DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amikor a mai politikai vitanapot áttekintjük, úgy gondolom, az a helyes, ha megnézzük azt, hogy 2002-től kezdődően, azaz a kormányváltástól kezdődően mi is az a makrokörnyezet, mi is az a helyzet, amely helyzetet az új kormány örökölt, és amely helyzetben az új kormány elkezdte a tevékenységét, amely helyzetben az új parlament meghozta első döntéseit.
2002-ben szinte lehetetlen helyzetben vettük át a kormányzást. (Derültség, közbeszólások az ellenzék soraiból. - Az elnök csenget.) A Fidesz vezette kabinet felmérhetetlen mértékű, burkolt államadósságot és egy roppant egészségtelen szerkezetű gazdasági növekedést hagyott hátra. Trükkös elszámolástechnikák miatt itt nehezedett az országon GDP-arányosan mintegy 4 százalékos olyan adósságteher, amelyet a 2002. évi költségvetési beszámolóban épp most tárgyal a Ház, és amelyet a tegnapi nap során számszerűsítve is hallhattak képviselőtársaink, illetve a nyilvánosság.
Hónapok teltek bele, míg a különböző bújtatott államháztartási kiadásokat feltártuk, és eljutottunk a végeredményig. 1500 milliárd forint deficit, tisztelt képviselőtársaim: ez a Fidesz öröksége. 7 százalékos, a gazdaság lehetőségeit messze meghaladó fogyasztásnövekedés: ez a Fidesz öröksége; nem 7 százalékos gazdasági növekedés, mint ahogyan ígérték, a gazdaság lehetőségeit figyelembe nem véve. Romló külső egyensúly és a feldolgozóipari beruházások visszaesése: ez a Fidesz öröksége. A látványosan növekvő fogyasztásból, az államilag stimulált növekedésből, az adóforintokból folytatott kampányból azonban kimaradt egy, mindannyiunk életét meghatározó társadalmi csoport: a közalkalmazottak. 2002 közepén az új kormány felduzzasztott minisztériumokat, de ápolónő- és orvoshiánnyal küszködő kórházakat talált. A közalkalmazottak, tanárok, orvosok, hivatalnokok, ápolónők színe-java ekkor már azon gondolkodott, hogy hová megy tovább a magánszférába, vagy már a magánszférában dolgozott. Akik maradtak - tisztelet nekik -, becsületből, az állami szolgálat iránti feltétlen elkötelezettségből maradtak helyükön. Az Orbán-kormány az utolsó pillanatban hangulatjavító béremelésekbe kezdett, de ezek már nem juthattak el oda, ahol a legnagyobb szükség lett volna rá: a közalkalmazottak népes táborához.
Az a kormány évekig nem valorizálta az adótáblát, és ezzel súlyos adóemelést hajtott végre. Az a kormány felemelte a minimálbért, de nem adta meg a közintézményeknek azt a támogatást, amivel a bértábla utánamehetett volna az emeléseknek. Azon kormány alatt az átlagjövedelem a legfelső adókulcsba került, a minimálbér 20 százalékát elvitte a személyi jövedelemadó, a közintézményekben pedig lehetetlen, sokszor megalázó béraránytalanságok alakultak ki. Az a kormány éveken keresztül nem emelte a családi pótlékot, rászorult családok ezreinek helyzetét rontva ezzel, miközben bőkezűen osztogatta az adókedvezményeket, azt a látszatot keltve, hogy gondoskodik a gyermeküket nevelőkről. Az a kormány az általános gazdálkodási környezet rontásával lehetetlen helyzetbe hozta a vállalkozások jó részét, és alamizsnaként csillantotta meg előttük az állami támogatás lehetőségét. (Dr. Kovács Zoltán: Beszélgessél vállalkozókkal időnként!)
Ezeket a bajokat kellett orvosolni 2002-ben, és a beavatkozás nem tűrt halasztást. Tudtuk akkor is, és tudjuk ma is, hogy az államháztartás hiányának csökkentése a magyar vállalkozások versenyképessége szempontjából a kormányzat legfontosabb feladata. De nem engedhetjük meg, hogy az az elvándorlás, amely például a kórházakat jellemezte korábban, folytatódjék, mert az maga volt a leépülés, amit tapasztalhattunk, ha valaki kórházba került. Tudjuk, és akkor is tudtuk, hogy a magyar gazdaság hitelezése szempontjából meghatározó piacok nem nézték jó szemmel az 50 százalékos közalkalmazotti béremelést. Tudtuk, és tudjuk ma is, hogy ugyanezek a piacok nem örültek a szociális juttatások emelésének, de nem volt más választásunk. Meg is kaptuk a kritikát az IMF-től és a Világbanktól, és időnként megkapjuk még ma is a különböző elemzői csoportoktól, de ma már látszik, hogy az az út, amin jártunk, jó irányba vezetett az ország lakossága szempontjából, és ez volt a legfontosabb momentum.
