DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Az előbbi ügyrendi döntésünk, illetőleg a napirenddel megállapított terjedelem, mármint az alkotmánymódosítással kapcsolatos kérdések most tárgyalandó terjedelme gyakorlatilag az alkotmánymódosításnak az Alkotmánybírósággal kapcsolatos részeit jelenti. Tehát ezek a jelentős pontok, amelyek itt most elhangzottak, valamennyi az Alkotmánybírósággal, illetőleg az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel kapcsolatos alkotmánymódosítási részeket illeti. Így a jelentős pontokat illetően a felszólalásomban a pontok sorrendjében haladok, egy pont kivételével - a 14. pont a kivétel - bizonyos mérvű részletességgel fogok szólni, a 14. pont nem hiszem, hogy itt a részletes vitában részletesebb indoklást kíván.
Nos, haladjunk sorban! Az ajánlás 6. pontjában a Fidesz módosító javaslata az Országgyűlés hatáskörének a kérdéseit érinti, és jó néhány kérdés szerepel itt. Az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan azonban az itt a lényeges rendelkezés, amely az önkormányzatok feloszlatásával kapcsolatos.
Az alkotmány hatályos rendelkezése úgy szól, hogy az önkormányzatokat alkotmányellenes működésük esetén az Országgyűlés oszlatja fel a kormány javaslatára, az Alkotmánybíróság véleményének kikérése mellett. Ezzel a megoldással szemben joggal merült fel és merül fel az az ellenérv, hogy az Alkotmánybíróság, amely az alkotmányos működés megítélésére valóban a legautentikusabb szerv, csupán véleményező szerepet tölt be, és a kormány javaslata ezért az önkormányzatok alkotmányellenes működés miatti feloszlatását az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalná.
A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség úgy gondolja, hogy az a gondolat, hogy az Alkotmánybíróság szerepe ne degradálódjon pusztán véleménynyilvánító szerepre, amit aztán az Országgyűlés vagy figyelembe vesz vagy nem, és ami a kormányt sem köti különösebben a javaslatának előterjesztését illetően, valóban nem jó megoldás. Ezért el tudjuk fogadni azt a konstrukciót, hogy anélkül, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes működést meg ne állapítaná, ne lehessen önkormányzatokat feloszlatni. Ebben az értelemben tehát az önkormányzatok feloszlatása alkotmányjogi, szakmai kérdés, és ennek az eldöntése ténylegesen, de facto az Alkotmánybíróság feladata kell hogy legyen.
(Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ugyanakkor egy másik elvet is szeretnénk érvényesíteni, ez az elv pedig akként fogalmazható meg, hogy népképviseleti szervet csak népképviseleti szerv oszlathasson fel, az önkormányzatok pedig, jelesül az önkormányzatok képviselő-testülete népképviseleti szerv. Erre tekintettel terjesztettük elő az ajánlásunk 6. pontjában a javaslatunkat, amely úgy szól, hogy az Országgyűlés a kormánynak az Alkotmánybíróság egyetértésével előterjesztett javaslata alapján oszlathatja fel azt a helyi képviselő-testületet, amelynek működése az alkotmánnyal ellentétes.
A következő jelentős pont a 9., és ide kell kapcsolnom rögtön a 10. ajánlási pontot is, mindezek a kormány előzetes normakontrolljával kapcsolatos javaslatok, mind a két jelentős pont a kormány előzetes normakontrolljával kapcsolatos javaslatot érinti.
Az alkotmánymódosító törvényjavaslatban azzal az elgondolással találkozhatunk, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontroll jogosítványa mellett jelenjék még meg a kormány javára is, a kormány oldalán is egy hasonló jogosítvány. Az általános vitában elmondtuk részletes indokainkat, hogy ezzel miért nem értünk egyet, és én itt most a részletes vitában erről nem szeretnék beszélni.
