DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY
DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Mint bizottsági előadó ismertettem az alkotmányügyi bizottságban az Országgyűlésben lévő jelenlegi kisebbség álláspontját, amikor kihangsúlyoztam azt, hogy nem ellene szavaztunk az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatnak, hanem az általános vitára való alkalmasság tárgyában tartózkodtunk a szavazástól.
Szeretném megismételni címszavakban azokat, amiket akkor elmondtam, hiszen a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának a törvényjavaslattal kapcsolatban ez az álláspontja.
Minden körülmények között pozitívumként kell megemlítenünk azt, hogy a jelenlegi törvényjavaslat lényegesen részletesebben szabályozza az Alkotmánybíróság munkájának eljárásjogi szabályait, lényegesen részletesebben tartalmazza az eljárásjogi szabályokat, és ezzel egyszersmind felmentést ad az alól, hogy ebben a tárgykörben harmadik törvényt, újabb törvényt kelljen hozni, amiben - mint köztudomású - 13 év után nem sikerült eredményre jutnunk.
Tulajdonképpen ezzel a törvényjavaslat pozitív megítélésével kapcsolatos álláspontunkat be is fejeztem. Én nem kívánom az eljárásjogi szabályokat részleteiben ismertetni, mert hisz az részben elhangzott az expozéban, részben pedig Wiener képviselő úr elég részletesen ismertette, amikor a saját álláspontját mondta el.
A tartózkodás indoka alapvetően az, hogy egy 1989. évi törvénynek a teljes megváltoztatását politikai szempontból sem találjuk teljesen indokoltnak. Nagyon helyesen hívta fel Salamon képviselő úr a figyelmemet, hogy érdemes rátekinteni a '89. évi XXX-XXXIV. törvények felsorolására. Ezek azok a nagyon lényeges rendszerváltó törvények voltak, amiből talán politikai szempontból sem indokolt most egyet kidobni. Annál is inkább nem indokolt, mert álláspontunk szerint a ma hatályban lévő törvény sok szempontból sokkal szerencsésebb, mint az új törvényjavaslat. Egész végig annak az álláspontnak adtunk hangsúlyt, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét és feladatait talán mégiscsak az Alkotmánybíróságról szóló törvénynek kellene tartalmazni úgy, ahogy azt a jelen jogszabály is tartalmazza. Természetesen nem azt akarjuk, hogy a hatásköri kérdések változatlanul maradjanak, hanem azt a törvényi szabályozást a mostani javaslatnak megfelelő korrekcióval, de az a törvény tartalmazza változatlanul.
Wiener képviselő úr a felszólalásában kikérte magának, amikor azt mondtam, hogy a bizottsági álláspont ismertetésénél tévedett, mert hisz ő is az alkotmány rendelkezéséről beszélt. Igen, ő kikérte magának, hogy nem így van, én viszont szeretném megerősíteni, hogy változatlanul fenntartom ezt az álláspontomat. Tudniillik Wiener képviselő úr az alkotmánybírósági törvénnyel kapcsolatban ünnepelte és részletesen kitért az alkotmánymódosítás 10. §-ában foglaltakra, ahol is az alkotmány 32/A. § k) pontjáról beszélt, amikor is ezt nem az Alkotmánybíróságról szóló törvény, hanem maga az alkotmány adná az Alkotmánybíróság hatáskörébe. Nevezetesen arról van szó, hogy a k) pontban az alkotmányról szóló törvényjavaslat azt mondja, hogy a kormány javaslatára az alkotmánnyal ellentétesen működő helyi képviselő-testület feloszlatása mint alkotmánybírósági hatáskör.
Nem azért hozom fel ezt a példát, mert én kötekedni szeretnék Wiener György képviselő úrral. Én tökéletesen egyetértek vele, és én is azon gondolkodásmód mentén járok, amikor az Alkotmánybíróságról való vitában az Alkotmánybíróság hatáskörét mint az egész témakör egységes egészét tekintem, és ezért nem találom szerencsésnek azt, hogy az alkotmány rendelkezzen a hatáskörök lényeges részéről, szinte a hatáskörök taxatív felsorolásáról, és külön törvény rendelkezzen az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről.
Említettem már azt, hogy a hatásköri szabályok körében taxatív felsorolás következetességét várnánk el, és úgy érzem, hogy az a j) pont, amelyik a törvényben meghatározottak szerint az országos népszavazással és népi kezdeményezéssel összefüggésbe hozott határozat felülvizsgálata, egy olyan utaló szabály, amit az egységes elbírálás szempontjából, az egységes értelmezés lehetőségének értelmében minden körülmények között arra a helyre pontosan be kellene venni, ahol végül is az Alkotmánybíróság hatásköre felsorolásra kerül. Én remélem azt, hogy ez az alkotmánybírósági törvény lesz; ha nem, akkor nem ezen fog múlni a tulajdonképpeni kérdés.
