DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Nem kell bizonygatnom önök előtt azt, hogy milyen jelentős előkészítő munka, milyen hosszú előkészítési szakasz fekszik abban a javaslatsorban, amelyet mintegy tíz nappal ezelőtt az országgyűlési képviselők megkaptak, a parlament bizottságai megtárgyaltak, és a mai napon elkezdődik a plenáris vitája is a következő évekre vonatkozó adótörvény-módosítási javaslatoknak.
Nagy munka fekszik abban, hogy a 2004. évi költségvetés megalapozásához szükséges adó- és járulékszabály-változások elfogadását követően elmondhassuk: jövőre csökkennek az adók. A kormány erre ígéretet tett, és tartja is a szavát a kormány, csökkennek az adók 2004-ben. Csökkennek egyfelől az adófizetők terhei, hiszen 2004-ben az átlagjövedelem minden 100 forintjából 2 forinttal kevesebbet kell az államnak befizetni, mint azt a kormányváltáskor kellett. A vállalkozók adóterhei is csökkennek ezzel, valamint a társasági adóban javasolt változtatásokkal, így a fejlesztési adókedvezmények révén is folytatódik a versenyképesség javulása, legalábbis a kormány által megléphető lépésekkel. Remélem, a magyarországi vállalkozások is megteszik a saját maguk által megtehető lépéseket e tekintetben, azaz az ország versenyképessége is javulni fog. Ez különösen fontos akkor, amikor a nemzetközi gazdaságkutató intézetek egyre-másra ítélik meg úgy, hogy 2003 második féléve fordulópont lehet a világgazdaságban, a fellendülés, bár egyenetlenül, de elindulhat. A legfrissebb előrejelzésekben az idén 2 százalékos, jövőre pedig 3 százalék körüli bővülést prognosztizálnak ezek a kutatók. A magyar gazdaság nem késheti le ezt a vonatot.
Biztató jel, hogy az első negyedévi csökkenés után a második negyedévben növekedésnek indultak a nemzetgazdasági beruházások, és szerkezetükben is pozitív elmozdulás figyelhető meg. Ezek mind azt vetítik előre, hogy a magyar gazdaság visszatérhet egy hosszú távon is fenntartható növekedési pályára, anélkül, hogy ezért nagy árat kellene fizetni. Nem szükséges részletezni, hogy mindez mennyire kedvezően hatna a foglalkoztatásra, amit a kormány jövőre a foglalkoztatást segítő kedvezmények mértékének növelésével is támogat, és a foglalkoztatáson keresztül pedig, teret engedve az adó- és járulékterhek további mérséklésének, a lakosság életszínvonalára is.
Tisztelt Országgyűlés! Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról a T/5478. számú törvényjavaslat rendelkezik, az adó- és járulékszabályozásra vonatkozóan azoknak a törvényeknek a módosítását tartalmazza, amelyek a 2004. évi költségvetés megalapozásához szükségesek.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozással közvetlenül összefüggő, az általános forgalmi adózást és a jövedéki szabályozást érintő, új, egységes törvényként megjelenő módosításokat a kormány néhány héten belül terjeszti az Országgyűlés elé. A T/5478. számú törvényjavaslatban megjelenő, az adó- és járulékszabályok 2004. évi módosításának alapvető célja az adócsökkentés és a versenyképesség javítása, valamint az igazságos közteherviselés megvalósítása. Ezt a következő lépések szolgálják.
Az igazságos közteherviselés érdekében a munkavállalók adóterhei tovább csökkennek, a társadalom igazságérzetét bántó adókedvezmények köre szűkül, a külön adózó jövedelmek adója emelkedik. A vállalkozók versenyképességének növelése érdekében a társaságiadó-kulcs mérséklődik, a beruházásokat ösztönző adókedvezmények szélesednek, a foglalkoztatást segítő kedvezmények mértéke növekszik, és az egyszerűsített vállalkozási adó választási lehetősége bővül. Az adózással összefüggő terhek csökkentése érdekében az adóadminisztráció egyszerűsítésére is sor kerül, ennek érdekében a magánszemélyek jövedelemadó-bevallási rendszerében bevezetésre kerül az adóhatósági adómegállapítás intézménye, amely biztosítja az adóbevallás alóli mentesülést. Az egyszerűsített vállalkozási adóba történő bejelentkezés feltételei enyhülnek, a választásra vonatkozó bevételi határ jelentősen, mintegy 60 százalékkal emelkedik.