Az új kormány hivatalba lépését követően javaslatára a parlament módosított több törvényt Magyarországon. Ennek eredményeképpen egy átlagos keresetű magyar állampolgár 100 forint béréből 2002-ben még 38 forint 30 fillér adót és járulékot fizetett, ez 2004-ben már csak 36 forint 40 fillér lesz.
(9.10)
Ennek eredményeképpen, az új kormány hivatalba lépését követő időszakban bekövetkezett változások eredményeképpen Magyarországon jelentősen megváltoztak azok az arányok, amely arányok korábban kialakultak a közszféra és a vállalkozói szféra bérarányai között. A kormány hivatali idejének már az elején hozott intézkedéseket, amelyek a kereseti áraránytalanságokon, az alacsonyabb keresetűek, a gyermekes családok gondjain enyhített, és ezzel egyébként jelentős kockázatot is vállalt; az imént már hangsúlyoztam azt, hogy kritikát is kapott emiatt.
Tény, hogy míg 1998 és 2001 között a reálbérek összesen 15 százalékkal, azaz éves átlagban 3,8 százalékkal emelkedtek, miközben a GDP összességében majdnem 20 százalékkal növekedett ez alatt a periódus alatt, a 2002. és 2003. években a reálbér-növekedés várhatóan 26 százalék körüli lesz majd. Ez azt jelenti, hogy az új kormány hivatalba lépését követően jelentősen nagyobb a lakosság reálbér-növekedése, mint az előző négyéves periódus egészében volt.
Konkrétan néhány eleméről a meghozott intézkedéseknek:
A foglalkoztatásnövelés érdekében és a munkahelyek megőrzése érdekében az új kormány elhatározta és eldöntötte, hogy az élőmunka-terhelést mérsékelni fogja. Az első száznapos program keretében végrehajtott változtatások révén a lakosságot érintő adóterhelés mintegy 1 százalékponttal lett alacsonyabb, mint ahogyan az a 2002. évre egyébként meghirdetésre került, és a 2003. évre érvényes adótábla az adósávok és adómértékek módosítása miatt újabb 1 százalékpontos adóterhelés-csökkentést jelentett. Úgy vélem, hogy a következő évre érvényben lévő adótábla továbbra is csökkenteni fogja az adóterhelés általános mértékét.
Az adójóváírás módosításával az új kormány javaslatára a parlament elfogadta, hogy a 2002. évi 1 millió 200 ezer forintról 1 millió 350 ezer forintra, éves szinten 60 ezer forintról 108 ezer forintra emelkedett az adójóváírás mértéke, a 2003. évben 1 millió 950 ezer forintig, azaz 162 500 forintos bruttó keresetig van lehetőség adójóváírás érvényesítésére.
A családtámogatási rendszer, amit az adóágon érvényesít az új szabályozás, megváltozott. A változás iránya kifejezetten kedvező volt, hiszen lehetővé tette azt, hogy a családi adókedvezmény érvényesíthetősége az élettársakra is kiterjedhessen.
Kedvezőbbé vált az alternatív foglalkoztatási módszereknek az elszámolási lehetősége. Kedvezőbbé vált a mezőgazdasági őstermelők adózási feltételrendszere, hiszen 250 ezer forintról 400 ezer forintra emelkedett az e tevékenységből származó bevétel adómentes értékhatára, továbbá a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből a korábbi 4 millió forintos bevételi határral szemben 6 millió forintra emelkedett az árbevételi határ.
Kedvezővé vált a vállalkozásokban és az egyéni vállalkozók számára az amortizáció elszámolásának a lehetősége, hiszen 50 százalékos elszámolási lehetőséget tett lehetővé, ezzel is bővítve a jövedelemszerzés esélyét és lehetőségét.
Növekedett az átalányadó választhatóságának az értékhatára: a korábbi 18 millió forintról 22 millió forintra emelkedett a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetében.
Bevezetésre került az egyszerűsített vállalkozási adó, amely láthatóan egy viszonylag széles vállalkozói kör számára kedvezőbb jövedelemszerzési lehetőséget, ezzel az egyszerűsített elszámolással magasabb családi jövedelem megszerzésének a lehetőségét is jelentette, kiváltva más adónemek befizetési kötelezettségeit.
