MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság szeptember 17-én tárgyalta meg az előttünk fekvő törvényjavaslatot, a végeredményt is mondom, 6 nem, 13 tartózkodás mellett nem értett egyet az általános vitára való bocsátással.
A költségvetési és pénzügyi bizottság nem igazából fiskális alapon kezelte a problémát, és a döntés sem így alakult ki. Addig eljutottunk és abban mindenki egyetértett, hogy a magyar gazdaság jövőjének egyik záloga a szürkeállomány jobb hasznosítása, hisz az már látszik, hogy a magyar gazdaság nem versenyezhet a néhány centes vagy dolláros bérmunkás államokkal, Kínával vagy Délkelet-ázsiával, ezért az itt levő gazdasági szakemberek is nagyon jól érzik és értik azt a problémát, hogy valóban egy kutatás-fejlesztésre, kutatásra épülő gazdaság sokkal életképesebb.
(Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A problémákat, amelyeket a bizottság tagjai fölvetettek, az alábbiakban tudom összefoglalni. A gazdaságban dolgozók és a gazdaságot látó képviselők, illetve a vállalkozók azt látják, hogy ma Magyarországon rengeteg alap van, néhány alap már el is vesztette a funkcióját, ezeket át kell gondolni, és a gazdaságpolitika szempontjából sokkal jobb és érzékelhetőbb segítség lenne a vállalkozóknak és mindenkinek a gazdaságban, ha egy nagy, koncentrált alapból tudnának nagyobb pénzekre pályázni vagy azt elérni; jelenleg a dekoncentrált, szétszórt alapok intézménye nem segíti a gazdaság szereplőit.
A másik probléma, ami felvetődött, hogy a kis- és középvállalkozások 6-7 milliárd forint erejéig szerepelnek már a 2004-es évben az alap biztosításában. Úgy látjuk, hogy mind a kis- és középvállalkozók, mind a gazdaság bármilyen szereplői adóval, járulékkal vagy bárminemű egyéb dologgal sem a 2004. évben, sem a továbbiakban nem sújthatók, az adókat a gazdaságpolitika irányítói vagy legalábbis képviselői inkább csökkenteni szeretnénk - tehát ez a másik.
A bizottságban elhangzott, hogy nem nagyon látszik olyan globalizációkompatibilis vállalat, amely igazából ki tudna törni egy ilyen innovációs alappal. A következő probléma abban vetődött fel, hogy ez a járulékfajta az árbevételre vetődik ki, vagy az árbevételre vetné ki az előterjesztés szerint. Ez nagyon hasonlít, illetve majdnem azonos az iparűzési adó alapjával. Ma tudni kell, hogy Magyarország egyik legnagyobb versenyhátránya a környező országokkal szemben éppen az, hogy amíg társasági adóban jól állunk, itt nemcsak hogy 16 százalékra visszük le az adót, de ha megnézzük az egyéb fejlesztési kedvezményeket, akkor még egy kedvezőbb szám jön ki, azonban ha az iparűzési adót átszámoljuk a vállalkozások tényleges adóterhévé, akkor olyan számok jönnek ki, hogy Magyarország versenyképessége elsősorban a szomszédainkkal, de nemcsak azokkal, hihetetlen nagy hátrányt mutat. Ez a fajta adónem, ami az iparűzési adó alapjára van vetítve, ezt a fajta versenyhátrányt inkább konzerválja vagy növeli.
Problémaként vetődött fel, bár ezek megoldhatók, hogy ki felügyelje ezt az alapot. A legnagyobb probléma még az, hogy minderre akkor kerül sor, amikor a gazdaság sem éppen a legjobb állapotban van, és igazából sokkal könnyebb lett volna ezt akkor megcsinálni, amikor 5-6 százalékos gazdasági növekedés volt az országban. Jelenleg a vállalkozók ilyenfajta további adóztatására a bizottság nem látott lehetőséget.
Összefoglalva: egyébként az alap létrehozását valamilyen szempontból fontosnak tartjuk, tehát abból a szempontból, abból a célból, amit leír a törvény, azonban ez ne a vállalkozások adóiból legyen, hanem olyan vélemény volt, hogy kerüljön tárgyalásra egészben egy innovációs törvény, aminek részeként tárgyalhatnánk ennek az alapnak a létrehozásáról.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