Szeretnék kitérni az alkotmánybírósági ma hatályos jogszabály és a módosítás közti lényeges eltérésekre. Amit lényeges eltérésnek tartok, a személyi körben való változás, amely a hatályos törvénytől elmozdulást mutat. A leglényegesebb elmozdulás egy negatív és egy pozitív pontban foglalható össze. Számunkra negatív az, hogy az országgyűlési képviselőket a javaslat kizárná mandátumuk megszűntétől négy éven keresztül az alkotmánybíróvá válás lehetőségéből. Erre azt az indokolást tartalmazza a törvényjavaslat, hogy a gyakorlatban is előfordult, hogy képviselőből lett alkotmánybíró, szembetalálkozott alkotmánybírói tevékenysége során olyan törvénnyel, amelynek a megszavazásában részt vett. Nem hiszem, hogy ez egy kizáró ok lenne. Én egy ilyen alkotmánybírót ismerek, Bihari volt képviselő urat, aki az alkotmányügyi bizottság alelnöke volt, és én nem hiszem, hogy az, hogy ő négy éven keresztül országgyűlési képviselő, sőt az alkotmányügyi bizottság alelnöke volt, alkotmánybírói tevékenységét bármilyen irányba, főleg negatív irányba befolyásolta volna.
Viszont azt a magyarázatot egyáltalán nem tudom elfogadni, amelyik a vezető közigazgatási személyek alkotmánybíróvá válásának a lehetőségét nyitja meg. A hatályos jog szerint nem lehet alkotmánybíró, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be, értjük alatta a közigazgatási államtitkárokat, helyettes államtitkárokat. Mind a kettőt nevesíti is maga a törvényjavaslat indokolása, és azt magyarázza, hogy mivel egyik pozícióban lévő tisztségviselő sem vehet részt a döntésben, ezért nem indokolt őket az Alkotmánybíróságtól távol tartani.
(14.10)
Ezt a logikát én nem tudom elfogadni, mert én azt hiszem, hogy ha a 386 képviselő közül valaki igent vagy nemet nyom, az egy olyan lényeges kérdéssé válik, amitől kizárjuk azt, hogy alkotmánybíróvá válhasson, ugyanakkor alkotmánybíróként tevékenykedhet egy törvény alkotmányossági felülvizsgálata során az a vezető tisztségviselője az Alkotmánybíróságnak, aki esetleg annak a törvénynek a megszületését végigkísérte, végigdolgozta és végig azonosult vele, hiszen nyilvánvalóan azért van a posztján, hogy a megfelelő módon kerüljön ki a keze alól az a törvényjavaslat. Tehát nekem az az álláspontom, hogy ez is indok arra, hogy ezen a kérdésen ne kelljen változtatni. Ez egy olyan lényeges kérdése az új törvényjavaslatnak, ami teljesen indokolatlanná teszi az új törvény megalkotását.
A hatályos jogszabályunk az Alkotmánybíróság teljes ülésével kapcsolatban nem állapít meg szabályt abban a tekintetben, ha az Alkotmánybíróság elnököt és helyettes elnököt választ. Számomra egy kicsit furcsa, és én csupán felhívom erre a figyelmet, hogy a teljes ülés az elnök és a helyettes elnök megválasztása tekintetében csak akkor határozatképes, ha valamennyi alkotmánybíró jelen van. Ez, azt hiszem, ugyancsak nehézzé teheti a választás lebonyolítását, ezt végig kell gondolni, én ezt egy kicsit túlzottnak tartom.
Ugyancsak ezzel a témakörrel kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy egyébként a teljes ülés az alkotmánybírósági eljárás során akkor határozatképes, ha azon nyolc alkotmánybíró van jelen. Itt semmi más ellen nem küzdök, csak azt szeretném elkerülni, hogy egy abszolút szám kerüljön be a törvényjavaslatba. Tudomásom szerint az elmúlt időszakban előfordult már az, hogy az Alkotmánybíróságnak több betöltetlen helye is volt, és ebben a pillanatban ez igencsak nehézkessé teszi az ő tevékenységüket. Itt javasolnék egy olyan megoldást, ha erre a kormány hajlandó lenne, hogy valamilyen arányhoz kötnénk, legyen az négyötöd, háromnegyed, ez mind megállapodás kérdése, de az abszolút szám az én álláspontom szerint semmilyen körülmények között sem fogadható el.