Az új kormány intézkedéseinek következtében - a parlament jóváhagyásával és a parlament szavazataival - bevezetésre kerültek olyan új formák, amelyek korábban a rászorultak esetében nem voltak alkalmazottak, nem voltak alkalmazhatóak.
Az ingyenes tankönyvellátás esetében a 2003. évben a jogosulti kör szélesedéséről beszélhetünk; a jelenleg rendelkezésünkre álló információk szerint az igénylők száma több mint félmillió főt, 564 ezer főt érintett.
A kedvezményes és ingyenes étkeztetés esetében hasonlóan mintegy félmillió gyereket érintett a kedvezmény és a parlament által elfogadott tartalmú költségvetési támogatás, tartósan beteg és fogyatékos tanulók esetében, a három- és többgyermekes családokban élő gyerekek esetében, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő gyerekek esetében szintén mintegy félmillió igénylőről tudunk beszámolni.
Összességében a 2003. évben a gyermek- és tanulóétkeztetési célú összes támogatás több mint 25 milliárd forintot tett ki, a költségvetési hozzájárulása.
A rendszeres gyermekvédelmi támogatás összegét korábban, a Fidesz által vezetett kormány időszakában nem emelték; a korábbi 4200 forintról 4600 forintra emelkedett, és terveink szerint a következő évben is emelkedni fog. Ez mintegy 720 ezer gyereket érint Magyarországon; a leginkább rászorult családok esetében és leginkább rászorult gyermekek esetében beszélhetünk erről a támogatásról.
Az előző kormány időszakában - ahogy azt már említettem a bevezetőmben is - nem emelkedett a családi pótlék. Az új kormány intézkedéseinek első etapjában, az első száznapos programban, szeptember 1-jétől 20 százalékkal emelkedő családi pótlékot tudtunk elkönyvelni, és a bevezetésre került 13. havi családi pótlék jelentősen segíthette az iskolakezdés anyagi terheinek vállalásában a gyermeket nevelő családokat.
Változott a közoktatás intézményeiben tanulók családi pótlékra jogosító korhatára is, hiszen fokozatosan húsz évről huszonhárom évre fog emelkedni, az első éves emelkedése már meg is történt ennek az ellátási lehetőségnek.
2003. január 1-jétől átlagosan 50 százalékkal emeltük az anyasági támogatást, ami jelenleg a minimális nyugdíj 225 százaléka, az ikreket szülő kismamák vonatkozásában pedig megdupláztuk azt.
A szabadság növelését most nem szeretném említeni, hiszen anyagi, forintban kifejezhető és természetű dolgokat szedünk sorba elsősorban.
2002 decemberétől lehetővé tettük a gyes igénybevételét nyugdíj mellett is. Az ikreket szülők 2003. január 1-jétől dupla összegű gyesben részesülhetnek.
A családokat érintő közvetlen támogatásoknak az összege az általam elmondott számokat is figyelembe véve a többszörösére növekedett, és több tíz milliárd forinttal több az az összeg, amit részben a múlt év nyarán elfogadott első száznapos program eredményeképpen, részben a 2003. évre elfogadott költségvetésben szereplő számok eredményeképpen, az új parlament döntésének értelmében azokhoz a családokhoz, amelyek a leginkább rászorultak, el tud juttatni a magyar költségvetésből.
Úgy vélem, hogy az általam felsorolt tételes értékek számszerűek, alapvetően bizonyítják azt, hogy persze egy másfajta logika mentén, egy másfajta felfogás mentén más családoknak, más gyermekeknek, a rászorultaknak elsősorban, az új kormány javaslatára, a parlament döntésének értelmében nagy összegű támogatásokra és nagy összegű állami gondoskodás kifizetésére került sor, ezen családok, ezen gyermekek előrehaladása, iskolai tanulmányaik finanszírozása, azaz a versenyképes tudás megszerzése anyagi feltételeinek biztosítása érdekében.
Kérem, amikor a mai vitanapon a különböző hozzászólások elhangzanak, ezeket a tényeket senki ne hagyja figyelmen kívül, hiszen ezeknek a tényeknek a figyelembevétele alapvetően meghatározza azt, hogy hogyan is ítélhető meg a jelenlegi helyzetben a jelenlegi magyar kormány, a jelenlegi parlamenti többség viszonya a családokhoz, a gyermekneveléshez és a versenyképes tudás megszerzésének a lehetőségéhez.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
(9.20)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