(10.10)
Amit nem érintettünk részletesebben, az az ajánlás 10. pontjában Dávid Ibolya által jegyzett javaslat, amely a kormány eme előzetes normakontrollt igénylési joga mellett az Országgyűlésnek, illetőleg állandó bizottságainak, továbbá 50 országgyűlési képviselőnek is hasonló jogot biztosítana. Ennek a témakörnek a részletes vitájában - most itt nem a szó házszabályi értelmében használtam a részletes jelzőt, hanem arról a vitáról beszélek, ami már az általános vita kapcsán is folyt e témakörben, illetőleg az azt követő négypárti egyeztetéseken is fölmerült - a Fidesz számára egyre inkább az a szempont vált meghatározóvá, hogy a köztársasági elnök előzetes normakontrollt kérő jogával szemben hasonló konkuráló jogosítványt senkinek sem indokolt adni. Márpedig más megoldás nem lehetséges, mert abban mindenki egyetért, hogy előzetes normakontrollt mindenképpen a törvény végső formájának megszavazása, azaz a zárószavazás után lehetne kérni, lehetne igényelni, ilyen kérelmet előterjeszteni. Ez pedig gyakorlatilag hasonló jogosítvány lenne, mint ami a köztársasági elnököt megilleti.
Ezzel elsősorban ebből az okból nem értünk egyet, és ehhez képest és erre tekintettel nem tartjuk jó megoldásnak azt sem, ha a kormány előzetes normakontroll kérésére történő feljogosítását másokkal, akár az országgyűlési képviselők kisebbségi csoportjának a hasonló feljogosításával akarnánk ellensúlyozni. Ezért továbbra is fenntartjuk az ajánlás 9. pontjában említett javaslatunkat, hangsúlyozzuk annak fontosságát, és jelezzük, hogy az ajánlás 10. pontjában Dávid Ibolya által jegyzett módosító javaslatot nem tudjuk támogatni.
Az ajánlás 14. pontjában, mint mondottam, egy olyan javaslat van, amivel nem kívánok részletesen foglalkozni, ez semmilyen tartalmi eltérést nem jelent a kormány előterjesztéséhez képest, hanem megfogalmazásbeli, megszövegezésbeli megközelítésében más, mondjuk így: stilárisan máshogy kívánja a szabályt megfogalmazni. Úgy gondolom, hogy itt, ami a bizottsági vitában elhangzott vagy még majd elhangozhat, elegendő, és a plenáris ülés tárgyalását nem kellene ezzel a témával terhelni.
Ami a 16-20. ajánlási pontokat illeti, ezek azok a rendelkezések az alkotmánymódosító javaslatban, amelyek magára közvetlenül az Alkotmánybíróságra vonatkoznak. Jó néhány kérdést az általános vitában ugyancsak érintettünk, ezért szíves engedelmükkel részletesebb elemzésbe csak a tekintetben bocsátkoznék, amikre eddig még nem tudtunk szót keríteni. Mindenekelőtt e módosító javaslatunkban fogalmazódik meg az az elképzelésünk és az a véleményünk, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét abban a részletező leírásban, ahogy az az alkotmánymódosító javaslatban szerepel, nem tartjuk elképzelhetőnek az alkotmányba beépíteni, mert úgy gondoljuk, hogy ilyen terjedelemben részletezve a hatásköröket, szétfeszíti az alkotmány kereteit, szétfeszíti azokat az arányokat, amely arányok a szabályozás tekintetében más meghatározó jelentőségű alkotmányos szervek, illetőleg közjogi méltóságok tekintetében az alkotmányban a szabályozásból adódóan szerepelnek. Ráadásul a hatáskör-meghatározás mindig igen precíz megfogalmazást jelent, tehát nehezen tudunk elképzelni olyan megoldást, amely ezt a problémát az alkotmány keretein belül kezelni tudja.
Ezért a mi javaslatunk az, hogy öt lényeges csomópontban tartalmazza az alkotmány mintegy összefoglalóan az Alkotmánybíróság alapvető feladatköreit, és a hatáskörök részletes kibontása maradjon továbbra is az Alkotmánybíróságról szóló törvény feladata. Erre maga az alkotmány szövege utaljon is, ugyanakkor fontosnak tartjuk azt, hogy úgynevezett egyszerű többséggel, tehát nem kétharmados, hanem sima többséggel meghozandó törvénnyel ne lehessen tetszés szerint az Alkotmánybíróság hatáskörét bővíteni, ezért a hatáskörök pontos és precíz meghatározása az alkotmányban említett feladatmeghatározó csomópontokon túlmenően kizárólag az Alkotmánybíróságról szóló törvény feladata lehetne csak.