A 2004. évi módosítások részét képezi az Európai Unióhoz történő csatlakozással összefüggő, még hátralévő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése, így az előző kormányzati ciklusban lezárt adózási fejezet alapján az áfa nullakulcsos megszűnése, a szükséges átsorolások végrehajtása, a gépjármű-regisztrációs díj bevezetése a fogyasztási adó helyett. A 2004. évi költségvetés megalapozása, a költségvetés bevételeinek biztosítása érdekében szükséges néhány adóintézkedés, így például az áfakulcsok változtatása, a játékadó, valamint a dohánygyártmányok és valamennyi jövedéki ital jövedéki adójának növekedése, az egyéni egészségbiztosítási járulék emelése, az off-shore cégek adójának emelése.
A személyi jövedelemadó csökkentéséről szeretnék a továbbiakban szólni. A személyi jövedelemadózás szabályainak módosításánál, a további adócsökkentés feltételeinek megteremtése érdekében kiemelt célként jelent meg a meghirdetett adótábla hatálybalépése mellett az adókedvezmények átalakítása, a különböző jövedelemtípusok adóterhelésének közelítése és az adóelkerülés lehetőségeinek szűkítése. A 2004. évre meghirdetetteknek megfelelően szélesednek a személyi jövedelemadó-tábla sávhatárai, és csökken az adókulcs. Az adótábla így 2004-ben 800 ezer forintig 18 százalékos kulcsot tartalmaz, 800 ezer és 1 millió 500 ezer forint között 26 százalékos adókulcs lesz érvényben, és 1 millió 500 ezer forint fölött 38 százalékos adókulcs szerepel a javaslatban. A 2004. évre meghirdetett adójóváíráshoz képest növekszik az adójóváírás összege, 18 százalék, valamint a havi 9000 forint lesz a továbbiakban. A bruttó kereset 2004-re tervezett 8 százalékos növekedése és 6 százalékos infláció mellett a reálkereset nemzetgazdasági szinten mintegy 1 százalékponttal emelkedik. Megszűnik a nyugdíjjárulék és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj adókedvezménye, de az adómértékek csökkentése és a sávszélesítés hatására ennek ellenére a munkavállalók minden kereseti kategóriájában csökken az adóelvonás mértéke.
Az adó- és járulékterhelés változása: az adó- és járulékrendszerben javasolt változtatások együttes hatására csökken, illetőleg csak bizonyos jövedelemkategóriákban, 1 százalékpont alatti mértékben emelkedik az adók és járulékok együttes terhelése. A munkavállalók adóterheinek csökkenése mellett 1 százalékponttal, 3-ról 4 százalékra emelkedik az egyéni egészségbiztosítási járulék mértéke, mely az egészségügy korszerűsítésének egyik forrásául is szolgál. Az idei 3,9 millió forintról terv szerint 4,4 millió forintra emelkedik a nyugdíjjárulék-fizetés felső hatása.
(9.50)
Egy átlagos keresetű, mintegy 150 ezer forint/hó keresettel rendelkező dolgozó által a 100 forint bérből fizetett adó és járulék összege csökken, és így jelentősen alacsonyabb marad, mint 2002-ben, az adócsökkentési folyamat megindítása előtt volt. Ugyanez mondható el a minimálbér minden 100 forintjából fizetett adó- és járulékösszegre is.
Nem változnak fontos adókedvezmények, adómentes juttatások. Így változatlan marad a családi adókedvezmény, a jelenleg is adómentes természetbeni juttatások adókedvezménye, így az étkezési jegy, az üdülési csekk, az iskolakezdési támogatás. Egyéb, az öngondoskodást ösztönző kedvezmények is változatlanul maradnak. Új kedvezmények jelennek meg az adórendszerben. Meghatározott társadalmi, gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében az új kedvezmények, amelyek életbe lépnek a következő évtől, és amelyek egyben csökkentik a lakosság adóterhelését is, a következők.
