PICHLER IMRE
PICHLER IMRE
PICHLER IMRE (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én próbálom magam ahhoz tartani, hogy megpróbálom lerövidíteni a mondandómat, de nem azért, mert Szanyi államtitkár úr erre szólított fel, hanem én is úgy gondolom, ez tényleg nem politikai indíttatás, amit el szeretnék mondani. Azt hiszem, valamennyiünknek nagyon fontos az, hogy az iskolatejprogram végre egyszer már beinduljon, és az én mondandómnak is ez volna a lényege.
Azért szeretnék rávilágítani egy-két olyan tényre, amikor az elmúlt időszakban - mondhatom nyugodtan - nem úgy sikeredett a kormány részéről meghozni a határozatokat, egyfolytában csak visszamutogatott az előző kormány hibáira, ugyanakkor a mostani kormány sem dicsekedhet azzal, hogy túl gyorsan elindította volna ezt a folyamatot. Arra gondolok ugyanis, hogy ezt az országgyűlési határozatot valamikor április környékén adták be a képviselőtársaim, most pedig novembert írunk.
Az utóbbi években országosan a tejágazatban az a furcsa, ellentmondásosnak tűnő helyzet alakult ki, hogy ugyan a szarvasmarha és azon belül a tehénállomány napjainkban jelentősen összezsugorodott, azonban a megtermelt tej mennyisége még így is soknak bizonyult. Ebből adódóan évről évre visszatérő probléma a tejfelesleg piaci elhelyezése. E paradox helyzet, amely az idei első félévben különösen kiéleződött, és már-már összeomlással fenyegette a piacot, több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt termelési oldalon a tehénállomány az utóbbi években mindinkább csökkent, azonban ezen belül a korábbi támogatások következtében egyre nőtt a nagy tejhozamú állomány részesedése, amely egy idő után a megtermelt tejmennyiség növekedését eredményezte. Másrészt piaci oldalon az elmúlt több mint tíz évben a hazai tejfogyasztás igen jelentősen visszaesett, miközben a külföldi tejtermékek importja is fokozódott. Harmadrészt az ágazatban az agrárium egészéhez hasonlóan lényeges strukturális feszültségekkel kell számolni, amelynek következtében a termelés koncentrációja és a tartási kedv csökkenése ugyanúgy megtalálható egymás mellett, mint a korszerű, zárt fejési technológia és a hagyományos eljárás, vagy a minőségi extratej és csupán a helyi fogyasztásra, takarmányozásra alkalmas tejtermék.
A szarvasmarha tenyésztését, a tehén tartását és a tej termelését az utóbbi mintegy tíz évben már igen számottevő, mennyiségbeli csökkenés jellemezte. Visszatekintve az 1990-es évek elejére, az országban a kifejt tej éves volumenének alakulását az évtized első felében folyamatos csökkenés jellemezte, amely 1994-ben érte el a mélypontját, amikor is a termelés az 1990. évinek a 68 százaléka volt. Az 1990-es évek közepén újból országosan bővült a termelés. 2002-ben 1995-höz képest 9,4 százalékkal több tejet fejtek ki.
Az utóbbi időben a termelésbeli anomáliák mellett az elégtelen fogyasztói kereslet is hozzájárult a tejpiaci egyensúlytalanság kialakulásához. Országosan az egy főre jutó évi átlagfogyasztásra már régebb óta a folyamatos csökkenés jellemző, és a 2001-ben regisztrált mennyiség is, amely európai mércével nem minősül magasnak, bő egynegyedével alatta maradt az 1989. évi értéknek. Ebben egyrészt szerepe van annak, hogy a tejen kívüli tejtermékek és üdítőitalok választéka jelentősen bővült. Másrészt összefügg azzal is, hogy a tej ára a szarvasmarha-állomány csökkenésének köszönhetően mind az életszínvonal csökkenésének, mind növekedésének időszakában az élelmiszerek általános árszínvonalánál nagyobb mértékben emelkedett. Harmadrészt: a gazdasági szereplőket tömörítő Tej Terméktanács a mai napig nem tudott megállapodásra jutni egyetlen szóba jöhető minisztériummal sem az iskolatej-akció folytatásáról.
A diákoknak napi két deciliter ingyenes tejet juttató program, amely az elmúlt év végéig hét megyére és Székesfehérvárra terjed ki, január óta áll.
(19.20)
A 2002 végén lejárt szerződést az állam és a Tej Terméktanács, illetve a részt vevő önkormányzatok között nem sikerült megújítani.
2003. március 3-án interpellációban kérdeztem Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztert, hogy mikor szándékoznak beindítani az iskolatejprogramot. Miniszter úr válaszában kiemelte, idézem én is, mint ahogy az előbb Kékkői képviselőtársam tette, hogy 2003-ban az iskolatejprogram folytatására az Oktatási Minisztérium megemelt közétkeztetési alapjának keretén belül lehetőség nyílik, így természetesen az iskolafenntartók dönthetik el, hogy mire költik a többletforrásokat.
Ebben az évben ez a gyakorlat érvényesül, mondta a miniszter úr. Természetesen ki fogjuk értékelni az idei év tapasztalatait. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium továbbra is fontosnak tartja annak vizsgálatát, hogy miképpen lehet az iskolatejprogramot az Európai Unió agrártámogatási és finanszírozási rendszerébe beilleszteni. Ha erre megtaláljuk a lehetőséget, akkor a belépést követően ezt természetesen vissza fogjuk állítani, mondta a miniszter úr.
Befejezésképpen: önök tulajdonképpen mindig visszafelé mutogatnak, és az előző kormány tehetetlenségére, lassúságára hivatkoznak. Ahhoz az időponthoz képest, hogy az iskolatejprogramot 2003. szeptember 1-jétől a 6-14 éves korosztály részére kellene biztosítani, nem dicsekedhetnek a túlzott gyorsaságukkal.
Viszont nagyon örülünk annak, hogy végre folytatása lesz az ingyenes iskolatejprogramnak. Teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy gyermekeink egészséges életmódra nevelése mindannyiunk feladata. Betegségek megelőzésében kiemelt jelentősége van az egészséges táplálkozásnak. Éppen ezért az iskolai tejfogyasztást, az “Igyál tejet” programot a Magyar Demokrata Fórum támogatja.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
