CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, én két dologról szeretnék konkrétan beszélni: a termékpálya-bizottságok összetételével kapcsolatosan, illetve erről a sokat emlegetett 29. §-ról néhány gondolatot, illetve, miután általános vita van, kicsit általánosságban is erről a törvényjavaslatról, nagyon röviden.
Ami a 29. §-t illeti, itt nagyon sok mindent elmondtak már, és teljesen jogos dolgokat mondtak el a képviselőtársaim. Egyértelmű, hogy a szándék jó és támogatandó, hiszen - ahogy elhangzott - az előző ciklusban is próbálkoztunk már ezzel egy hosszú című országgyűlési határozati javaslattal, több-kevesebb sikerrel - inkább talán kevesebbel -, és pontosan ezek a problémák jönnek elő, amivel akkor sem tudtunk boldogulni. Az ugyanis egy dolog, hogy most szeretnénk azt, hogy a termelők, feldolgozók nagyobb biztonságban legyenek ezzel a 30 nappal, megkapják a jogos ellenszolgáltatást, de a fő gond az, hogy alapvetően multinacionális, monopolhelyzetben lévő cégekkel állnak kapcsolatban, és tudjuk azt, hogy egy szerződésnek, egy értékesítési szerződésnek, egy felvásárlási szerződésnek csak egy pontja, viszont fontos pontja a fizetési határidő, és nyilván megvan rá a lehetősége, hogy mondjuk, a szállításra, a paritásokra - nem mindegy, hogy Csepelre kell a terméket szállítani vagy Záhonyba vagy a telephelyen mi értendő - mit mond, vagy hogy milyen árat mond. Tehát nagyon könnyen elképzelhető olyan variáció, hogy még ha egyik oldalon ezt a 30 napot be is tudjuk tartatni, a másik oldalon, amit az egyik kezével ad, azt a másik kezével ár formájában vagy egyéb módszerrel elveheti. Ha tehát például valakinek 60 napos határidőre fizettek, most 30 napos fizetéssel megkapja az ellenértéket, ugyanakkor más szerződéses pontnál a monopolhelyzetben lévő felvásárló esetleg kompenzálja ezt az ellenszolgáltatást.
Én azzal egyetértek - és valószínűleg ez lesz a járható út -, hogy valamilyen értékesítési csoportosulással, szövetkezetekkel - most majdnem mindegy, minek nevezzük - föl lehet persze lépni; ez a jelen támogatási rendszerben, illetve az előző kormány alatt is támogatott forma volt. Az más dolog, hogy annak is, hogy ez működjön, vannak különböző feltételei, hogy mást ne mondjak, mondjuk, a homogén minőség meg az egyéb szerződéses fegyelem, amiről itt már volt szó.
Ugyanakkor mi azt is fontosnak tartjuk, hogy ha már bevezetünk - mondom, méltányolható célok alapján - egy ilyen fizetési határidőt, akkor ez legyen egységes, az terjedjen ki minden felvásárlóra, például az államra is, illetve szintén elhangzott, hogy minden egyes agrártermékre, tehát például ne legyen az, hogy a szőlőfelvásárlásra vonatkozik, de a borra nem; úgyhogy mi valószínűleg fogunk ilyen módosító javaslatot beadni.
A másik konkrét dolog a termékpálya-bizottságok összetétele, ezzel kapcsolatban már vannak komolyabb gondjaink. Úgy van megfogalmazva, hogy a legnagyobb termelési értéket képviselő érdekképviselet is szerepeljen ebben a grémiumban. A kérdés pusztán csak annyi, hogy ezt ki dönti el, hol van nyilvántartva, hogy ki a legnagyobb termelői értéket előállító érdekképviselet. Ezt nagyon nehéz megfogni. Ez bemondásra, vagy mi alapján történik, ne adj' isten, politikai megfontolások alapján? Úgyhogy ez itt nem teljesen világos és nem teljesen egyértelmű, ezzel kapcsolatban is fogunk majd módosító javaslatot benyújtani.