Elsősorban az egészségi célú megtakarítások ösztönzése, a munkáltató önkéntes kölcsönös egészségpénztárba, illetőleg nyugdíjpénztárba vagy önsegélyező pénztárba történő havi hozzájárulásának mértéke a minimálbér 100 százalékáról 130 százalékára növekszik. Hasonló elvek szerint emelkedik az önkéntes kölcsönös biztosító-pénztári befizetések adókedvezménye, az életkorhatárhoz nem kötött 100 ezer forintos kedvezmény 120 ezer forintra, az életkorhatárhoz kötött kedvezmény 120 ezer forintról 150 ezer forintra emelkedik. Külön adókedvezmény preferálja az önkéntes kölcsönös egészségpénztár esetében megvalósuló egészségi célú megtakarítást, illetve a prevenciós célú egészségbiztosítási szolgáltatások igénybevételét, amelynek mértéke 10 százalék, alapja pedig a legalább két évig lekötött egészségpénztári megtakarítás, illetőleg az igénybe vett prevenciós szolgáltatás értéke.
A magánnyugdíjpénztárak által teljesített nyugdíjszolgáltatások 2004-től nyugdíjnak minősülnek, és ezáltal adómentesek is lesznek. Adómentes lesz a költségvetési szervvel vagy önkormányzattal kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó bevétel is. A hallgatói munkadíj adómentes értékhatára a minimálbér összegével lesz megegyező, jelenleg a hallgatói normatíva kétszerese lehetett.
Átalakul a lakáshitel adókedvezménye. A lakáspolitikai elképzelések megvalósításának továbbra is fontos eszköze marad a lakáshitel adókedvezménye, amely a társadalmi igazságosság érdekében átalakul. A változás nem érinti az átlagos vagy átlag alatti keresetűeket, és a hitelek nagysága alapján a hitelfelvevők több mint 60 százalékát. A javasolt új szabályozás szerint a kedvezmény új lakás építésénél, vásárlásánál a teljes éves törlesztőrészlet 40 százaléka, piaci kamatozású hitelnél 30 százaléka, de legfeljebb évi 120 ezer forint. A kedvezmény 15 millió forintot meghaladó hitelfelvételnél nem érvényesíthető, csak ez alatt. A kedvezmény egyéb lakáscélú felhasználásánál a teljes évi törlesztőrészlet 30 százaléka, de legfeljebb évi 120 ezer forint, a kedvezmény 8 millió forintot meghaladó hitelfelvétel fölött nem érvényesíthető. Az adóstársak közül csak egy magánszemély érvényesítheti a kedvezményt, akire vonatkozóan a kedvezmény teljes összegben éves 3,4 millió forintos jövedelemig vehető igénybe; 3,4 millió forint és 4 millió forint közötti éves jövedelem esetén jövedelemarányosan fokozatosan csökken a kedvezmény érvényesíthető összege, és 4 millió forint fölötti éves jövedelem esetén a kedvezmény már nem vehető igénybe. A kedvezmény a hitelfelvétel évében és az azt követő négy adóévben érvényesíthető, de azon hitelek esetében, ahol az öt év már lejár a 2004. évben, még kétéves átmeneti időszak alatt vehető igénybe az említett átalakított feltételek mellett.
A megszűnő kedvezményekről is szólni kell. A javaslat tartalmazza a befektetési adóhitel megszüntetését, 2007. évi kedvezményes visszafizetéssel. Az egyenlő közteherviselés elvének érvényesítése céljából indokolt a munka- és tőkejövedelmek terhelésének közelítése, ezért az úgynevezett külön adózó jövedelmek utáni adó mértéke 20 százalékpontról 25 százalékpontra emelkedik.
