DR. HOLLÓ ANDRÁS
DR. HOLLÓ ANDRÁS
DR. HOLLÓ ANDRÁS, az Alkotmánybíróság elnöke: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt jelen lévő és természetesen tisztelt távol lévő Képviselő Hölgyek és Urak! Ez a második alkalom, amikor az Alkotmánybíróság elnöke él azzal a Házszabály által biztosított, megtisztelő lehetőséggel, hogy felszólal a tisztelt Ház előtt. Az első felszólalás 1996. április 2-án volt, az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló törvényjavaslat általános vitáját megelőzően. Ha az 1996. április 2-ai történés jeles napnak számított, ahogy azt az akkori törvényjavaslat előterjesztője, az általam nagyra becsült Isépy Tamás képviselő úr fogalmazta, akkor ez a nap még inkább az.
Önmagában az a tény is fontos eredmény, hogy a törvényjavaslat-csomag a tisztelt Ház napirendjén szerepel. Természetesen a sikeres végeredmény lenne az Alkotmánybíróság, és gondolom, a tisztelt Ház számára is igazán jeles nap.
Az Alkotmánybíróság mint a demokratikus jogállam új intézménye, az alkotmány 32/A. §-a és az 1989. évi XXXII. törvény alapján, 1990-től látja el alkotmányvédő feladatát. A hivatkozott alkotmányi és törvényi szabályokon alapuló, az Alkotmánybíróság hatásköri önértelmezéseivel kialakított több mint egy évtizedes gyakorlat igazolta, hogy ennek az alkotmánybírósági modellnek van létjogosultsága Magyarországon. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve, a hiteles alkotmányértelmezés monopóliumával. Mindez lényegében két egyenrangú feladatban testesül meg, az állami szervek alkotmányos működésének ellenőrzésében, valamint az emberi és az állampolgári jogok védelmében. Az Alkotmánybíróság ezeket az alapfeladatait az alkotmányos törvényalkotás, tágabban: a jogalkotás biztosításával teljesíti. A magyar Alkotmánybíróság tehát a jogi normák alkotmányosságát vizsgálja felül, ennek a modellnek alapvetően ez a legfőbb jellemzője.
(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ugyanakkor éppen az alkotmánybírósági gyakorlat vetett fel olyan, az Alkotmánybíróság közjogi pozícióját, hatáskörét érintő problémákat, amelyek nem az intézmény lényegére hatnak, hanem a működésére, annak hatékonyságára, és ezáltal van koncepcionális jelentőségük.
A jelenlegi törvényjavaslat - az Alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosítás tervezete és az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat, a továbbiakban mindkettőre egységesen a törvényjavaslat kifejezést használom - az Alkotmánybíróság által is támogatott koncepcióváltozást tükrözi.
A törvényjavaslatnak van egy jelentős szakmai előzménye. 1999 februárjában az Igazságügyi Minisztérium elkészítette az Alkotmánybíróságra vonatkozó jogi szabályozás felülvizsgálatának koncepciójáról szóló kormány-előterjesztést - erre utalt Dávid Ibolya képviselő asszony -, amit az Alkotmánybíróság teljes ülése annak idején megtárgyalt, és úgy ítélte meg, hogy jó kiindulási pontja egy átfogó kodifikációs reformnak. A kormány által elfogadott koncepciót az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága 1999. október 12-én megvitatta, ezen az ülésen volt szerencsém jelen lenni. Az Igazságügyi Minisztérium - az Alkotmánybíróság észrevételeit, a bizottsági ülésen elhangzottakat is figyelembe véve - elkészítette a törvényjavaslatokat.
A legközelebbi adat ehhez a tényhez: a Magyar Közlöny 2000. évi 127. számában közzétett jogalkotási program, ahol mint elfogadandó törvényjavaslatok szerepeltek az alkotmány módosítására vonatkozó és az Alkotmánybíróságról szóló T/3066. és T/3067. szám alatti javaslatok. Az 1999-es szabályozástörténetnek itt vége szakadt. A most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat a koncepciójában, elvi tartalmában és ezen alapuló szabályozási javaslataiban nagyon közel áll az 1999-es, elfogadandó törvényjavaslatokhoz. Ezt - a vita alaphangját motiválandó - mint szakmai álláspontot szeretném erőteljesen kihangsúlyozni.