És általánosságban talán csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy ez az agrárrendtartási törvény valamennyi agrártermelő, agráriumban szereplő érdekeit kell hogy szolgálja. Ha ez a rendszer rosszul működik, akkor nyilván nem segíti őket, ha jól működik, akkor viszont nagyon sokat segíthet. Az általános indokolásban szerepel az, hogy többek között azt a célt kell segítse ez a törvényjavaslat, hogy az agrártermelésből élők arányos tőke- és munkajövedelmet szerezhessenek. Tehát ez lenne a cél, és biztos vagyok benne, hogy ebben mindannyian egyetértünk. A munkajövedelem tekintetében már csak azért is fontos ez, hiszen valamennyien tudjuk, hogy az agráriumban a nemzetgazdasági átlaghoz képest körülbelül 70 százalékos a munkajövedelem.
Az tehát a kérdés, mit kell tenni ahhoz, hogy ez a rendszer valóban segítse az agrártermelőket, az agráriumban érdekelteket. Én úgy gondolom, hogy többek között három nagyon fontos olyan dolog van, ami ezt segítheti; az egyik az eszközrendszer maga. A törvényjavaslat elég részletesen felsorol nagyon sok mindent, de - a puding próbája itt már elhangzott - én úgy szoktam fogalmazni, hogy mindig a részletekben van a lényeg, tehát majd a végrehajtási rendeletek, a kiegészítések lesznek igazából az érdekesek meg a fontosak, az fogja érdekelni a szereplőket, hogy például mennyi lesz az intervenciós ár, és az biztosítja-e ezt a bizonyos méltányos jövedelmet, ami így eléggé megfoghatatlan valami. Ezt is szeretnénk majd módosító javaslattal pontosítani, hogy ha már egyszer ez megfogalmazásra került vagy belekerült a törvényjavaslatba, akkor próbáljuk megfogni, mi az, hogy méltányos jövedelem, kinek mennyi a méltányos, milyen termőhelyen, milyen terméknél és így tovább.
(15.10)
A másik fontos feltétel, hogy ez az előterjesztés jól működjön, hogy elégséges forrás áll-e rendelkezésre ennek a finanszírozására. Emlékezetem szerint most a költségvetésben 43 milliárd forint van piaci, piacra juttatási támogatások szempontjából. Nyilván, ha nincsenek piaci zavarok, akkor ez elégséges lehet. Én azt kívánom, hogy ne legyenek ilyen piaci zavarok, de sajnos erre nincs semmi garancia, akkor viszont nyilvánvaló, hogy elégséges csak akkor lehet ez a forrás, ha átcsoportosítással vagy, ne adj' isten, egy pótköltségvetéssel lehet majd finanszírozni. Az már ugyanis most látszik, és most nagyon valószínű, hogy a beruházási keretek például nem lesznek elégségesek, amelyek a költségvetésben szerepelnek.
A harmadik tényező, amiről itt már szintén beszéltek néhányan, az időtényező, amely szintén nagyon fontos. Egyfelől a Medgyessy-kormány ígéretet tett arra, hogy 2002 őszén megjelenik ez a törvényjavaslat, elfogadásra fog kerülni, tehát már eleve késésben vagyunk, illetve itt arról van szó, hogy a gazdasági év előtt kerülne meghirdetésre, és nemcsak ez a törvényjavaslat, hanem a részletek is. Tehát itt az a helyzet fog előállni, hogy gyakorlatilag a gazdák, a termelők már túl lesznek a gazdasági döntéseken, el lesz vetve tavasszal minden növény, amikorra ezek az igen fontos részletkérdések meg fognak jelenni. Tehát sajnos késésben vagyunk. Ezzel az időproblémával már nem tudunk mit kezdeni, nyilván megy a maga útján.
Hogy a források elégségesek lesznek-e, ez majd kiderül. Ha, ne adj' isten, nem lesznek elégségesek, akkor mi partnerek leszünk abban, hogy egy pótköltségvetési javaslattal biztosítsuk a szükséges forrásokat, illetve az eszközrendszerhez is be fogunk nyújtani jó néhány módosító javaslatot, hogy ez a törvényjavaslat valóban javíthassa a mezőgazdasági termelők esélyeit.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokból.)
Arcanum Zeitungen
Sehen Sie, was die Zeitungen in den letzten 250 Jahren zu diesem Thema geschrieben haben!
Zeigen Sie mir