Az adóelkerülés lehetőségeinek szűkítése miatt átalakul a jelenlegi természetbeni juttatási forma, amelynek lényege, hogy csak meghatározott, taxatíve felsorolt esetekben marad meg a jelenlegi adóztatási forma. A többi juttatás esetében az adókötelezettség jogcímét a juttató és a juttatásban részesülő magánszemély közötti jogviszony határozza meg. A kamatkedvezményből származó jövedelmekre vonatkozó szabályozás is jelentősen átalakul, ennek keretében bővül az érintettek köre, az irányadó kamatmérték a jegybanki alapkamat kétszerese lesz, a nem önálló tevékenységre tekintettel juttatott ilyen jövedelem esetében az adókötelezettséget a jogcímnek megfelelően kell teljesíteni. Az előbbiekben említett szabályok változásával összefüggésben az adóelőleggel összefüggő adókötelezettségek szabályai is módosulnak.
Egyéb fontosabb módosítások az szja rendszerében: a hosszabb ideje változatlan mértékű cégautóadó valorizálására is sor kerül, ennek megfelelően a jelenleg hatályos adómértékek kétszeresre emelkednek. A csatlakozással járó változásoknak megfelelő jogszabályi környezet kialakítását elsősorban a támogatások elszámolására, nyilvántartására vonatkozó szabályok módosítása szolgálja, valamint pontosabbá válnak az egyéni vállalkozók külföldön végzett tevékenységéhez kapcsolódó adózási előírások is. Az adminisztráció egyszerűsítésével összefüggésben a legfontosabb változást az adatszolgáltatás alapján történő adóhatósági adómegállapítás lehetőségének megteremtése jelenti, ugyanakkor több kisebb módosítás is szolgálja e célkitűzést.
A versenyképességet javító intézkedésekről szeretnék a továbbiakban szólni. Jelentős számú módosítási javaslat a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás ösztönzését szolgálja. Ezek a módosítások több adónemet, a társasági adót, az egyszerűsített vállalkozói adót és a helyi iparűzési adót is érintik.
A társasági adó kulcsa 18 százalékról 16 százalékra csökken, természetesen az egyéni vállalkozókat is érintően. A beruházások, fejlesztések ösztönzése érdekében módosulnak a fejlesztési adókedvezmény szabályai. A fejlesztési adókedvezmény értékhatára 10 milliárd forintról 3 milliárdra csökken, a hátrányos térségekben 3 milliárdról 1 milliárdra csökken az értékhatár. A létszámnövelési feltétel 500 főről 100 főre csökken, a hátrányos térségekben 300 főről mindössze 50 főre csökken a létszámnövelési feltétel. A széles sávú internetszolgáltatáshoz, illetve környezetvédelmi beruházásokhoz hasonlóan az élelmiszer-higiéniai beruházásoknál is már 100 millió forint elegendő a jogszerzéshez. Az adókedvezményt az eddigi öt év helyett tíz évig lehet igénybe venni. 2004-től a középvállalkozások is igénybe vehetik az új beruházásokhoz korábban csak a mikro- és kisvállalkozásoknak biztosított, legfeljebb 30 millió forintos beruházás megvalósításához kapcsolódó adóalap-kedvezményt. A kis- és középvállalkozások beruházási hiteleihez kapcsolódó, a kamat 40 százalékát érintő adókedvezmény felső határa 5 millióról 6 millióra emelkedik, és ez szintén vonatkozik az egyéni vállalkozókra is. A 2004-től keletkező veszteség a korábbi ötéves általános időkorlát helyett korlátlan ideig elhatárolható mind a társas, mind pedig az egyéni vállalkozók esetében.
A helyi iparűzési adónál a befektetett pénzügyi eszközök és kamatbevételek 50 százaléka levonható az adóalapból. A kisvállalkozások versenyképességét javíthatja, hogy az evát igénybe vevők köre a 15 milliós árbevételi határ 25 millió forintra emelkedésével szélesedik.