A törvényjavaslat legfontosabb koncepcionális elemei - az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozási szintek csökkentése, az Alkotmánybíróság hatásköri szabályainak az alkotmány szintjére emelése - a testület több éve hangoztatott álláspontját tükrözik. Az Alkotmánybíróság már a működése első évében felvetette, hogy egy részletesebb, az alkotmánybírósági eljárásra vonatkozó, garanciális szabályt tartalmazó Alkotmánybíróságról szóló törvény kiválthatná az önálló ügyrendi törvényi szintet, ezáltal az Alkotmánybíróság hatáskörébe kerülne, teljes ülési határozat formájában, az eljárása, a formai-technikai szabályainak a megalkotása. Ez a megoldás van összhangban az Alkotmánybíróság közjogi helyzetével.
Az alkotmány szintjén csak egy alkotmánybírósági hatáskör került megfogalmazásra, a jogszabályok utólagos alkotmányossági vizsgálata. Az Alkotmánybíróság az 1997 elején hozott határozatában fogalmazta meg először az alkotmánybírósági hatáskörök alkotmányi szintű meghatározásának garanciális jelentőségét - ez a 4/1997-es határozatunk volt. Ugyanebben az évben az Alkotmánybíróság az előzetes normakontroll hatáskörét szűkítő, elfogadott törvény felülvizsgálata során - erről is szó esett nem olyan rég -, utoljára eljárva ebben az előzetes normakontroll hatáskörében, ezt a garanciális igényt igazolva látta. Az Alkotmánybíróság hatáskörének az alkotmány szintjére emelése feltehetően mérsékli azokat a pragmatikus reflexeket az Alkotmánybíróság hatáskörének módosítására, amelyeket egy adott alkotmánybírósági döntés válthat ki.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint, ez már idézet a hivatkozott határozatból: “A jogállamban az Alkotmánybíróság hatáskörének a klasszikus alkotmányos szervekkel azonos alkotmányos védelmet kell biztosítani. Ezzel elkerülhető, hogy az Alkotmánybíróság határozatai nyomán kialakult aktuális politikai viták, érdekek alapján a gyakorlati kormányzati megfontolások az elsődleges megoldást az Alkotmánybíróság hatáskörének felülvizsgálatában keressék.” Ez a 66/1997-es határozatunkból való idézet.
Az Alkotmánybíróságnak az alkotmánybíráskodás lényegi tartalmát meghatározó hatásköri szabályai alapvetően változatlanok. Az Alkotmánybíróság több mint egy évtizedes gyakorlata, hatásköri önértelmezésével kiteljesedő hatásköri szabályai igazolták, és igazolják azok létjogosultságát. Az Alkotmánybíróság a hatáskörét kibővítő javaslatokat tudomásul vette.
Két megjegyzés ehhez kapcsolódóan: régi alkotmánybírósági igény az úgynevezett ideiglenes intézkedés bevezetése, amely egyértelműen jogbiztonsági szempontot érvényesít, hogy ne lépjen hatályba az Alkotmánybíróság előzetes mérlegelése alapján alkotmányellenesnek látszó jogszabály. Ugyanakkor a felfüggesztési időtartam törvényi korlátozása egyben az Alkotmánybíróságot egy gyorsabb, feszesebb eljárásra is készteti.
Az utólagos normakontrollra irányuló alkotmánybírósági hatáskör tárgykörbővítése a normatív, kötelező erejű jogegységi határozattal az Alkotmánybíróság régóta vallott elvi álláspontját tükrözi. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság több határozatában hivatkozott a fair eljárás követelményére, a fegyverek egyenlőségének elvére, és mivel a Legfelsőbb Bíróság elnöke nincs jelen, ezért a hivatkozott elveket a magam számára is kötelezőnek tartva, mellőzöm e szabályozási megoldás melletti érveléseket.
(12.30)
Tisztelt Ház! Meggyőződésem, hogy az Alkotmánybíróság eddigi működése során messzemenően bizonyította a jogállam alkotmányos működése iránti elkötelezettségét, érzékenységét. Ezt a feladatát a jövőben is határozottan, következetesen, kialakított gyakorlatához igazodóan fogja ellátni. Őszintén remélem, reméljük, hogy a parlamenti vita eredményeként az Alkotmánybíróság alkotmányos szerepét, közjogi pozícióját, eljárását a jövőben korszerűbb alkotmányi és törvényi szabályok fogják biztosítani. Ehhez kívánok önöknek, a tisztelt távol lévő képviselő hölgyeknek és uraknak eredményes, jó munkát.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