Tisztelt Országgyűlés! Van egy olyan kérdés az alkotmánybírósági törvényben, amiről feltétlenül részleteiben beszélni kell, helyesebben, most ugyanabba a hibába estem, mint Wiener képviselő úr, mert nem az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatban van, hanem az alkotmányról szóló törvényjavaslatban; nevezetesen, arról az alkotmánybírósági hatáskörről szeretnék beszélni, amely a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatainak az alkotmányossági felülvizsgálatát tenné lehetővé. Mi nem vállaljuk annak a bírónak a szerepét, hogy eldöntsük, hogy a két közjogi méltóság közül kinek van igaza. Nem akarjuk kimondani, hogy igaza van az Alkotmánybíróság elnökének, azt se akarjuk kimondani, hogy ebben a vitában a Legfelsőbb Bíróság elnökének van igaza. Mi erre azt mondjuk, hogy ebből a két álláspontból a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a Legfelsőbb Bíróság elnökének az álláspontjához csatlakozik, az általa a sajtóban és egyéb helyen számtalanszor kifejtett érvek alapján, és itt a Legfelsőbb Bíróság elnökének érveit szeretném egy-két kérdéssel ki is egészíteni.
A Legfelsőbb Bíróság elnökének az álláspontjából, sommázva, összefoglalva, a leglényegesebb az, hogy jogbiztonsági kérdéseket vet fel, ha az Alkotmánybíróság felülvizsgálhatja a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait. Ennek a kételyének egyébként Vastagh Pál úr, az alkotmányügyi bizottság elnöke itt, ezen a pulpituson mint az MSZP vezérszónoka is hangot adott. Ő ugyan úgy mondta, hogy hagyja magát meggyőzni, de ezek szerint neki is ilyen kételyei vannak, és ő is ezt az álláspontot követi. Ezeken az álláspontokon kívül engedtessék meg, hogy arra is hivatkozzak, hogy itt a hatalmi ágak szétválasztása terén is érzek bizonyos problémát, nevezetesen azt, hogy az Országgyűlés - mint a legmagasabb szintű jogalkotó fórum - létrehozta a jogalkotás kontrollszervezeteként az Alkotmánybíróságot, és nyilván, mivel az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés választja, ez a törvényhozó hatalomhoz áll a legközelebb.
Abban az esetben megítélésem szerint, ha ennek a kontrollszervezetnek, amivel nem szeretném az Alkotmánybíróságot megsérteni, és elnézést, ha a jelzőt félreértették, tehát ha a létrehozott Alkotmánybíróságnak - amelyet az Országgyűlés hozott létre, és ez a lényege álláspontom szerint -, megadjuk azt a lehetőséget, hogy egy önálló hatalmi ág döntését jogilag felülbírálhassa, akkor egy picikét az Országgyűlés kiterjesztette a saját kontroll-lehetőségét a Legfelsőbb Bíróság fölé, ami megítélésem szerint egy jogállam szempontjából semmilyen körülmények között nem fogadható el. Kifejtettük számtalanszor azt az álláspontot, és ezzel kapcsolatban is volt vita, hogy nem tekintjük jogszabálynak a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatát, és amennyiben azt nem tekintjük jogszabálynak, abban a pillanatban ez a jogszabályok fölötti ellenőrzési kontroll-lehetősége az Alkotmánybíróságnak nem terjeszthető ki a jogegységi döntésre.
Tisztelettel, a tartózkodásunkkal kapcsolatban azért szeretném felhívni a figyelmet arra a lehetőségre - ahogy én ma az alkotmánnyal kapcsolatos vitát figyeltem, és az alkotmánymódosításnak a számtalan témaköre miatt ugyancsak veszélyesnek érzem, hogy ez a törvényjavaslat törvény szintjére emelkedhessen -, hogy azokat az aggályainkat, amelyeket megfogalmaztunk, az Alkotmánybíróságról szóló törvény esetleges módosításával minden további nélkül el lehetne oszlatni, és ha azok a kérdések nem is kerülnének megoldásra, amelyeket az alkotmánnyal kapcsolatos törvénycsomag egyébként tartalmaz, legalább ebben a kérdésben előbbre tudnánk jutni. Talán a legfontosabb érv emellett az, hogy a részletes eljárásjogi szabályok törvényi szintre kerülhetnének, és az Alkotmánybíróság működése ezáltal megítélésünk szerint lényegesen gördülékenyebb lehetne.
Tisztelt Országgyűlés! Ezekre való tekintettel jelen pillanatban a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat szavazásánál tartózkodni fog, nem fogunk ellene szavazni, de jelen formájában támogatni sem tudjuk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz, az MDF és az SZDSZ soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
