DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Hallottuk már a történet egyik oldalát. Tudjuk azt, hogy kik azok, akik ma kormányzati tisztséget töltenek be, s 2002 előtt különféle bankokban elnöki, illetőleg vezérigazgató-helyettesi minőségben dolgoztak.
Tudjuk azt, hogy született állítólag egy kormányrendelet abból a célból, hogy a pénzmosást, amely pedig 2000 óta folyt, megkönnyítse. Tudjuk azt, hogy egy állami cég, az Állami Autópálya Kezelő Részvénytársaság, szabad pénzeszközökkel rendelkezvén, azokat a K&H Equitiesnél forgatta. Tudjuk azt, hogy a Magyar Nemzet mindennap megjelentet egy új információt. Tudjuk azt, hogy fideszes képviselők mindennap, vagy legalábbis majdnem mindennap fontos bejelentéseket tesznek. Tudjuk azt, hogy ez a folyamat nem véletlenül 2003 nyarán kezdődött, akkor, amikor az európai uniós tagállamokban tapasztalható recesszió, illetőleg stagnálás miatt a magyar gazdaság helyzete is nehezebbé vált. Tudjuk azt, hogy a Fidesz milyen kiválóan ért ahhoz, hogy felépítsen egy konstrukciót, amelyben a másik oldalt köztörvényes és politikai bűncselekményekkel vádolja, miközben számos dologról, számos névről, számos összefüggésről hallgat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már nagyon sokszor elhangzott Medgyessy Péter neve, s nemegyszer az is hozzá volt téve, hogy Magyarországnak ma miniszterelnöke, korábban az Inter-Európa bank elnöke. Egyetlenegy dolog azonban nem hangzott el ezzel összefüggésben: az, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete első alkalommal nemcsak az Inter-Európa Bankot nevezte meg, hanem két másik bankot is, az egyik az OTP volt, a másik a Volksbank.
(18.50)
A Volksbank egyből nyilatkozott illetékes képviselője útján, hogy nem érintett az ügyben, azóta nem történt semmi, tisztelt képviselőtársaim. Az OTP nem nyilatkozott. Az OTP nyilvánvalóan a háttérinformálás módszereit alkalmazván elérte azt, hogy e bank neve többet ne szerepeljen a nyilvánosság előtt. Miért érdekes az Inter-Európa Bank? Egyetlen ok miatt, azért, mert valamikor Medgyessy Péter volt az elnöke. Ha nem Medgyessy Péter lett volna az elnöke, akkor az Inter-Európa Bank a Volksbank, illetőleg az OTP sorsára jut, soha többet senki nem beszélne ennek a banknak az érintettségéről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem azt kívánom indítványozni, hogy az OTP-t és a Volksbankot is vonjuk be ebbe a vizsgálatba, csupán felhívnám a közvélemény, a tisztelt rádióhallgatók figyelmét arra, hogyan zajlik a manipuláció látszólag igaz tényekkel, a tények megfelelő csoportosításával és számos elhallgatással. Természetesen elhallgatással nemcsak ebben az esetben találkozhatunk. Van egy hosszú névsor, ami azzal kezdődik, hogy Medgyessy Péter, azzal folytatódik, hogy László Csaba, majd következik Draskovics Tibor, esetenként Draskovicsot és Lászlót felcserélik. Ennyi a változatosság ebben a felsorolásban.
Nézzük azonban meg a fő embert a K&H-nál! Ez a név nem hangzik el, pedig az érintett személy előzetes letartóztatásban van, miután Hegyeshalomnál megpróbálta elhagyni az országot. Ez a személy Rejtő E. Tibor, akinek a viselt ügyeiről, életpályájáról, politikai beállítottságáról a sajtó azért néhány megjegyzést tett, persze messze nem annyit, mint a mai kormányzati szereplőkéről. Azonban mind a Figyelő, mind pedig a Népszabadság egy hét végi hosszú, az üggyel foglalkozó cikke bemutatta az olvasók számára Rejtő E. Tibort. Rejtő E. Tibor azt hangoztatta - írja mindkét sajtóorgánum -, hogy ő kifejezetten jobboldali beállítottságú. Ő nem véletlenül 1974-ben a lábával szavazott, amikor elhagyta az országot, később, a rendszerváltás időszakában visszatért. Rejtő E. Tiborról azt írja a Népszabadság egy cikke - amellyel szemben sem Rejtő E. Tibor, sem a Fidesz, sem mások cáfolatot eddig nem fogalmaztak meg -, hogy ő egy Fidesz közelinek számító, meghatározó bankvezér Magyarországon. Nem véletlen, hogy 1999-ben kerül oda, akkor, amikor már megtörtént a kormányváltás, és nagyon jól tudjuk, hogy noha magánbankról van már szó, azért kormányzati befolyások léteznek a magánbankok irányába is. Mindenki nagyon jól tudja, aki kelet-közép-európai történelemmel, szociológiával, politológiával, közgazdaságtannal foglalkozik, hogy itt, a magánszféra esetében a hivatali befolyásolás a térség minden államában - Magyarországon amúgy kisebb mértékben, mint mondjuk Ukrajnában - létezik.