A javaslatban szerepel arra is szabályozás, hogy mi legyen az Alkotmánybíróság feladata az alkotmányellenesség megállapítása esetén. Úgy gondoljuk, ennek a precíz és tömör meghatározása valóban szükséges, hogy az alkotmányban szerepeljék, és arra teszünk javaslatot, hogy ez az alkotmány 32/A. §-ában a (3) bekezdésben az általunk benyújtott módosító javaslat szövege szerint kerüljön megállapításra. Az alkotmánybírák összeférhetetlenségével kapcsolatos rendelkezést illetően az a véleményünk: helyénvaló, hogy az alapvető összeférhetetlenségi szabályokat az alkotmány tartalmazza, azonban észleltük, hogy maga az alkotmánymódosító javaslat sem tartalmazza ezeket az összeférhetetlenségi okokat kimerítően, ezért hasonlóképpen ahhoz, ahogy erről az alkotmány az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségét illetően rendelkezik, javasoljuk, hogy kerüljön be az alkotmányba egy olyan kitétel, amely lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény az összeférhetetlenség egyéb eseteit is meghatározza, hiszen ténylegesen az Alkotmánybíróságról szóló törvényben most is vannak olyan további összeférhetetlenségi esetek, amelyek az alkotmánymódosító javaslatban most nem szerepelnek.
Fontosnak tartjuk az Alkotmánybíróság elnökének megválasztását illető rendelkezések tekintetében, hogy az Alkotmánybíróság elnökének időbeli megbízatása itt az alkotmányban jelenjen meg, tehát hogy az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák maguk közül három évre választják. Ugyanis az előttünk fekvő javaslatban a hároméves megbízatási idő nincs feltüntetve.
Azt gondoljuk, hogy az alkotmánybírói megbízatás megszűnése olyan kérdés, amely nem feltétlenül kívánja meg az alkotmányban történő szabályozást. Itt is az alkotmány szabályozási tárgyköreinek egyensúlyára igyekszünk figyelemmel lenni, hiszen a bírák megbízatásának megszűnését sem tartalmazza taxatív részletes felsorolással az alkotmány, hanem ezt rábízza a bíróságokat érintő kétharmados törvényekre.
Megjelenik módosító javaslatunkban természetesen az a nagyon fontos szabály is, hogy az Alkotmánybíróság szervezetéről, működéséről, az alkotmánybírák jogállásáról, megválasztásuk egyéb feltételeiről, megbízatásuk megszűnéséről az alkotmánybírósági törvény rendelkezzék, melynek elfogadásához, mint ahogy az most is van, a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata legyen szükséges.
Az ajánlás 17. pontjában Wiener képviselő úr egy olyan javaslatot tesz, hogy az önkormányzati rendelet törvényességének utólagos vizsgálata is jelenjék meg az alkotmányban. Túl azon, hogy mi az ilyen hatásköri szabályokat, mint előbb elmondottam, nem az alkotmányban gondoljuk rendezendőnek, hanem az Alkotmánybíróságról szóló törvénnyel, egyébként is fölöslegesnek tartjuk ezt így kimondani, hiszen a jogszabályok utólagos normakontrolljába beleesik ez az eset is, amit a képviselő úr mondani akar. Ugyanis az, hogy az önkormányzati rendelet nem sérthet törvényt, magában az alkotmányban van benne.
(10.20)
Ha tehát az önkormányzati rendelet törvénnyel ellentétes, akkor az önkormányzati rendelet alkotmánysértő. Márpedig az önkormányzati rendelet jogszabály, ezekből a különböző jogi tételekből egyértelműen következik, hogy az a jogi megfogalmazás, miszerint az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozna a jogszabályok alkotmányosságának utólagos vizsgálata, az értelemszerűen magába foglalja az önkormányzati rendeletek törvényességének utólagos vizsgálatát is.
A 18. ajánlási pont Herényi Károly képviselő úr javaslatával kapcsolatos. Tartalmilag nincs vele problémánk, de azt gondoljuk, hogy az alkotmány más helyein szereplő hatáskör-megállapítások egy helyre összegyűjtése fölösleges, és ezért ezzel a javaslattal nem értenénk egyet. Egyébként is azt szolgálná, hogy bővítené a hatáskörök leírásának a körét magában az alkotmányban, amivel szembeni fenntartásainkra imént utaltam.
Wiener képviselő úr 19. szám alatt jegyzett javaslata összefügg a 17-essel, külön nem kívánok rá kitérni, a kifejtettek okából nem tudjuk támogatni.
Végül az ajánlás 20. pontjában Fodor Gábor, Gusztos Péter és Eörsi Mátyás képviselőtársaink javaslata, amely másképpen kívánja rendezni az alkotmánybírák jelölési módját, szintén nem találkozik egyetértésünkkel, ezért ezt a javaslatot sem tudjuk támogatni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
