szerettem volna mondani, és ahogy említettem már, a zárszót Gusztos Péter képviselőtársam fogja megejteni.
Köszönöm. (Dr. Orosz Sándor tapsol.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