Nem lehet tehát véletlennek tekinteni egyfelől azt, hogy Rejtő E. Tibor egy meghatározó tényező, akiről a sajtó azt írta, hogy fideszes beállítottságú, és az sem véletlen, hogy noha Rejtő E. Tibor az, aki ellen megindult a büntetőeljárás, mégis, a neve eddig egyetlenegy fideszes, illetőleg MDF-es felszólaló részéről nem hangzott el. Én kizárólag azért emlegetem az ő személyét, hogy a rádióhallgatók tisztábban lássanak, tudják meg, hogy annak a banknak a vezetője, amelyről itt most szó van - döntően a K&H Bankról van szó -, Rejtő E. Tibor volt. Azt is világosan tudni lehet amúgy a sajtóból is, hogy Kulcsár Attilának nem Draskovics Tiborral, nem László Csabával, még kevésbé Medgyessy Péterrel volt közvetlen kapcsolata, hanem például Rejtő E. Tiborral, akihez - hogy úgy fogalmazzak - egy speciális viszony fűzte. Egyes sajtócikkek szerint az is előfordult, hogy Rejtő E. Tibor jóvoltából Kulcsár Attila olyan társaságban is megjelent, ahol az ő státusa nem volt igazán megfelelő, de az is előfordult, hogy Kulcsár Attila volt ott, és Rejtő E. csodálkozott azon, hogy hogyan kerülhetett Kulcsár Attila olyan - idézőjelbe tett - jó társaságba, ahová pedig ilyen státusú ember nem nagyon kerülhetne be.
Tisztelt Képviselőtársaim! Világosan látnunk kell tehát, hogy két kulcsnévsor kimarad az önök érveléséből: OTP Bank és Volksbank, a másik oldalon kimarad Rejtő E. Tibor neve, és kimaradnak olyan bankvezérnevek is a K&H-ból, akik jelen pillanatban a Magyar Köztársaság kormányában nem töltenek be funkciót. Nyilvánvaló, hogy mi a célja ennek az egész felépített konstrukciónak.
Elhangoztak itt olyan vélemények is, hogy a kormány hajtóvadászatot indított Szász Károly, a PSZÁF elnöke ellen. Tisztelt Képviselőtársaim! Szerencsére itt ültünk jó néhányan a parlament padsoraiban 1999-ben is, és mit tapasztaltunk? Azt tapasztaltuk, hogy először a kormányfő és más vezető kormányzati tényezők megjegyzéseket tettek Tarafás Imrének, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet elnökének, valamint helyettesének, ifj. Nyers Rezsőnek a munkájával kapcsolatban, egyre több volt a nyomás és a felszólítás arra nézve, hogy a kormány bizalmát nem élvező Tarafás Imre és helyettese távozzon.
Tarafás és helyettese azonban nem kívántak távozni. Lévén ez egy feles törvény, amely szabályozta az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet tevékenységét, a kormánynak és a parlamenti többségnek lehetősége nyílt arra, hogy beterjesszenek egy új törvényt, összevonjanak három szervet, létrehozzák a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Megszületett az 1999. évi CXXIV. törvény. Ennek alapján vált Szász Károly a PSZÁF elnökévé, és egy nagyon ügyes átszervezési törvénnyel - amúgy a joggal való visszaélés eszközét alkalmazva - eltávolították Tarafás Imrét, és eltávolították ifj. Nyers Rezsőt. Talán azért távolították el - kérdezném én, ha fideszes lennék -, hogy bizonyos ügyletek lebonyolítása a jövőben könnyebb legyen? Én nem kérdezek ilyet, mert nem tudok erről semmit, de a fideszes logika azonnal ebbe az irányba mozdulna el. Ne beszéljünk tehát arról, hogy ez a kormány az, amely hajtóvadászatot indít független intézmények vezetői ellen, miközben az előző időszakban erre több példa volt, az egyik példa éppen az előbb már említett átszervezés volt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkinek az a célja, hogy tisztán lássunk ebben az ügyben. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a vizsgálóbizottság létrejötte előtt igazán megalapozott tényeket nem ismerünk. Ha a Fidesz ismer, akkor ez egy rendkívül érdekes összefüggést mutat. Miért ismeri ezeket? Hogyan ismeri ezeket? Honnan ismeri ezeket? Milyen kiszivárogtatások révén jutott ilyen információkhoz? Mely szervek szivárogtattak ki a Fidesz számára információkat? Mely szervek szivárogtattak ki a Magyar Nemzet számára információkat, tisztelt képviselőtársaim?
A szocialista képviselőcsoport célja az igazság feltárása. Nem tudunk azonban megfelelő ismeretek hiányában semmiféle álláspontot tényekkel alátámasztva megfogalmazni, ez a feladata a vizsgálóbizottságnak lesz, hogy kiderítse, hogy valójában mi is történt. Addig pedig erre a munkára koncentráljunk, ne pedig arra, hogy prejudikáljunk, ahogy ez egyébként a Fidesz esetében korábban már több alkalommal is előfordult.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
