DR. BÓKA ISTVÁN
DR. BÓKA ISTVÁN
DR. BÓKA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ma már köztudott, hogy az idegenforgalom folyamatainak alakulásában negatív tendenciák figyelhetők meg Magyarországon, ezen belül a Balaton környékén is. Számszerűségében és az itt eltöltött idő viszonylatában is kevesebb a vendég, mint korábban, ebből következően évről évre csökken az idegenforgalmi forrásból származó bevétel. Az okokat keresők rendszerint külső körülményekben - terrorizmus, gazdasági recesszió, felmelegedés okozta vízszintcsökkenés, s a többi - keresik a magyarázatokat. E tényezők nyilván szerepet játszanak az ágazat sikerességében, viszont felmerül a kérdés: minek köszönhető az, hogy ezen tényezők ellenére Európa sok térségében éppenséggel sikerekről szól a tudósítás?
A hazai, negatív előjelű tendencia megváltoztatása érdekében ideje mindenkinek újragondolni a turisztikai szakterületet érintő teendőket. Ilyen munka folyik egy ideje a Balaton partján. A Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság keretében két éve sikerült létrehozni azt a kutatócsoportot, amelyet a térség gazdasági-társadalmi folyamatainak átfogó elemzésével bízott meg a Balaton Fejlesztési Tanács. E munkák egyik legfrissebb eredményéről a tanács szeptemberi ülésén adtak tájékoztatást a kutatók.
Az üdülőkörzet egészére és kistérségeire a bruttó hazai termék és jövedelmi adatok tekintetében számolt összehasonlító elemzések meglepő eredményekre vezettek. A 2000. év adataival számolva megállapítható egyrészt, hogy a Balaton kiemelt üdülőkörzet egy főre eső bruttó hazai terméke a vidéki magyar átlag 126 százaléka, az 1 millió forint/fő áll szemben az 1,3 millió forint/fővel, másrészt azonban az egy főre eső adóköteles jövedelem a vidéki átlagnak csupán 86 százaléka. Az adatok alapján okkal vonható le az a következtetés, hogy a régió lakóinak jövedelmi helyzete, életszínvonala messze elmarad attól, mint amit a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulásuk indokolttá tenne.
Ezen adatok ismeretében már kevésbé lehet azon csodálkozni, hogy miért csökken és öregszik a régió népessége a magyar vidéki átlagnál is jobban, miért költöznek el az emberek ebből a térségből, miért csökkennek a balatoni ingatlanok árai, és azon is, hogy jórészt miért maradnak el azok a beruházások a tó partján, amelyek biztosíthatnák a Balaton turisztikai vonzerejének megtartását és növelését a nemzetközi idegenforgalmi mezőnyben.
Az általam ismertetett adatok jól szemléltetik, hogy a balatoni turizmus gazdasági eredményei csak kisebbrészt maradnak az üdülőkörzetben, azok nagyobbrészt központosításra kerülnek. Az üdülőkörzet adja az éves bruttó hazai termék 5 százalékát, az idegenforgalmi bevételnek pedig körülbelül a harmadát. E térség prosperitásának időszakában mindez rendjén is lehet így. Ha viszont bajban van az ágazat, akkor ezen ismeretek birtokában okkal felvethető: kormányzati kötelesség is a balatoni turizmus talpra állítása.
Ha alaposan szemügyre vesszük azokat az európai turisztikai célterületeket, ahol látványos fejlődés mutatható ki az idegenforgalom alakulásában, láthatjuk, hogy ezen térségekben jelentős, központi források bevonásával is járó fejlesztések történtek a közelmúltban. A Balaton viszonylatában vagy úgy biztosítható mindez, hogy a kormány valóban kiemeltként kezeli az üdülőkörzetet, és a jelenleginél jóval nagyobb mértékben járul hozzá a nélkülözhetetlenül szükséges, a térség versenyképességét megőrző beruházások megvalósításához, esetleg kevesebbet von el a térségből, és ezáltal élni és felhalmozni hagyja a balatoni polgárokat; vagy pedig el kell gondolkodni azon a lehetőségen, amelyik egyre többször és többek által fogalmazódik meg a Balaton környékén: önállóvá kell tenni a régiót, az ország egésze érdekében is biztosítani kell számára azt a lehetőséget, hogy saját gazdasági-társadalmi erőforrásaira építve, önálló régióként próbáljon szerencsét a jövő Európájában.
Köszönöm, elnök úr.
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