Foglalkoztatást ösztönző kedvezmények, új lehetőségek a foglalkoztatásban: a beruházás értékétől függetlenül engedélyezhető és igénybe vehető a fejlesztési adókedvezmény a társasági adóból, ha a beruházás legalább 300, hátrányos térségben 150 új munkahelyet teremt, és a létrehozott új munkakörökben 20 százalékban pályakezdőt alkalmaz a befektető. Az 50 százalékban csökkent munkaképességűek foglalkoztatása esetén az adózás előtti eredménycsökkentési lehetőség a duplájára emelkedik, havonta a kifizetett bérrel, legfeljebb a minimálbér összegével csökkenthető az adóalap. Szerződés alapján szakképző-iskolai tanulók gyakorlati képzése esetén az adózás előtti eredmény minden hónapban a minimálbér 20 százalékával csökkenthető. Ötven év feletti tartós munkanélkülieket vagy a gyesen, gyeten lévő munkavállalókat foglalkoztatóknak nem kell megfizetniük a havi 3450 forintos fix összegű egészségügyi hozzájárulást.
Jelentősen emelkedik a kutatás-fejlesztési tevékenység támogatása. Az egyetemek területén kutatási tevékenységet végző vállalkozás a kutatási költségen felül annak háromszorosával, legfeljebb 50 millió forinttal csökkentheti az adóalapját.
Egyszerűsítések az evában: az egyszerűsített vállalkozói adó alá már bejelentkezett adóalanyoknak nem kell minden évben megismételni a bejelentkezést, az adóalanynak csak akkor kell nyilatkozatot tennie, ha ki akar kerülni az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alól. Nem kizáró tényező, ha már van 10 százalékot meghaladó részesedése más evás vállalkozásban. Lehetővé válik az eva választása akkor is, ha az adóalany olyan tevékenységet folytat, amelyhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete vagy a Szerencsejáték Felügyelet engedélye, vagy e szervekhez való bejelentés szükséges. Nem lehet alanya viszont az evának, aki közösségi adószámmal rendelkezik, tekintettel arra, hogy a közösségen belüli forgalmat bonyolítóknak áfaalanyoknak kell lenniük.
Az általános forgalmi adózást érintő változásokról: az EU-csatlakozásra való felkészülés és a jövő évi költségvetési bevételek megalapozása érdekében a törvényjavaslat tartalmazza az áfakulcsok rendszerének jelentős átalakítását, egyes termékek és szolgáltatások EU-harmonizációs célú átsorolását, a villamos energia kivételével, a költségvetési támogatásokra jutó áfa levonhatóságát, a közigazgatási szervek áfaalanyiságának megszüntetését közhatalmú tevékenységük tekintetében.
(10.00)
Az áfaváltozások összességében mintegy 1,3 százalékponttal emelik jövőre az infláció mértékét. A piaci változások hatására mintegy 4,5 százalékos emelkedés várható, így a fogyasztói áremelkedés 2004-ben a tervek szerint 5,8 százalék körüli lesz. Az EU elvárásának megfelelően megszűnik a nullaszázalékos kulcs, helyette új kedvezményes 5 százalékos kulcs lép életbe. Idetartoznak a továbbiakban a gyógyszerek és egyes gyógyászati segédeszközök, tankönyvek, valamint új kedvezményként a jelenleg 12 százalékos kulcs alá tartozó könyvek. A korábbi 12 százalékos kedvezményes kulcs 15 százalékra emelkedik. A gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket érintő áfakulcsváltozást az Egészségbiztosítási Alap költségvetési kereteinek növelése kompenzálja. A villamos energia a normál kulcsba kerül, de például a gáz- és a távhőszolgáltatás marad a kedvezményes kulcs alatt. 25 százalék marad a normál kulcs, a korábbi elképzeléstől eltérően nem csökken, megteremtve a személyi jövedelemadó-csökkentés egyik forrását. Feltehetően sok, különösen költségvetési szervet érint majd a költségvetési támogatásokra jutó áfa levonhatóságának tiltása. Terveink szerint erősödik az államháztartás bruttó elszámolási elve azzal, hogy például a száz egységnyi pénzbeli költségvetési juttatás reálértékben nem növelhető meg további, az erre az összegre jutó, az áfalevonás révén megtérülő pénzösszeggel.
