PÁLFI ISTVÁN
PÁLFI ISTVÁN
PÁLFI ISTVÁN, a szociális és családügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is mindenképpen fontos hangsúlyozni azt, hogy az ellenzéki oldalon, a Fidesz-MDF oldaláról egyértelműen elutasítjuk az előttünk lévő adókról és járulékokról szóló törvénymódosítási törvényjavaslatot, ezzel közösséget nem tudunk vállalni, és még vitára is alkalmatlannak, sőt bizonyos értelemben méltatlannak is tartjuk.
Véleményünk megalapozására engedjék meg, hogy idézzek egy mondást. Közgazdász berkekben jól ismert az a mondás, hogy minden olyan gazdaságpolitikai tévedéshez, amelyhez makacsul ragaszkodik a mindenkori kormányzat, tehát minden ilyen téves gazdaságpolitikához komoly érdekek fűződnek. A bizottság ellenzéki oldaláról tekintve az előttünk lévő törvénycsomag súlyos gazdasági tévedésről és helyzetértékelésről árulkodik, és szomorú jövőképet tár elénk, már ami a következő, 2004. évet érinti.
Sajnos, a múltból már van egy hasonló emlékképünk, dejá vu érzésünk is lehet, 1995-ből a Bokros-csomag. Miután a Medgyessy-csomag is - nevezhetjük nyugodtan így ezt az adótörvény-javaslatot - úgy teljes, ha ahhoz még hozzávesszük a néhány hónappal ezelőtt páratlanul szerencsétlenül, ritka szerencsétlenül végrehajtott forintleértékelést, akkor valóban megdöbbentő a hasonlóság a két intézkedéssorozat között. De sajnos, hasonló lesz a két csomag hatása is a magyar társadalomra, a családokra, a munkavállalókra, a nyugdíjasokra és más szociális járadékból élőkre nézve is.
Nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy egy ilyen jelentőségű törvényjavaslathoz mindenképpen szükséges lett volna egy komolyabb háttértanulmány, amely nemcsak leíró jellegű, mint a bizottsági ülésünkre megkapott tájékoztató, hanem éppen a fentebb említett hatásokat is elemezte volna, és képviselőtársaink elé tárta volna.
Az említett tájékoztatóban két fő célt tűz ki maga elé a kormányzat, a Medgyessy-kabinet, amelyet az adók ilyen mértékű elvonásával és behajtásával el akarnak érni: a költségvetés bevételeinek biztosítása és az EU-hoz való csatlakozással összefüggő módosítások, az úgynevezett harmonizációs módosítások végrehajtása. Mindkét célt olyan módon kívánja elérni a Medgyessy-kormány, amely a bevezetőben említett téves gazdaságpolitikáról árulkodik, de ennek a levét szinte minden magyar polgár inni fogja.
Nézzük először az elsőt, vagyis a bevételek növelését! Már önmagában gondot jelent, hogy az adóbevételekből növekményt kívánnak elérni, a PM jelen lévő képviselője szerint ez körülbelül 200 milliárd forint, bár biztos számot nem tudott mondani.
(12.30)
Jóval fontosabb az, hogy a terheket olyan módon rakják a különböző társadalmi csoportok vállára, olyan módon terítik, hogy az feltétlenül társadalmi feszültségekhez vezet.
A szociálliberális politika minden magyar polgár számára nyilvánvalóvá, húsbavágóvá teszi 2004-ben azt a felismerést, hogy ahol osztogatnak, ott fosztogatnak is. Miközben fiatal, gyermekes családok tízezreinek nőnek meg a lakásvásárlással kapcsolatos terhei, a lakásépítések számának várható csökkenése munkavállalók újabb tízezreit taszíthatja vissza a munkanélküliségbe. Miközben a nyugdíjasok a különböző adományokat várják az 53. heti, 54. heti és így tovább különböző juttatások formájában, ezeknek körülbelül 2,5-3-szorosát fogják visszavenni a többször letagadott gázáremelés, gyógyszeráremelések és a fogyasztóiár-emelések miatt.
Miért is mondjuk azt, hogy komoly gazdaságpolitikai tévedésre alapoz a kormány? Az adótörvény tervezete már viszonylag pontos képet ad számunkra arról is, hogy milyen költségvetést tervez a Medgyessy-kabinet, vagyis milyen lesz a kiadási oldal. Ez az, ami újabb szomorú emlékképeket hoz elénk a Bokros-csomag idejéből, hiszen igazi doktrinér módon egy hihetetlenül nagy, nyugodtan mondhatjuk, értelmetlenül nagy kiadáscsökkentést tervez: a GDP-arányos hiányt egy év alatt akarja 9 százalékról 4 százalékra levinni. Miért? Mi célból? Miért ilyen sietősen? 2007-2008-ig bőven lenne időnk arra, hogy fokozatosan tegyük meg azt, ne ilyen sokkterápiaszerűen.
Ráadásul sok következetlenséget is tapasztaltunk, hiszen például 18-ról 16 százalékra viszi le a társasági nyereségadót, a másik oldalról viszont nem hajlandó csökkenteni 25-ről 23 százalékra - ami a tervek szerint így volt, de egy koalíciós alkuban viszont elvérzett - az általános forgalmi adónak a mértékét, ami egyébként a legmagasabb Európában.
Végezetül az európai harmonizációról csak egy példa, egy ugyancsak a bizottságban elhangzott kérdésre válaszolva: 16,5-ről 17,5 százalékra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) emelkedik az általános forgalmi adó általános terhelési mértéke, és ez viszont nem harmonizál (Az elnök ismét csenget.) az európai uniós követelményekkel.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