A jövedéki szabályozás módosítása elsősorban az adómértékek 2004. január 1-jei változtatását tartalmazza. A jövedékiadó-mértékek változtatásai részben jogharmonizációs indíttatásúak, jellemzően azonban a jövő évi költségvetés megalapozását szolgálják. Ennek alapján az összes jövedéki ital, valamint a dohánygyártmányok jövedéki adójának emelésére sor kerül. A tömény szeszek, a sör, a pezsgő és a köztes alkoholtermékek esetében 15 százalékkal, a bor esetében 5 forintról 12 forintra emelkedik, a cigaretta jövedékiadó-tartalma 35 százalékkal, a finomra vágott fogyasztási dohány jövedékiadó-tartalma 120 százalékkal emelkedik. Az egyéb módosítások a jogbiztonságot, az egyértelmű jogalkalmazást szolgálják, így például a kötelező érvényű vámtarifa-besorolás lehetőségének bevezetése, az adóraktárban folytatható tevékenységek szabályainak a pontosítása. A teljesen denaturált alkohollal kapcsolatos módosítások pedig az e körben tapasztalt visszaélések ellen hatnak.
Az illetékekről szóló törvény módosítására vonatkozó javaslatok nagy része az ingyenes szerzések utáni vagyonszerzési illetékhez kapcsolódik. Ezen túlmenően néhány területen módosul a visszterhes vagyonszerzés illetéke is, továbbá egyszerűsödik a cégbírósági eljárási illeték mértékeinek rendszere. Az ingyenes vagyonszerzés esetében a 35 millió forint illetéket meghaladó vagyonszerzés után egy új mérték lép be, eltérően az örökösödésnél és eltérően az ajándékozásnál.
A gépjárműszerzés illetékének mértéke emelkedik, a visszterhes szerzés mértéke 13 forint/köbcentiről 15 forint/köbcentire változik. Az ingyenes szerzés esetén az illetékmérték ennek kétszerese. Megszűnik a cégbírósági eljárási illetékek körében a százalékos illeték, és helyette tételes illeték lesz, mely azonban az esetek többségében nem jelent tehernövekedést a céget alapítók számára. A belföldi gépjárművekre irányadó gépjárműadó összege egységesen 1000 forint/100 kilogrammról 1200 forint/100 kilogrammra emelkedik. A külföldön nyilvántartott gépjárművek adóztatása a csatlakozás időpontjától módosul. Korábban a kiléptető vámhatóságnál megfizetendő adót a jövőben a közúti fuvarozási engedélyre felragasztandó illetékbélyeggel kell leróni.
A helyi adókról szóló törvény módosítása két jelentősebb területet érint. Az egyik az adófelfüggesztés intézményének bevezetése, a másik az iparűzési adó alapjának a mérséklése. Ez utóbbi javaslat nem csökkenti az önkormányzati bevételeket, tekintettel arra, hogy a gépjárműadóból származó bevételek az adómérték növekedése által emelkedhetnek. Az építményadó működésével kapcsolatos az adófelfüggesztés jogintézménye. A 65. életévüket betöltött magánszemélyek vagy a legalább 67 százalékban rokkant személyek számára lehetővé válik a lakásuk utáni építményadó felfüggesztése. Alacsonyabb fizetési kötelezettséget eredményez a nem pénzügyi szektorba tartozó adóalanyok számára az a módosítási javaslat, amely szerint a befektetett pénzügyi eszközök utáni és az egyéb kapott kamatok és kamat jellegű bevételek 50 százaléka az adóalapból, a nettó árbevételből levonható. Megemlítendő még, hogy 2004-től valamennyi azon vállalkozó, kft., bt. s a többi, cégformától függetlenül jogosult lesz az egyszerűsített adóalap-megállapításra, melynek évi nettó árbevétele nem több, mint 4 millió forint.
A pénztári jogszabályok módosításának fő célja a pénztárak működése, ellenőrzése területén a gyakorlatban jelentkező hiányosságok megszüntetése. A változtatások többsége mindkét pénztári típusra, tehát az önkéntes pénztárakra és a nyugdíjpénztárakra egyaránt kiterjed. A bírósági végrehajtásról szóló törvénymódosító javaslat szerint az egészségbiztosítási ellátás céljára elkülönítve kezelt pénzösszeg a foglalkoztatót terhelő, harmadik személyekkel szemben fönnálló tartozás fejében nem vonható végrehajtás alá. A kormány határozott szándéka, hogy a nem valós tartalmú munkavégzésre irányuló megállapodásokat visszaszorítsa, csökkentse a színlelt szerződések alapján történő munkavégzést. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat tartalmazza a színleltnek minősített munkaügyi jogviszonyokkal összefüggő rendelkezést, melynek célja, hogy a jogszabályi feltételek megvalósulása esetén a törvényi moratórium idejére mentesítse a munkáltatót az adó- és járulékkülönbözet visszamenőleges megfizetése alól. A csődtörvény módosításával lehetővé válik, hogy a vagyonfelügyelő vagy a fölszámoló, illetve a végelszámoló jogszabálysértő tevékenysége miatt az adóson vagy a hitelezőn kívül harmadik személy is önállóan kifogást nyújthasson be a bírósághoz, ha a jogszabálysértő tevékenység miatt sérelmet szenved.
A 2004. évi költségvetés megalapozása érdekében 2004. január 1-jétől a pénznyerő automaták játékadója 55 ezer/forint/hó/játékhely összegről 75 ezer forintra, a Szerencsejáték Rt. lottójátékainak adómértéke 17 százalékról 24 százalékra emelkedik.
A rehabilitációs hozzájárulás mértékének emelése azt a célt szolgálja, hogy a munkáltatók a kötelezettség pénzbeli teljesítése helyett ténylegesen foglalkoztassanak csökkent munkaképességű munkavállalókat. A fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat a személyszállítás 15 százalékos áfakulcsa mellett osztja föl a költségvetés összeállítása során ezen a címen megállapított előirányzatot. Tartalmaz továbbá egy konstrukcionális változtatást is, a hosszabb távon teljes egészében fix összegűvé átalakítandó fogyasztói árkiegészítés rendszerében első lépcsőben a helyi tömegközlekedésben váltja fel a százalékos kulcsokat fix összegű támogatás. Így a helyi tömegközlekedés ármegállapításában nagyobb teret kapnak az önkormányzatok, ezzel is erősítve az önkormányzatiság elvét. A támogatási keretösszeg mintegy 10 milliárd forinttal növekszik a következő évre.
Az intézkedések nem érintik az ingyenesen utazókat. A 65 éven felüli nyugdíjasok továbbra is ingyenesen vehetik igénybe a közlekedési eszközöket. A tanulók vasúti bérletjegyei, a nagycsaládosok és fogyatékosok 90 százalékos menetjegyes utazási költségei a távolsági közlekedésben csak a kedvezményes áfakulcs módosulása miatt emelkednek. Az uniós jogharmonizációval összefüggésben az utazási kedvezmények az EU-tagállamok állampolgáraira is kiterjednek. A jelenlegi rendszer egyedül a 65 év feletti ingyenes utazók között alkalmaz megkülönböztetést, amit föl kell számolni az EU-s csatlakozásunk kapcsán. Mivel a 65 év feletti uniós állampolgárok a tömegközlekedést jellemzően nem veszik igénybe, a jogszabály módosításának számottevő költségvetési kihatása nem várható.
A személyszállítás továbbra is a kedvezményes áfakulcs, az új áfatörvény javaslata alapján 15 százalékos kulcs besorolásban marad, ezzel is elősegítve a tömegközlekedés elérhetőségét és térnyerését a továbbiakban. A munkába járással kapcsolatos költségtérítést a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvényjavaslat nem érinti, tekintettel arra, hogy azon dolgozók támogatást és nem fogyasztói árkiegészítést kapnak.
A beterjesztett törvényjavaslatokat kérem, hogy az Országgyűlés vitassa meg, és bízom benne, hogy a benyújtott módosító javaslatokkal együtt az Országgyűlés végül is a törvényben rögzített határidő előtt, novemberben el tudja fogadni zárószavazással, és november 15-ét megelőzően a Magyar Közlönyben meg tud jelenni.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
